Az OV egy terminál-alapú fájlnézegető/lapozó, amely kifejezetten nagy fájlok hatékony kezelésére és fejlett navigációs lehetőségekre lett tervezve, képességei messze meghaladják a megszokott more, less programokét. Főbb jellemzői:

Tudom-tudom, elavult, nem biztonságos, a ZSXYT generáció már azt sem tudja mi az...! Szóval az itthoni biztonsági mentés (mindenről is) úgy néz ki, hogy egy kuka mellől mentett Fujitsu Primergy szerverecskén futkozik egy OpenMediaVault, azon meg ugyi egy ProFTPD, és oda mennek a mentések. Szóval kell egy jó kis FTP kliens, ő pedig a mai napunk tárgya, az NcFTP.

Terminál kedvcsináló (sorozat) mai darabja a HyperTerm. A Hyper terminál emulátor egy Electron alapú terminál, melyet a testreszabhatóság és a modern dizájn jellemez. Mivel webes technológiákra (HTML, CSS, JavaScript) épül, a kinézet és a funkcionalitás is módosítható. A Hyper támogatja a fülek használatát és a multiplexer szerű működést is.

Már korábban is célozgattam rá, hogy öregségemre nagy tiling wm, magyarul pálcikawm  rajongó lettem. Eleinte nem igazán gondoltam életrevaló koncepciónak, de miután a különböző asztali környezetek kikészítettek idegileg, gondoltam teszek egy próbát, és némi idő elteltével beütött a dolog! Mára már jó pár haverom lett ebből a klubból, és gondoltam kreálok egy kedvcsinálót (lehet hogy sorozat lesz...) ezeknek a jószágoknak.

Manapság mindenféle színes-szagos rendszermonitor jött divatba, háttérbe szorítva a nagy öreget a Topot. Pedig érdemes megismerkedni vele, mert nagyszerű eszköz és gyk. minden Linux telepítés alapértelmezett része!

Amikor futtatjuk a top parancsot, egy interaktív lista jelenik meg a futó folyamatokról, valamint a rendszer teljesítményéről.

Mit látunk?

Első sor (System Uptime, Users, Load Average):

A legjobb meghajtó sebesség tesztelő program és pont. ;) Szóval ha tényleg pontos eredményt akarok kapni egy ssd vagy hdd sebességéről akkor nálam csak a jó öreg Bonnie++ jöhet szóba!

Simán paraméterek nélkül is futtathatjuk, de ez nem túl célravezető. Ahogyan én használom: hozzunk létre a tesztelni kívánt meghajtón egy teszt könyvtárat ahova dolgozik, adjuk meg a RAM mennyiségét (MB, free -m és a total érték, ennek a dupláját fogja fájlméretként használni) és a felhasználót akinek a nevében futtatjuk.

Ha archívumot akarok létrehozni, már pötyögöm is hogy tar... Pedig nem biztos, hogy ez a legjobb választás, adott esetben van hatékonyabb fegyverünk, a cpio!

Mi is a cpio? Mondanám, hogy a tar-hoz hasonló archiváló, de pont hogy nem hasonló! Nem tudjuk neki azt mondani, hogy a KISPISTA könyvtárból csinálj nekünk egy archívumot, hanem a szabályos bemeneten kell nekünk adatot produkálnunk amivel dolgozhat! Nézzük mit mond barátunk a Kugli!