#3 100%-ban egyetértek. nincs olyan napi használatú, nagyobb program a gépen, ami ne flat vagy app lenne...

Két út van, ami követhető: vagy ezeket használja az ember, vagy keres egy rollingabb disztribúciót. Nagyon nem jó, ha több éves programok kerülnek fel a tárolókból, majd az emberek nulla tudással elkezdenek barkácsolni, és nem lesznek elégedettek. A Rocm telepítésénél futottam bele, hogy Arch alatt pillanatok alatt felmászptt minden, pár automatikusan kezelhető ütközés, csere volt csak, Fedora alatt is hasonló az ügylet. Ubuntu és Mint alatt két leírást követve sem ment fel, állandóan hiányzó csomag, függőség és egyéb miatt siránkozott. 

A flat és appimage nagyon jó felhasználói térben, mert sok normálisabb program újabb verziója telepíthető, de ha kilépek a nagyobb pogramok közül, akkor már problémás a dolog: nincs meg, vagy éppen nem települ, az, amit akarunk.

ami 100%-ban szubjektív, ez nem zárja ki hogy 100%-ban objektív is lehet.

Ez nekem örök vesszőparipám.
A gyári repók borzalmasak, hanyagoltak, sok esetben használhatatlanok.
Erős kezdés? Igen de megindokolom.

Első érvem.
HA a GYÁRI tárolókba MINDEN meglenne, mi hívta volna életre a snapet, a flatpakot, aur-t, githubos make forgatásokat, weboldalakról mindenfél debek letöltögetését, tucatnyi ppa felvételét stb stb.?
Ezeket a hiány hozta létre, az élet generálta.
A gyári repók katasztrófálisan kevés és elmaradott szoftverválasztéka.

Második érv.
Ha esetleg mégis megvan adott szoftver a repókba, az full használhatatlan, vagy iszonyat elavult, többszörös főverziókiadásokkal van elmaradva.
Másik fórumon nemrég ismét felmerült ez a téma és nem egy tag jelezte hogy nagyon is valós a probléma.
3 éves médiaplayer szoftverek, 2 éves yt-dlp (ami ha valaki tudja mi ez, azt is tudja hogy ennek nem napra hanem percrekésznek kell lennie különben nem használható semmire, de akkor mi a fenéért van a repóba...??) 
1 évvel és 2 főverzióval elmaradott Virtualbox, 19 hónapos torrent-kliens és még lehetne sorolni sokáig.
Ezeket így tényleg értelmetlen tartani.
igen a karbantartónak így sokkal könnyebb.
Felvette a repóba 3 éve, akkor ellenőrizték, minden f@sza és ennyi. A szoftver elérhető, telepíthető, abszolút biztonságos. És használhatatlan.

Ilyenkor mit csinál az 1R user? mászkál a neten, hall ezt-azt és próbálja megoldani a szoftverhiányát meg a szoftverei elmaradottságát, működésképtelenségét.
Hall mindenfélét, dönt, telepítget.

Snap.
Közhiedelemmel ellentétben a Canonical nem ellenőrzi a snapes szoftvereket forráskód szinten, ha mégis, tetemes időelmaradással.
Flatpak ugyanez, aur méginkább, aurt gyakorlatilag a felhasználói közösség menedzseli.
Az Arch semmi felelősséget nem vállal az aur tartalmakért.

Appimage. Annyira biztonságos amennyire az alap szoftver. ha az innen-onnan való a helyzet szintén eléggé siralmas.
Ráadásul ezt már nem is olyan egyszerű ellenőrizni mivel a szükséges futtatókörnyezeteket, függőségeket mellé kell csomagolni az adott szoftvernek, ráadásul  a futtató és egyéb segéd környezetek is mind futtathatóak. Ember legyen a talpán aki ebben a nagymértű katyvaszba megtalál egy 20 soros kártékony kódot vagy egy kártékony weboldalra mutató  hivatkozást.
​Hiába a sandbox jelleg ha szinte mindenhez hozzáfáérnek ezek.

PPA. Szintén zenész, kibukik ha nagy gebasz van de sok idő is eltelhet.

Forráskód forgatás. Talán a legbiztonságosabb, de tedd a szívdre a kezedet, valaha az életbe valaki végigolvasta a manifest fájlt...? hogy egyáltalán mit is forgat le?
Nem sokan.

Külső forrás deb letöltögetés és használat.
Ez a legbizonságosabb, különösen ha normális, jóhírű és nem 5 perce a piacon lévő szoftverről van szó.
Megasync, Google Chrome, Viber stb. 
Itt a biztonsággal valószínű nem lesz gond, de mivel a forráskód az esetek 90%-ában nem hozzáférhető, semmi biztosíték nincs a magánszféra védelmére.
Használati szokások monitorozása, ezek kiküldése 1000 harmadik félnek reklámanyagok, promóció, életvitel stb. feldolgozására.
Ez se annyira gyerebe.

Fenntieknél gyakori hogy képtelenek a rendszer beépített csomagkezelőjével frissülni ami egyrészt teljesen érthető másrészt mégegy pofon.

A leírtak minden zászlóshajó, Ubuntu, Debian, Mint, Manjaro stb. és az ezekre az alapokra építkező 12564 garázsdisztróra érvényesek.
Kb. ennyit a biztonságos és gyakran használhatatlan, vagy a jól működő, friss de biztonságilag megkérdőjelezhető Linux szoftver támogatásról.

Ez a hozzászólásom azoknak akik a VLC-terminál-Firefox kollekción túl semmi mást nem használnak, semmisnek tekintendő.
Aki egy kicsikét is tágítana a használaton az pillanatokon belül bele fog futni a fentebb leírtakba ezt garantálom.