Vége a magánszféra menedékének? Svájc a megfigyelőállam felé sodródik új törvényjavaslatok miatt

Svájc hírneve, mint a digitális magánélet védelmének fellegvára, veszélybe kerülhet egy új, vitatott jogszabálycsomag miatt. A tervezett változások kötelezhetik a titkosított kommunikációs szolgáltatókat, hogy hátsó ajtókat építsenek rendszereikbe – ez pedig nemcsak a helyi, hanem a nemzetközi felhasználók adatainak biztonságát is fenyegeti.

Svájc régóta híres arról, hogy biztonságos digitális menedéket nyújtott mind a magánszemélyek, mind a vállalatok számára – különösen azoknak, akik számára fontos az adatok és üzenetek titkossága. Ez a hírnév azonban most meginoghat, mivel az ország igazságügyi és rendészeti minisztériuma (FDJP) egy olyan új szabályozást készül bevezetni, amely jelentős megfigyelési jogköröket biztosítana az államnak az online kommunikáció felett.

Titokban bevezetett megfigyelés?

A legnagyobb aggodalom nemcsak a törvény tartalmával, hanem annak bevezetési módjával kapcsolatos. A javaslat nem kerülne a svájci parlament vagy a nyilvánosság elé szavazásra, így akár minimális társadalmi egyeztetéssel is életbe léphet. Ez különösen aggasztó Svájcban, ahol hagyományosan a közvetlen demokrácia fontos eszköz: a polgárok rendszeresen szavazhatnak országos törvényekről.

Kik vannak veszélyben?

A változások a titkosított e-mail- és üzenetküldő szolgáltatásokat, például a Proton Mail, a Threema, vagy a Tutanota szolgáltatásait is érintenék. Ezeket a szolgáltatókat arra köteleznék, hogy az állami szervek kérésére olvasató (plaintext) formában adják ki a felhasználói adatokat – kivéve az olyan üzeneteket, amelyek valódi végponttól végpontig tartó titkosítással működnek.

A javaslat továbbá kötelezővé teheti a telefonszám vagy hivatalos azonosító megadását a regisztrációhoz, gyakorlatilag ellehetetlenítve az anonim használatot. Ez nemcsak az aktivistákat vagy újságírókat érinti, hanem mindenkit, aki egyszerűen csak szeretné megőrizni online magánszféráját.

Nemzetközi visszhang és aggodalom

A tervezet heves ellenállást váltott ki több adatvédelmi fókuszú szolgáltatóból is. A német székhelyű Tuta (korábban Tutanota) nyíltan tiltakozott, mivel szerintük a javaslat aláásná a felhasználók biztonságát és jogait, és hosszú távon elriaszthatja a magánszféra iránt elkötelezett felhasználókat Svájctól.

Ez az irányváltás különösen meglepő Svájc részéről, hiszen az ország eddig a digitális szabadság és adatvédelem szimbóluma volt, számos olyan céggel, amelyek kifejezetten ezt a biztonságot hangsúlyozták.

A javaslat részletei és az adatvédelmi közösség válasza nyomon követhető az IT-Admins nevű forrásoldalon, ahol további információkat is találhatunk az ügy fejleményeiről.

Svájc: A magánszféra menedékéből megfigyelőállam?

Svájc új törvényjavaslata kötelezné a titkosított kommunikációs szolgáltatókat, például a Proton Mailt és a Threemát, hogy gyengítsék titkosításukat, és lehetővé tegyék a hatóságok számára a felhasználói adatokhoz való hozzáférést. Ez a lépés jelentős aggodalmat váltott ki az adatvédelmi közösségben, mivel alááshatja a digitális magánéletet és a Svájcba vetett bizalmat.

Hol milyen a szabályozás, az AI szerint?

Franciaország: Visszalépés a titkosítás gyengítésétől

Franciaországban egy javasolt törvény kötelezte volna a titkosított üzenetküldő alkalmazásokat, mint a Signal és a WhatsApp, hogy biztosítsák a hatóságok számára a titkosított kommunikációhoz való hozzáférést. Azonban a jelentős közfelháborodás és szakértői kritikák hatására a francia parlament elutasította ezt a javaslatot, megőrizve ezzel a végponttól végpontig tartó titkosítás integritását.

Egyesült Királyság: A titkosítás elleni küzdelem

Az Egyesült Királyság kormánya 2025-ben arra kötelezte az Apple-t, hogy biztosítson hátsó ajtót az iCloud szolgáltatásához, lehetővé téve a hatóságok számára a titkosított adatokhoz való hozzáférést. Válaszul az Apple megszüntette az Advanced Data Protection funkciót az Egyesült Királyságban, hogy megvédje felhasználói adatainak biztonságát. ([cyberpress.org][1])

Európai Unió: A titkosítás gyengítésére irányuló törekvések

Az Európai Bizottság a "ProtectEU" terv keretében javaslatot tett arra, hogy a végponttól végpontig tartó titkosításba jogi hátsó ajtókat építsenek be, lehetővé téve a hatóságok számára a titkosított kommunikációhoz való hozzáférést. Ez a javaslat jelentős kritikákat váltott ki a szakértők és az adatvédelmi szervezetek részéről, akik szerint ez alááshatja a digitális biztonságot és a felhasználók magánéletét.

Egyesült Államok: A titkosítás védelme

Az Egyesült Államokban a szövetségi kormányzat jelenleg nem követel meg hátsó ajtókat a titkosított kommunikációs szolgáltatásokban. Sőt, a Nemzetbiztonsági Ügynökség (NSA) és a Szövetségi Nyomozó Iroda (FBI) is támogatja a végponttól végpontig tartó titkosítást, mint a kiberbiztonság fontos eszközét. Ez a megközelítés ellentétben áll más országok, például az Egyesült Királyság és Svájc törekvéseivel.

Ez az összehasonlítás rávilágít arra, hogy míg egyes országok a digitális biztonság és a magánélet védelme mellett kötelezték el magukat, addig mások a bűnüldözés érdekében a titkosítás gyengítését szorgalmazzák. A svájci javaslat különösen aggasztó, mivel alááshatja az ország eddigi hírnevét, mint a digitális magánélet védelmezője.