Az elmúlt egy év statisztikái alapján világosan kirajzolódik, hogy a böngészőpiac Magyarországon és nemzetközi szinten is egypólusú, de vannak érdekes különbségek a globális és a hazai trendek között. A Google Chrome mind világszinten, mind Magyarországon toronymagasan vezető szerepet tölt be, de az alternatív böngészők is megtartották helyüket, főként bizonyos platformokon és felhasználói csoportokban.
Világszerte a Chrome dominanciája egyértelmű: asztali és mobil platformon egyaránt a felhasználók többsége ezt a böngészőt választja. Az asztali környezetben a Microsoft Edge és a Mozilla Firefox jelentik a legerősebb alternatívát, míg mobilon az Apple Safari áll a második helyen az iOS felhasználók révén. A mobil piac különösen sajátos: az Android beépített böngészőjeként a Chrome hatalmas előnyt élvez, míg az iPhone-ok és iPadek automatikusan a Safarit erősítik. A világpiacon tehát a Chrome körülbelül kétharmados részesedéssel bír, a Safari 18–20 százalék körül mozog, míg minden más böngésző egy számjegyű arányban osztozik a maradékon.
Ha Magyarországra tekintünk, hasonló, de még élesebben körvonalazódó dominanciát látunk. Az asztali böngészők körében a Chrome közel 80-85 százalékos részesedést ért el, ezzel messze maga mögött hagyva a versenytársakat. Második helyen a Firefox található, nagyjából 12 százalék körüli értékkel, amit a Microsoft Edge követ körülbelül 9 százalékos aránnyal. Érdekes jelenség, hogy hazánkban a Firefox részesedése valamivel magasabb, mint a globális átlag, ami arra utalhat, hogy a magyar felhasználók egy része tudatosan választ adatvédelmi vagy nyílt forráskódú megoldást. Az Opera és a Safari a magyar asztali felhasználók között csak néhány százalékot képvisel, de az Opera különösen Kelet-Közép-Európában számít tradicionálisan népszerűbbnek, így nálunk is stabil, bár kicsi tábora van.
Mobilplatformon Magyarországon a helyzet még egyértelműbb. A Chrome közel 80 százalékos aránnyal dominál, ami magasabb, mint a globális átlag. Ez annak köszönhető, hogy Magyarországon az Android-eszközök részesedése jóval nagyobb, mint az iOS-alapú készülékeké. Az Apple Safari így mindössze körülbelül 11–12 százalékos aránnyal áll a második helyen, míg a harmadik szereplő, a Samsung Internet nagyjából 4–5 százalék körül mozog. Az Opera Mini, a Firefox mobilverziója és más kisebb böngészők a magyar piacon gyakorlatilag marginális szerepet töltenek be.
Ha az összes platformot együttesen nézzük — vagyis desktopot, mobilt és tabletet együtt —, Magyarországon a Chrome 73–79 százalékos részesedéssel őrzi abszolút vezető pozícióját. Második helyen a Safari áll körülbelül 9–10 százalék körüli aránnyal, amelyet a Firefox és az Edge követ egyaránt 3–4 százalék körül. A Samsung Internet szintén közel 3 százalékot képvisel, míg az Opera nagyjából 2 százalék körül mozog. Ez az eloszlás jól mutatja, hogy hazánkban a mobilhasználat súlya kifejezetten nagy, és mivel ezen a platformon a Chrome sokkal erősebben dominál, összesített szinten a világátlagnál is erősebb a Google böngészőjének fölénye.
Az is figyelemre méltó, hogy Magyarországon a platformok aránya nagyjából 60/40 a mobil javára, vagyis a felhasználók többsége okostelefonról internetezik. Ez erősíti a mobiloptimalizálás fontosságát a hazai fejlesztők és webszolgáltatók számára, hiszen a Chrome mobilos verziója dominálja a piacot. Ugyanakkor nem lehet figyelmen kívül hagyni az iOS-felhaználókat sem, hiszen a Safari részesedése ugyan kisebb, de stabil, és a prémium kategóriás eszközök tulajdonosait képviseli.
Összességében Magyarországon tehát a Chrome uralma még látványosabb, mint világszerte, de a Firefox és az Edge asztali környezetben fontos alternatívaként vannak jelen. A Safari a mobilpiacon a második szereplő, de az iOS-eszközök kisebb hazai elterjedtsége miatt nem tudja megközelíteni a globális arányát. Az Opera és a Samsung Internet kisebb, de stabil szeleteket foglal el a tortából. A hazai piac tehát sok tekintetben tükrözi a világtrendeket, de a Chrome-függőségünk még erőteljesebb, és az Android-alapú böngészés döntő fölénye különösen meghatározza a magyar internetezési szokásokat.
A böngészőhasználati trendek Magyarországon és világszerte stabilnak tűnnek, de az elmúlt évek apró elmozdulásai alapján viszonylag jó eséllyel lehet két évre előre vetíteni, hogyan alakulhatnak az arányok 2026 őszére. Világszerte a Chrome dominanciája aligha csökken számottevően. A Google ökoszisztémájába való beágyazottsága, az Android alapértelmezett böngészőjeként betöltött szerepe, valamint a folyamatos teljesítmény- és biztonsági frissítések biztosítják, hogy a részesedése 2026-ra is 65–68 százalék körül maradjon. A Safari mobilos második helye várhatóan stabil, mivel az Apple készülékek piaci részesedése ugyan lassan, de nő, így 2026-ra akár 20 százalék körüli arányt is elérhet globálisan. Az Edge és a Firefox pozíciói világszinten várhatóan stagnálnak: mindkettő egy számjegyű, 5–8 százalék közötti értéket tarthat, nagyobb ugrás nem látszik a trendekből. Az alternatív böngészők, mint az Opera, Samsung Internet vagy Brave inkább regionális szinten lehetnek jelentősek, globális szinten 1–3 százalék körül maradnak.
Magyarországon a Chrome jelenlegi 73–79 százalékos összesített részesedése kissé tovább erősödhet, elsősorban a mobilhasználat további előretörése miatt. 2026-ra reális forgatókönyv, hogy a Chrome elérje a 80–81 százalékos arányt. A Safari részesedése hazánkban jóval alacsonyabb, mint a világátlag, mert az iOS-eszközök terjedése nálunk lassabb. Két éven belül a Safari 9–10 százalék körüli értéken stagnálhat, esetleg enyhe emelkedésre van kilátás, de áttörés nem várható.
A Firefox és az Edge számára Magyarországon az asztali felhasználói bázis biztosít némi stabilitást. A Firefox jelenleg kb. 12 százalékot ér el az asztali piacon, de a teljes platformösszesítésben már csak 3–4 százalékot képvisel. Ez az érték várhatóan nem fog jelentősen csökkenni, mivel a magyar nyílt forráskód-barát közösség és az adatvédelem iránt elkötelezett felhasználók tartják a pozíciót. Az Edge ugyanakkor a Windows 11 terjedésével lassan, de erősödhet: két év múlva akár 4–5 százalékos részesedést is elérhet a teljes magyar piacon.
Az Opera és a Samsung Internet Magyarországon kisebb, de stabil rétegeket foghat meg. Az Opera várhatóan 2 százalék körül stagnál majd, míg a Samsung Internet a Samsung készülékek népszerűsége révén tarthatja a maga 3 százalék körüli értékét.
Összességében 2026-ra Magyarországon a böngészőpiac valószínűleg még inkább a Chrome túlsúlyát fogja mutatni, kisebb arányban pedig a Safari, Firefox és Edge osztoznak majd a maradékon. Világszinten hasonló kép alakulhat ki, de ott a Safari erősebb lesz a mobilos Apple-felhasználók révén. A két piac közötti legfontosabb különbség tehát várhatóan fennmarad: Magyarországon az Android és a Chrome uralma még látványosabb, míg a világátlagban a Safari erősebb ellenpontot jelent.
