Az eCryptfs az elmúlt években szinte teljesen eltűnt a Linux fájlrendszerekkel kapcsolatos hírekből, ezért sokakat meglepett, hogy a Linux 7.0 fejlesztési ciklusában ismét több javítás is érkezett hozzá. Bár ma már más megoldások számítanak elsődlegesnek a titkosítás terén, az eCryptfs továbbra is része a kernelnek, és most láthatóan nem hagyják teljesen magára. A friss változtatások inkább karbantartási jellegűek, mégis azt jelzik, hogy a projekt körül újra van némi élet. Ez különösen érdekes azok számára, akik még mindig használják a könyvtárszintű titkosítást Linuxon.

Az eCryptfs egy úgynevezett „stackelhető” fájlrendszer, amely könyvtárankénti titkosítást (per-directory encryption) tesz lehetővé a Linux kernelben. Az elmúlt években azonban egyre inkább háttérbe szorult, mivel az FSCRYPT keretrendszer egyre kiforrottabbá vált, és több modern fájlrendszerben is bizonyította erősségeit. Emellett a teljes lemeztitkosítás (full disk encryption) ma már általánosan a legbiztonságosabb megközelítésnek számít, míg a Canonical sem folytatta tovább azt az irányt, amely korábban az Ubuntu asztali kiadásainál a felhasználói home könyvtárak titkosítását helyezte előtérbe.

Mindezek fényében különösen érdekes, hogy a Linux 7.0 fő ágába több eCryptfs javítás is bekerült. A frissítéseket Tyler Hicks kezdeményezte, aki korábban a Canonical mérnökeként dolgozott, jelenleg pedig a Microsoft Linux kernel csapatának tagja, és egyben az eCryptfs karbantartója is. Hicks egy ideje már nem küldött be módosításokat, de most újra aktívabb szerepet vállalt, miután – saját megfogalmazása szerint – ideje és motivációja is lett arra, hogy ismét komolyabban foglalkozzon a projekttel.

A Linux 7.0-ba bekerült javítások többsége apró, de fontos karbantartási módosítás. Ezek között szerepelnek elírások javításai, régi, már elavult függvényhívások – például a strcpy – kivezetése, valamint általános kódtisztítások. Funkcionális áttörésről tehát nincs szó, de ez a csomag mégis a legjelentősebb aktivitás, amit az eCryptfs körül hosszabb ideje láthattunk. A kernel karbantarthatósága szempontjából az ilyen jellegű javítások különösen értékesek, mert megkönnyítik a későbbi fejlesztéseket vagy hibajavításokat.

Érdemes megemlíteni, hogy az eCryptfs nem egy „halott” technológia, hanem inkább egy régi, stabil megoldás, amelyet ma már kevesebben használnak. Azok számára viszont, akik kifejezetten könyvtárszintű titkosítást szeretnének anélkül, hogy teljes lemezt titkosítanának, továbbra is releváns lehet. A projekt működéséről és hátteréről részletes információ érhető el az eCryptfs hivatalos weboldalán, ahol a technikai alapok és a használati lehetőségek is bemutatásra kerülnek.

Összességében az eCryptfs Linux 7.0-s frissítései inkább jelképesek, mint forradalmiak, mégis fontos üzenetet hordoznak. A kernel fejlesztői nem feledkeznek meg az idősebb, de még mindig hasznos alrendszerekről, és hajlandók energiát fordítani azok rendbetételére. Ez a hozzáállás hosszú távon hozzájárul ahhoz, hogy a Linux ökoszisztéma egyszerre maradjon modern és visszafelé kompatibilis.