Normalizáljuk az mp3 fájlok hangerejét az mp3gain segítségével. Bár sokféle normalizálás zámára alkalmas grafikus program van, és sok lejátszó támogatja a lejátszáskori normalizálást, de nekem a terminálos megoldás jött be. Ez a kis Linuxos program egyszerűen használható, gyors és elvégzi, amit kell.
Az Archívumkezelő GNOME alkalmazás (file-roller), és a ZIP fájlok kibontására - meglátásom szerint, tesztelésem alapján - a 7z alkalmazást használja, amely a p7zip-full csomag része. Nincs is az alkalmazással gond, csak az, ha egy Windows vagy macOS rendszeren tömörített ZIP fájl tartalmát bontom ki, akkor ebbe bizony beletörik a bicskája.
A Flatpak egy segédalkalmazás a szoftverek telepítéséhez, a csomagkezeléshez, és az alkalmazás virtualizációhoz a Linux terjesztéseken. A Snap, és AppImage csomagokhoz hasonlóan a Flatpak olyan „homokozó” környezetet biztosít, amely elkülöníti az alkalmazásokat a rendszer többi részétől. Kényelmes, és működőképes, hiszen az alkalmazások telepítéséhez és futtatásához szükséges függőségeket egy, az egyben tartalmazza. Arra azért illik figyelni, hogy előbbi okból a telepített alkalmazások helyfoglalása meglehetősen nagy.
GPS. Manapság ez a technológia, amit mindenki használ ahhoz, hogy odataláljon, ahova elindult. Mára már több rendszer is működik, hasonló megoldással: GPS, GLONASS, BeiDou, Galilelo, stb.. Ezeket a rendszereket a napjainkban megjelenő eszközök általában mind támogatják és jó esetben 5 méteres pontosságra is számíthatunk. Ez nem minden feladathoz jó, de navigációhoz megfelelő. Ha éppen minden jól megy, megfelelő számú műholdat lát a készülékünk. Ha nem, akkor bizonyos esetekben a pontosság nagy mértékben csökken, akár több tízméteres bizonytalansággal, aminek eredménye, hogy az aktuális vélt elhelyezkedésünk ide-oda ugrál, a készített nyomvonal csúnya lett. Régebben ennél pontosabbat csak statikus mérésekkel lehetett elérni, amelyhez két – geodéziai pontosságú – eszköz kellett és legalább 20 perc egy-egy hely megfelelően pontos méréséhez.
A megoldás: RTK!
Amióta egy régebbi munkahelyemen megtapasztaltam, hogy milyen a valós idejű, vagy utófeldolgozással megtámogatott RTK-val történő pozíció meghatározás, azóta vágyom egy ilyen eszközre. Csakhogy ezek a berendezések professzionális munkára vannak kitalálva, és az áruk is ennek megfelelően egymillió forint felett kezdődik. Szóval talán ez nem az az árkategória, amit egy hobbista megengedhet magának. Az RTK, azaz a Real-Time Kinematic megoldás a GPS és a hozzá hasonló technológiáján alapul, kiegészítve azt egy online vagy rádiójellel történő korrekcióval. Ugyanakkor itt is két eszköz van, egy ismert pozíciójú bázis (vagy azoknak a hálózata) és helyszínen lévő mérőeszköz. Általában a bázist helyettesíteni szokták egy cég által nyújtott szolgáltatással, amely perc alapon, vagy valamilyen előfizetési modellben biztosítja számunkra a korrekciós adatokat. Szóval a nagyobb beruházás mellé egy rendszeres havi költség is társul. Ezzel úgy gondolom keveseknek adatik meg, hogy – csak úgy – legyen otthon egy RTK képes eszköz.
Mennyivel kényelmesebb és egyszerűbb a weboldal hírlevelére vagy a hírcsatornájára való feliratkozás, mint az, ha mindennap meglátogatnánk a weboldalt a friss hírek miatt? Sokkal! Egy-egy oldalt? Dehogy, sok-sok oldalt, hosszú időt eltöltve a böngészőben minden egyes weboldal megnyitásával.
Destruktív, azaz romboló, rendszert tönkretevő parancsok, amit soha ne használj! Mert ha ezeket beírod, elszabadul a Sátán, a Nap kihuny és még a klímaváltozás is felgyorsul! Vagy mégsem? Igen, sok helyen ezekről úgy írnak, mintha valami titkos, okkult parancsok lennének, és óvni kellene a felhasználókat, és jobb, ha nem is ismeri. Szerintem érdemes őket ismerni, esetleg használni is, ha kell. Egyik destruktív parancs sem jelent veszélyt, ha betartod azt a szabályt, ami szerintem alap: soha nem írunk be olyan parancsot, amit nem ismerünk.
Tar archívum készítése, és tömörítése lesz a mai rész fő témája. Miért? Sokan idejétmúltnak és kicsit elavultnak tartják. Bár az igaz, hogy elég régen használjuk és igazi nagy változás nem került bele, de van pár olyan érv mellette, ami fontossá teszi, hogy ismerjük. Az egyik érv az elérhetőség. Minden Linux rendszeren jó eséllyel ott lesz, és nem kell telepíteni semmit a használatához. Tömöríteni is tud.
Az utóbbi időben nagy divat lett az Alacritty terminálemulátort használni, illetve ez lett az egyik, a fő terminálja a MagyArch Linux disztribúciónak. Nekem ez a megoldás elég idegen, de nyitott vagyok bármiféle újdonságra, így körbejárom, mit tud, és van-e értelme ezzel foglalkozni. Bár mindenkinek van kedvenc terminálemulátora, amivel dolgozik, de érdemes azt is tudni, hogy alapvetően egy "felesleges" eszköz. Arra való, hogy egy grafikus felületre terminál ablakot rajzoljon. De mi elérhetjük a terminált akkor is, ha az ALT+Ctrl+F1 stb.
Bár viszonylag ritkán, de előfordul, hogy két, vagy több hangsávot szeretnénk rögzíteni egy videó rögzítéskor. Ilyen lehet egy játék bemutatása, egy program bemutatása, videó vagy audio vágás bemutatása. Ilyenkor egyrészt a saját beszédünket, másrészt a program hangját szeretnénk felvenni, szinkronban, egyszerre a kettőt. Erre nem lesz alkalma s az SSR, vagy más egyszerűbb rögzítő program, Ezek egy hangsávba rögzítenek, amit utólag nehéz lesz vágni, mert a két hang nem kezelhető külön-külön. Erre is van megoldás: OSB.
Eme rövidke bemutató inkább a Linux használóknak szól, mert aki Windowst használt valaha, az biztos, hogy ismeri, hiszen egy kvázi „kötelezően” telepítendő programról van szó.
Az ügyféloldali dekoráció (CSD) az az eljárás, amely lehetővé teszi, hogy egy grafikus alkalmazás legyen felelős a saját ablakdekorációinak megrajzolásáért, ami történelmileg az ablakkezelő feladata.
Néha az ügyféloldali dekorációt olyan alkalmazásokra alkalmazzák, amelyek nem rendelkeznek hagyományos címsorral, azonban ez a kifejezés helytelen használata, mivel még azok az alkalmazások is dekorálhatók, amelyek rendelkeznek egy alap címsorral.