Az ügyféloldali dekoráció (CSD) az az eljárás, amely lehetővé teszi, hogy egy grafikus alkalmazás legyen felelős a saját ablakdekorációinak megrajzolásáért, ami történelmileg az ablakkezelő feladata.
Néha az ügyféloldali dekorációt olyan alkalmazásokra alkalmazzák, amelyek nem rendelkeznek hagyományos címsorral, azonban ez a kifejezés helytelen használata, mivel még azok az alkalmazások is dekorálhatók, amelyek rendelkeznek egy alap címsorral.
A Firefox 79.0.2 verzióra frissülésekor egészen más Firefox köszön ránk, mint azt korábban megismertünk. Ami engem igazán zavar, hogy a keresőszolgáltatás a Google keresőre váltott. Ennek megváltoztatását írom le most.
Van pár nagyon régi, még az Unix, vagy a Linux kezdetekkor leprogramozott alap program, amit mindenki ismer. Ezek nagyon jók, de az akkori kornak megfelelő igényeknek készültek, már sok esetben a kinézetük – nem a tudásuk! – elavult. Ilyen volt az ls, amit bár lehet színezni, de talán a bemutatott exa-t jobban. Ma is egy ősi, de máig kitűnő linuxos alapprogram újabb változatát mutatom be. Mindenki ismeri a cat programot, sokat használjuk terminálban, és sok scriptben jelen van.
Az Xfce asztali környezet alapértelmezett fájlkezelője a Thunar. Most azt mutatom be, hogyan lehet a környezeti menüjét (egér jobb gombos menü) bővíteni. A fájlkezelők néhány tulajdonságukban egyediek, a környezeti menü bővítésének lehetősége a Thunar fájlkezelőre jellemző.
Nyisd meg fájlkezelőt!
Az Egyéni műveletek beállítása... (Custom Actions) elem a képen látható:
Merevlemez, winchester egyre jobban kimegy a divatból, főleg a kisebbek, jellemzően a egy terrás alattiak. Sokan lecserélik SSD-re, így kezd elavulni ez a széria HDD azaz merevlemez. Egyre több hiba fog előjönni, így érdemes ezeket időnként ellenőrizni, illetve ha meghibásodott szektorok (bad sector) jön elő, akkor azt „javítani”. Ezt mindenképp tegyük meg, mert a hibás szektor gondokat okozhat, adatvesztést. Bár sokan azt az elvet vallják, hogy ha van egy hibás szektor, akkor a lemezt le kell cserélni, de ez szerintem nem feltétlen követendő példa.
Probléma: valami nem működik nálad, segítséget kérsz a fórumon, a szakik pedig egyből dmesg vagy inxi -F kimenetet vagy valamilyen hasonló kimenetet kérnek tőled, amit a fenti link alapján könnyen meg is tudsz osztani velük.
A Linux Mint 20 Ulyana kiadástól számítani lehet arra, hogy a Chromium böngésző telepítéséhez a tükrökről a DEB telepítő nem érhető el, egészen pontosan - egyelőre - csak olyan verzió érhető el, amely a SNAP áruházat is telepítené egyben (LP: # 1855594 ). Azonban az önmagában telepíthető Chromium DEB változatát az Ubuntu korábbi verzióira továbbra is rendszeresen frissítik.
Ezt a rész sem lesz olyan, amit napi szinten fogsz használni! De érdemes ismerni a shell-ben ezt a lehetőséget is, mert időnként jól jöhet. A shell szekvencia generáló lehetőségét vizsgáljuk meg. Mi is az a szekvencia? Sorozat. Egyszerűen ügy fogalmazhatjuk meg,hogy egy megadott rendben elkészített sorozat. Ilyen szekvencia az 1,2,3,4, vagy az a,b,c, d, de a 2,4,6,8 is. A Bash-szekvencia kifejezés egész számok vagy karakterek sorozatát hozza létre a tartomány kezdő és végpontjának meghatározásával. Így szól a hivatalos meghatározás.
Talán az egyik legunalmasabb teendő a konvertálás mellett a tömörítés. Bár az utóbbi időben az olcsó, és megnövekedett tárhelyek miatt egyre kevesebbnek tűnik a tömörítés értelme, de sokan még ragaszkodunk hozzá. Miért? Mert így egyben van az összes fájl, amit egyben akarunk tartani. Nem törlünk, mozgatunk ki egy könyvtárból semmit, és nem veszelődik el semmi fontos. Én párszor jártam úgy, hogy egy-egy fájlt könyvtárból kimásolás helyett átmozgattam egy másik projektbe, ami kellemetlen volt, amikor az eredetibe keresi az ember… Általában a rar, a zip stb.
Köszöntök mindenkit, még új vagyok a Mint világában. Hébe-hóba Linuxoztam már, de a Mint az valahogy olyan, "nem szeretném kategória volt". Nincs miértje, nem volt előítéletem, csak valamiért kimaradt. Egészen tegnapig. Tegnap tettem fel életem első Mintjét, Xfce felülettel. Hihetetlenül kellemes csalódás!!!
Egyszerűen úgy működik, hogy semmit nem kellett bogarászni, nem kellett variálni, egyszerűen csak működik!
A Wireshark nyílt forráskódú alkalmazás, melyet elsősorban hálózati hibaelhárításra, teljes körű forgalomelemzésre, továbbá szoftver- és kommunikációs protokollok fejlesztésére használnak. UNIX és Windows rendszerek alatt egyaránt használható.
A teszteléshez használt rendszer: Debian 10 Buster Az alkalmazás a rendszer tükrökről elérhető.
A Linux Mint és az LMDE kiadások alapértelmezett rendszer tükreiről is elérhető az alkalmazás.
Mini Linux script tutorial? Hogyan készítsünk scriptket a kedvenc Linux rendszerünkhöz, és mi ennek az értelme? Kaptál egy szriptet, de nem érted a működését? Minek ez neked? Kell ez egy sima, átlagos felhasználónak? Hogyan álljunk neki a scriptek írásának? Áh, minek ez, hiszen mindenre van már kész program!