A Linux barátságos, csak megválogatja a barátait – tartja a mondás. Azonban napjaink Linux kiadásai nem annyira válogatósak, sem a barátok, sem a hardverek tekintetében.
A hőskor
Van egy réges-régi sztereotípia a Linux-szal kapcsolatban, hogy ez valami programozóknak szánt, fekete parancssorból irányítható, nagyon tudományos rendszer. Eredetét tekintve a Linux és ősei is, az Unix-szerű operációs rendszerek népes családja a tudományos világból eredeztethetők. Az 1970-es években az AT&T munkatársai: Ken Thompson, Dennis Ritchie és mások munkája révén született meg az Unix, amely később Linus Torvalds finn számítástechnikust is megihletett. Ha szigorúan nézzük, a Linux nem más mint a Linux-rendszermag vagy más néven Linux-kernel, azaz egy szabad szoftver, nyílt forráskódú, Unix-szerű operációs rendszermag. Manapság azonban a Linux kifejezéssel az emberek – tágabb értelemben – a Linux-rendszermaggal futó operációs rendszereket is érthetik. Ez elmúlt évtizedekben sok-sok rendszer alakult a Linux mellett, melyek követi az ősi Unix szemléletet, többek között: HP-UX, AIX, OpenBSD, FreeBSD NetBSD vagy éppen a Mac OS X operációs rendszerek.
Az Unix-szerű operációs rendszerek családfája, talán egy brazil szappanopera kuszaságát idézi: upload.wikimedia.org/wikipedia/commons/7/77/Unix_history-simple.svg
Szabadság és közösség
Mivel a Linux szabad szoftver, ezért szabadon használható, másolható, terjeszthető, tanulmányozható és módosítható számítógépes program a forráskódjával együtt. Ez a szabad szemlélet sok fejlesztő és fejlesztőcég számára szimpatikus, hiszen közösen fejleszthetnek olyan szoftvereket, amelyeket egyedül kifejleszteni sokkal költségesebb és jóval tovább is tartana. A közösségi szemlélet még azokból az időkből származik, amikor egy kis kör kiváltsága volt csak a számítástechnika és a szoftvereket kollégák, egyetemi- és kutatólaborok mérnökei fejlesztették leginkább csak kutatási céllal vagy saját és egymás szórakoztatására. Emellett kialakult a tulajdonosi szoftver fogalma, amely a munkahelyi, baráti kapcsolatokat helyett a pénzszerzést helyezte előtérbe.
Szerencsére a szabad szoftverek világa is megmaradt, és népesebb, többet alkalmazott mint eddig bármikor a történelemben. Nem csak a Linux Kernel, hanem a LibreOffice irodai programcsomag, a VLC videólejátszó, a Firefox és Chromium böngészők és még sok más program is független fejlesztők, alapítványok vagy fejlesztőcégek kezei között alakulnak. Olyan ez mint a tábortűz, amelynél mindenki kiveszi a részét a munkából, van aki fát gyűjt, van aki tüzet rak, van aki főz és mindenki jóllakik és jól is érzi magát. Ez a segítő szándékú, közösségi szellem lengi be a szabad szoftverek világát, s nem csak a szoftverfejlesztés, hanem a dokumentációírás, fordítás, és a felmerült problémák kezelését is – például a fórumokban, levelezőlistákon. Bárki részt vehet a közös munkában, aki segíteni szeretne.
Ne félj Linux-ozni!
Ma már a Linux nem csak a tudományos világ játszótere. A Linux számos területre ideális választássá vált az elmúlt évtizedben. A szabad szoftveres filozófiából eredendően különféle igényeket más-más verziókkal, úgynevezett disztribúciókkal, azaz terjesztésekkel próbálják a fejlesztők lefedni. A terjesztéseket egy-egy külön fejlesztő csapat készítheti, akik meggyőződésüknek és a megcélzott alkalmazásnak megfelelően válogatják össze a szabad és nem szabad komponenseket. Vannak minimális rendszerigénnyel rendelkező rendszerek, amelyek akár egy régi Pentiumon III-on is futnak 64-256 MB memória társaságában (például: Puppy Linux, Tiny Core Linux). Más terjesztések a házimozi- (például: OpenELEC) vagy éppen a kiszolgáló képességeket helyezik előtérbe (Ubuntu Server). Ezeken a területeken a Linux igen jó pozícióban van, sokan használják – akár úgy is, hogy nem tudnak róla – mert sok ADSL router, TV és távolról elérhető kiszolgáló is Linux által hajtva teljesíti kéréseinket.
A Linux világ legnépes családja a Debian terjesztés családfája – kezdőként jó, ha a Linux Mint-nél maraduk: upload.wikimedia.org/wikipedia/commons/6/69/DebianFamilyTree1210.svg
Ezzel szemben a Linux használata asztali vagy notebookos környezetben nagyjából 1-2 százalék körüli. Mi lehet ennek a statiszta szerepnek az oka a napi szinten használt eszközök között? Miért nehéz kitörni a 2% alatti rendszerek világából?
Egyik fő ok a megszokás lehet. A Windowst az emberek többsége megszokta, bűntudata nincs, ha éppen illegálisan kerül a gépre. Illetve általában ilyen rendszerrel érkeznek az új gépek is. Hiába a Linux rendszerek többségénél ingyenesen biztosított rendszer és a szabad szoftveres gyökerekből táplálkozó közösségi és szabadságot nyújtó életérzés. Épp ezért mindenkit arra buzdítanék, hogy próbáljon ki egy Linux disztribúciót, és saját szemével győződjön meg róla, hogy a mai modern Linux kiadások kényelmesek, hatékonyan használhatóak és a napi feladatok játszi könnyedséggel elvégezhetők velük.
Mint a mókus fenn a fán...
Ez a cikk a manapság nagy népszerűségnek örvendő Linux Mint-et operációs rendszert annak telepítését és használatát mutatja meg, annak is a 2015. júliusában megjelent legújabb, 17.2-es, Rafaela kódnévre keresztelt változatát mutatja be. Elterjedt szokás, hogy a különféle kiadásokat becenevekkel látják el a fejlesztők. A Linux Mint esetében a női nevek közül válogatnak a fejlesztők.
Az első Linux Mint verziókat Clement Lefebvre, a Linux Mint fejlesztője még egyedül készítette. Az újabb verziók már mind az Ubuntu terjesztésre épülnek, és a világ számos pontjáról segítő önkéntesek csoportmunkájával készül.
Akár csak az Ubuntu-nak – a Linux Mint rendszernek is – a Debian az őse. A Linux Mint fejlesztői nem is tudtak dönteni a két ős között és mindkét verzióban elérhető az operációs rendszer legnépszerűbb kiadásai.
A tavaly megjelent 17-es (Qiana) verzióval a fejlesztők a stabilitás irányába léptek, és immáron a Linux Mint az aktuálisan elérhető legújabb Ubuntu LTS (Long Term Support – Hosszútávú Támogatással rendelkező) kiadásokra épül. A verziószámban a 17-es szám jelzi, hogy az adott Linux Mint kiadás az Ubuntu 14.0.4-re épül – a 18-as szám a 16.04-es Ubuntu LTS alapokat jelzi majd. A 17.x verziószámban pedig az új funkciókat is hozó frissítéseket adják meg, ahol x=0,1,2… . A kódnevek abc rendben sorakozó női nevek. Az új verziók támogatása az alapot jelentő LTS verzió szerint történik, így 2019 áprilisáig támogatottak a 17-es sorozat tagjai. A 13-as verziójú, Maya kódnevű kiadást pedig 2017 áprilisáig illetik meg a frissítések. Jelenleg a 17.2-es, Rafaela kódnevű változat a legfrissebb Linux Mint kiadás.
A Linux Mint másik változata a Linux Mint Debian Edition, vagy LMDE, amely a Debian-alapú kiadásokat jelöli. A rolling kiadás (folyamatosan frissülő) új verziói a Debian „Stable” ágán alapulnak.
A Linux Mint mellet számos népszerű és kezdőknek is ajánlható terjesztés létezik: Ubuntu, Fedora, Puppy Linux és még rengeteg más disztribúció.
A Linux Mint egy Linux alapú terjesztés, amelynek célja, hogy minél könnyebben használható, biztonságos, korszerű és ízléses megjelenésű asztali- és hordozható számítógépen használható környezetet biztosítson a felhasználók számára. A Linux Mint-ben azonban – az egyszerű használatbavételt szem előtt tartva – zárt komponensek is vannak, de elérhető az ilyen komponenseket mellőző telepítő is.
A Linux Mint-en elérhető valamennyi fontos alkalmazás, amivel a napi munka ellátható, de lehetőséget biztosít a játékok futtatására, filmnézésre zenehallgatásra is. Ezen felül tudományos, valamint grafikai és egyéb feladatok elvégzésére is alkalmas, amihez csak telepíteni kell a szoftvertárolókból – a néhány tízezer csomagból – a szükséges programokat a rendszerre. A programok telepítésére a legkényelmesebb mód a Szoftverkezelő használata, amely a központi tárolókból telepíti a csomagokat, egyszerűen és gyorsan.
Mielőtt belevágnánk
Mielőtt nekilátnánk az új rendszer telepítésének, mentsünk le minden adatot (a meglévő rendszer klónozása) egy külső HDD-re, vagy a legfontosabb adatokat egy DVD-re, pendrive-ra vagy külső merevlemezre másoljuk át.
A Linux Mint beszerzése
Ingyenesen letölthető és ingyenesen használható bármennyi gépen a Linux Mint operációs rendszer, akárcsak a legtöbb Linux terjesztés, többek között: Ubuntu, Debian, Fedora. Vannak kereskedelmi Linux disztribúciók is, ahol a technikai támogatásért és a frissítesekért kell fizetni. Az Ubuntuhoz is vásárolható technikai támogatás, amennyiben az önkéntes, nem garantált támogatás nem lenne elegendő.
Asztalfoglaló
A Linux Mint többféle asztali felülettel érhető el. Az asztali felület biztosítja többek között a START menühöz hasonló programindítót, az alkalmazások közötti váltást biztosító szolgáltatást, a tálcát, a programok és ablakok egységes működését és megjelenítését biztosító keretrendszert.
A Linux Mint a MATE, KDA, Xfce mellett a Cinnamon asztali felülettel is elérhető. Ez a cikk a Cinnamon asztali felületén keresztül mutatja be, hogy napjainkban a Linux egyáltalán nem az a szűk körnek készült rendszer, ami egykoron volt, hanem a legtöbb felhasználó számára megfelelő, könnyen használható és megbízható rendszer.
Melyiket válasszuk?
A Linux Mint támogatja a 32 és 64 bites rendszereket is. Általánosságban: minden gépen, ahol 4 Gigabyte vagy annál kevesebb memória van, a 32 bites operációs rendszert ajánlott feltenni. Ha a gép memóriája bővíthető 4 Gigabyte-nál nagyobbra is, vagy már eleve több van benne, akkor érdemes a 64 bites verziót telepíteni.
A felhasználó szempontjából a legfontosabb és talán legnehezebben eldönthető kérdés, hogy milyen asztali környezetet használjunk. Mivel ez erősen ízlés kérdése, erre nyilván nem lehet általános tanácsot adni. Viszont a különféle környezetek és a hozzájuk való ablakkezelő hardverigénye eltérő, így a telepítés céljául választott számítógép képességei is befolyásolhatják döntésünket. Általánosságban elmondható, hogy a KDE és a Cinnamon asztali környezetek rendszerigénye a legnagyobb. Ezeket legalább 2 Gigabyte memória esetén ajánlható. Ha a rendszer memóriája kevesebb mint 1 Gigabyte akkor a Xfce az elsődleges ajánlat, valamint 1 Gigabyte-tól a MATE is megfelelő sebességgel fut majd.
A másik összetevő pedig a videokártya. Itt érdemes rá figyelni, hogy a hardveres gyorsítás bekapcsolható legyen, és akkor megnyílt az út a KDE és a Cinnamon felé. Minden más esetben a MATE vagy a Xfce a jó választás – legalábbis Linux Mint esetén.
Fontos tudni, hogy az asztali környezet választása nem befolyásolja a használható alkalmazások körét, csak az alaptelepítésben benne lévő alkalmazások mások. Általában érdemes azokat használni, de természetesen a többi telepítésére is van lehetőség, sőt több asztali környezet is lehet ugyanarra az operációs rendszerre telepítve. Továbbá mindentől függetlenül használhatjuk kedvenc programjainkat, Firefoxot (böngésző), Thunderbirdöt (levelező), LibreOffice-t (irodai programcsomag), Pidgin-t (azonnali üzenetküldő kliens), Gimp-et (raszteres rajzolóprogram), Inkscape-et (vektoros rajzolóprogram), vagy mást, amit – akár Windows környezetben – megszoktunk és megszerettünk.
Cinnamon
Számomra a Cinnamon felület az, ami a leginkább megfelel elvárásaimnak. Logikus felépítésű, könnyen használható, megfelelő hardveres támogatás mellet gyors – és egyben szép is. Ez az a felület amelyre – szerintem – legkönnyebb az átállás a Windows használata után.
A Cinnamon a GTK+ 3-ra épülő asztali környezet. Karrierjét a GNOME 3 által használt GNOME Shell kiterjesztéseként kezdte, akkor még Mint GNOME Shell Extensions néven. Miután a Linux Mint fejlesztői számára világossá vált, hogy a GNOME Shell fejlesztése más irányba tart, mint ahogy azt elképzelték, 2012. január 2-án közleményben tudatták, hogy forkolják a GNOME 3 környezetet, minden segédprogramjával együtt.
Az 1.2-es verzióban az ablakkezelőt cserélték le, a GNOME 3 által használt Mutterről forkjára, a Muffinra váltottak.
A 2012. november 18-án megjelenő 1.6-os verzió a fájlkezelőt cserélte le a Nautilusról a saját forkjára, a Nemóra. Azzal a megfontolással vágtak bele, hogy egy bővebb funkcionalitást kínáló fájlkezelőt adjanak a Cinnamon-hoz.
A következő év májusában a GNOME Control Centert váltotta a Cinnamon-változata, és hasonlóan történ a képernyővédő esetében is. A Cinnamon alkalmassá vált kiterjesztések, kisalkalmazások és asztali alkalmazások (widgetek) használatára is, amelyet akár a Cinnamon internetes repertoárjából is telepíteni lehet.
2013. október 10-én a Cinnamon 2.0 megjelenésével megszűnt a GNOME-függőség, és a Cinnamon egy GTK+ 3-as önálló asztali környezetté fejlődött. Eközben ismét gyorsabb lett és hasznos funkciókkal bővült az asztali felület is: ablakmozaikok, felhasználókezelés fejlesztése.
A – legújabb – 17.2-es Linux Mint-ben a Cinnamon 2.6-es verziója teljesít szolgálatot, amelynek újdonságairól a linken lehet olvasni. A felület szépen fejlődik, új hasznos funkciók kerülnek a rendszerbe, kevés hibával találkozhat a felhasználó, tudása pedig egyszerűen bővíthető az interneten fellelhető kiegészítők segítségével.
MATE
A GNOME 3 2011. áprilisi indulásával a fejlesztők lényegében megölték a GNOME 2 fejlesztését. Ám a GNOME 3 újszerű felülete – akár csak az Unity esetében is – nem nyerte el mindenki tetszését. De a kód forkolásával ez a felület is tovább élhet, így született meg 2011. június 18-án a MATE felület. A MATE szintén forkolta a GNOME 2 alkalmazásait. A MATE egy kisebb hardverigényű, egyszerűbb kinézetű asztali környezet, akár 1 Gigabyte körüli memóriával rendelkező gépen is használhatóan jól fut. (A Linux Mint 17.2-ben lévő MATE 1.10 újdonságai.)
Xfce
Az Xfce közel 20 éves történelme alatt több újraírást is túlélt, míg az Xform eszközkészlet alkalmazása helyett végül a GTK+ 2 használatára váltott. A mai modern Xfce megjelenését 2003. szeptember 25-től számoljuk, a 4.0-s verzió megjelenésétől. A rendszer saját ablakkezelőt (Xfwm), Thunar nevű fájlkezelőt, és egy sor saját, illetve GNOME 2-ből forkolt alkalmazást kínál. Hardverigénye talán még a MATE-nál is szerényebb, így 1GB-nál kevesebb memóriával rendelkező, régi vagy nem működő videokártya-hardvergyorsítás estén ez az elsődleges ajánlat. (A Xfce újdonságok megtekintése)
KDE
A KDE hosszú ideje az egyik legteljesebb asztali környezet. A Cinnamon, MATE és Xfce asztali környezetekkel ellentétben nem a GTK+ eszközkészletre épít, hanem a réges-régen még kettős licencelésű, mára azonban már teljesen szabad licenc alatt elérhető Qt eszközkészletre.
Az elsőre Kool Desktop Environmentnek, aztán K Desktop Environmentnek, végül KDE Software Compilationnak hívott asztali környezet története 1998. július 12-ig nyúlik vissza. Napjaink KDE kiadásai a Qt 5-ös verzióját használták, amelyre a Linux Mintben használt KDE 4.14 verziók is épülnek. A Qt 5-tel együtt három egymástól kiadási stratégiában eltérő összetevőre választották szét a fejlesztők: KDE Frameworks 5 – alapkönyvtárak, KDE Plasma – asztali felület, valamint KDE Applications – alkalmazások. (KDE újdonságok megtekintése.)
Az összes felület közül a KDE nyújtja a legszélesebb alkalmazásgyűjteményt és a legnagyobb testreszabhatóságot, illetve pompát. Ennek megfelelően itt a legnagyobb a hardverigény. Személyes benyomásom szerint nekem ez már túl sok, ugyanakkor rengetegen kedvelik ezt a környezetet is.
A telepítő letöltése
A Linux Mint letöltése az alábbi oldalakról végezhető el, a fentiek által ismertetett gyakorlati tapasztalatok vagy saját döntésünk alapján:
https://linuxmint.hu/letoltesek és http://www.linuxmint.com/download.php
A telepítő letöltésének elindításának részletes leírása itt található.
Röviden összefoglalva:
A letöltés lassabb kapcsolaton több mint 10 percet is igénybe vehet. A rendszer egy ISO lemezkép-fájl formában érkezik, amelyeket ki kell írni egy üres DVD-lemezre vagy egy USB pendrive-ra, függően hogy a telepítésre szánt számítógép miről tud rendszert elindítani.
A ISO lemezkép-fájl kiírása előtt érdemes ellenőrizni a letöltött fájlt, amelyről leírás itt található.
Amennyiben gépünk alkalmas a pendrive-ról történő indításra, akkor használhatjuk a Unetbootin-t vagy a LinuxLive USB Creator-t.
Pendrive és Unetbootin
Látogassuk meg a http://unetbootin.github.io/ oldalt és a „Download (for Windows)” gombra kattintva töltsük le a UNetbootin alkalmazást.
Az Unetbootin alkalmazást indítsuk el, és miután letöltöttük a Linux Mint Cinnamon verziójának ISO képfájlját, a „Diskimage” lehetőséget kiválasztva, „ISO” fájlt beállítva kattintsunk a tallózás gombra („...”) és adjuk meg az imént letöltött képfájlt.
Adjuk meg az „USB meghajtó”-ra történő írást a „Típus”-nál és válasszuk ki a cél „Meghajtó”-t.
Ezek után kattintsunk az „OK” gombra.
Amikor elkészültünk az USB pendrive írásával, hagyjuk a pendrive-ot a gépben és indítsuk újra a számítógépet.
Használhatunk másik programot is a pendrive elkéászítéséhez, a másik kedvencem a LiLi, azaz a Linux Live USB Creator, amely a https://linuxliveusb.com/ címről tölthető le:
DVD és InfraRecorder
A régebbi gépek azonban csak DVD-ről képesek elindulni, így ha tényleg régi gépünk van, akkor biztosabb, ha kiírjuk a letöltött ISO DVD képfájlt egy DVD-re. Ha nincs író szoftver a gépünkön akkor használhatjuk az InfraRecorder nevű szabad szoftvert is.
Töltsük le az Installert és telepítsük.
A „Start” menüből indítsuk el az „InfraRecorder“-t. A megjelenő ablakban válasszuk a „Write Image” lehetőséget.
A megjelenő ablakban válasszuk ki a legördülő menüből az író eszközt, és érdemes a „Lemez ellenőrzése írás után” lehetőséget is bekapcsolni. Ezek után a Linux Mint DVD-re írásához kattintsunk az „OK” gombra.
Amikor befejeződött a lemez írása, akkor a DVD-vel a lemezmeghajtóban indítsuk újra a gépet.
BIOS beállítása az indításhoz
A következő résznél, ha nem vagyunk a BIOS beállításában járatosak, kérjük hozzáértő segítségét. Ha nincs ilyen ismerősünk, akkor egy kis angoltudással a géphez adott dokumentáció vagy az alaplap dokumentációja adhat segítséget. Ha ez utóbbi nincs meg, akkor sok esetben az alaplap típusának ismeretében még letölthető a gyártó honlapjáról az „User’s Manual” elnevezés alatt. Ennek hiányában tehetjük a következőket:
Amint indul a gép, figyeljük, hogy nincs-e lehetőség a boot eszköz ideiglenes megváltoztatására. A BIOS képernyőn erre a „Boot device” vagy „Boot menu” szöveg utalhat. Általában valamelyik funkcióbillentyűvel lehet elérni, például az „F12”-vel, „F7”-tel, „F8”-cal, vagy „F11”-gyel.
Régi gépeknél az is elképzelhető, hogy nincs erre mód, és akkor a BIOS setupban kell megváltoztatni a beállítást ideiglenesen. Ilyenkor az „Enter SETUP” kifejezést keressük, amellyel a BIOS SETUP a „DEL”-lel, „F1”-gyel, „F2”-vel, „F10”-zel indítható el általában.
Ha bejutottunk a BIOS-ba, akkor keressük a „First Boot Device”, „Boot Order”, „Boot Management” vagy „Boot Sequence” lehetőséget az „Advanced BIOS Features”, az„Advanced Boot Options” vagy a „Boot” menü alatt. Itt állítsuk be elsődlegesként az indításhoz használt boot eszközt: CD-ROM vagy USB.
A sorrend általában „Enter”-rel választható ki vagy a „+” és „-” gombokkal változtatható meg.
LiveDVD – a próbafülke
A LiveDVD segítségével az új rendszer indítása végezhető el. Amikor elindul a Linux Mint DVD-ről vagy USB pendrive-ról, akkor egy úgynevezett LiveDVD módban indul el. A LiveDVD egy minden funkcióval rendelkező operációs rendszert biztosít, amelyet úgy tud kipróbálni, hogy nem változtat meg semmit a számítógépe jelenlegi állapotán.
A LiveDVD indításánál is lehetőség van egyedi beállításokra, kompatibilitási üzemmódra, sőt még memóriatesztet is futtathatunk a számítógépen.
Próbáljuk ki a rendszert, vizsgáljuk meg a számunkra fontos dolgokat. Kipróbálhatjuk az internetkapcsolatot, a szövegszerkesztőt, a videólejátszót vagy bármit, amit érdekel. A LiveDVD magyar nyelv támogatása nem tökéletes, de ezen a telepített rendszeren (és a LiveDVD rendszeren is) könnyedén javíthatunk.
Ha kedvünkre való a operációs rendszer, akkor a LiveDVD futtatása közben dönthetünk a merevlemezére történő rendszer telepítéséről is. Az összes szükséges eszköz (particionáló és telepítő) elérhető a DVD-n. LiveDVD módban tehát használható, kipróbálható, tesztelhető, s ugyaninnen indítható a telepítés az „Install Linux Mint” ikonra duplán kattintva.
Fontos megjegyzés, hogy a magyar nyelv teljes támogatása nem került fel a LiveDVD-re így a teljesen honosított környezet csak a „Teljes magyar nyelvi támogatás telepítése” bekezdésben leírt telepítés elvégzése után érhető el.
A pendrive-ra telepített LiveDVD szinte bármilyen gépen elindítható hordozható Linux Mint-t is lehet, amelyre a fájlok is lementhetők – perzisztens tárterület kialakításával.
Rendszer-helyreállításhoz is használható a LiveDVD üzemmód. Ha esetleg nem indulna el esetleg a számítógépre telepített Windows, vagy elfelejtettünk valamit lementeni korábban, azt még most is megtehetjük a LiveDVD rendszer segítségével.
Összefoglalva: Amikor a Linux Mint DVD-ről elindítjuk az új rendszert, a jelenlegi számítógépének megváltoztatása nélkül próbálhatjuk ki a Linux Mint-et.
A Linux Mint telepítése
A Linux Mint és más modern Linuxok telepítése cseppet sem bonyolult mutatvány. Régebbi cikkeinkben részletesen bemutattuk, hogyan is lehet Windows mellé vagy éppen Windows helyett telepíteni a Linux Mint-et. A telepítés – mindkét esetben – csak egy ponton fog eltérni – a lemez particionálásánál – a további lépések teljességgel megegyeznek. Amennyiben Windows mellé telepítjük a Linux Mint-et, akkor a rendszerindításkor megjelenő GRUB rendszerindítóban választhatjuk ki az elindítani kívánt operációs rendszert, illetve probléma esetén a Linux helyreállító módját is. A telepítés innentől nagyjából 15-25 percet vesz igénybe.
Mielőtt belekezdenénk a telepítésben ismét kiemelném a mentés fontosságát. Legyen minden adatunkról – de legalább a fontosnak vélt adatokról – mentés.
Ennek tudatában belevághatunk a telepítésbe a „Install Linux Mint” ikonra duplán kattintva.
Első telepítési lépések
A telepítés első lépéseként a telepítés nyelvét kell kiválasztani. Itt választható a magyar nyelv a bal oldali választóban, de választhatunk más nyelvet is. Ha gépelni kezdünk, akkor a gyorskereséssel gyorsan a keresett nyelvhez tudunk ugrani.
Elolvashatjuk a kiadási megjegyzéseket, majd a „Folytatás” gombra gombra kattintva a hét lépcsőből álló telepítés harmadik fokára ugrunk. Itt egy áttekintést kaphatunk a rendszerigényekről. A telepítéshez – asztali környezettől is függően – legalább 10 Gigabyte helyt szánjunk. A telepítés során jó ha van internet kapcsolat, de ez nem létszükséglet, csak a friss csomagok beszerzéséhez kell. Hordozható gép esetén ügyeljünk, hogy csatlakoztatva legyen az elektromos hálózathoz, kellemetlen és adatvesztést is okozhat ha telepítés alatt kapcsol ki a gép a kiürülő akkumulátor miatt.
Windows helyett vagy mellé
A telepítés negyedik lépésénél komoly döntést kell hoznunk. El kell dönteni, hogy a meglévő rendszer mellé (ha van ilyen) vagy helyére kerül az új rendszer. Itt mindenkinek a vérmérsékletére és elszántságára bízom a döntést. Ha van olyan program ami miatt meg kell tartani a Windows-t akkor érdemes óvatosan megközelíteni a témát és a két rendszer egymás melletti használatára felkészülni. Nagyon sok programnak azonban van Linux alatt futó verziója és rengeteg alternatíva is van a Windowsos programok helyettesítésére. A Windows melletti használat esetén mindig a Windows-t kell először telepíteni, mert a Windows telepítő nem keres más rendszereket, nem ad lehetőséget a Linux indítására. A Linux viszont a GRUB segítségével általában képes a Windows elindítására is, bár az UEFI miatt ennek konfigurálása nem mindig kézenfekvő.
Ha nem volt más rendszer a gépen, akkor a telepítő a lemez törlését és a Linux Mint telepítését javasolja és hasonló lehetőséget lehet használni a a Windows végleges leradírozásához is: „Merevlemez törlése, és Linux Mint telepítése”, illetve „Microsoft Windows cseréje ezzel: Linux Mint”. A „Telepítés most” gombbal el is indítható a telepítés.
A másik főbb lehetőség a „Linux Mint telepítése Microsoft Windows mellé”, ahol megnevezve láthatjuk a telepítő által érzékelt Windows verziót. Például: Windows XP Professional. Ez a lépés normál esetben adatvesztés nélkül képes a Windows mellé varázsolni a Linux Mint-et. De elég egy áramkimaradás, valami eszköz- vagy programhiba és akár adatvesztés is történhet. Nem érdemes a mentést megspórolni. Lekicsinyítve az telepítőablakot akár még most is felmásolhatjuk a fontos adatokat egy pendrive-ra.
A „Folytatás” gombra kattintva a telepítő lehetőséget ad a felhasználónak a két világ egyensúlyának megteremtéséhez azaz az operációs rendszerek által használt partícióinak méretének beállításához.
A telepítést a „Telepítés most” gombra kattintva lehet véglelegíteni.
A biztonságot szem előtt tartó felhasználók a „Encrypt the new Linux Mint installation for security” jelölőnégyzetet megjelölve titkosíthatják egy később megadandó titkosítókulccsal a teljes merevlemezt. Én ezt azonban nem ajánlom, mert a telepítő a későbbiekben lehetőséget biztosít kizárólag a felhasználói adatok titkosítására is, amely kevésbé rontja a rendszer teljesítményét mégis elsőrangú védelmet nyúlt a felhasználói adatoknak – ha netalántán illetéktelen kezekbe kerülne a számítógép.
A „Use LVM with new Linux Mint installation” jelölőnégyzetet bejelölve a rendszer egy logikai kötetkezelőre települ, amely egyszerűbbé teszi a partíciók átméretezését. Én általában használom ezt a lehetőséget.
Végül a profik a „Valami más” lehetőséget választva kiélhetik magukat és kézzel hozhatnak létre az igényeiknek jobban megfelelő partíciókat. Akiknek ez sem elég azok terminált is ragadhatnak és parancssorból is dolgozhatnak.
A telepítés befejezése
A telepítés nehezebb részével már végeztünk is. Ugye nem is volt bonyolult? A következő lépésben a tartózkodási helyet kell megadni, vagy a térképre kattintva, vagy a középső mezőbe beírva, majd „Folytatás” gombra kattintani. Amennyiben működő internet kapcsolat van a gépen akkor a rendszer megpróbálja kitalálni a megfelelő tartózkodási helyet.
Az utolsó előtti lépésben a billentyűzetkiosztás kell megadni. Az automatikusan felajánlott kiosztás a tartózkodási helyünk alapján kerül meghatározásra, de az a bal oldalon lévő listára kattintva, vagy akár gyors kereséssel is megváltoztatható. Jobb oldalon a kiválasztott billentyűzetkiosztást lehet finomhangolni. A középső mezőben pedig ki lehet próbálni az aktuális beállítást is. Használhatjuk a „Billentyűzetkiosztás felismerése” lehetőséget is, amely a tipikus billentyűkre rákérdezve próbálja kitalálni a megfelelő kiosztást.
A telepítés utolsó fázisa a felhasználói fiók létrehozása. Itt meg kell adni az operációs rendszer fő felhasználójának a nevét, felhasználónevét és jelszavát, valamint a számítógép hálózatban használt nevét is. A név fog megjelenni a felületen, a felhasználónevet a rendszer használja. Például a felhasználó „home” mappája ilyen néven fog létrejönni a /home mappa alatt – a képen ez a mappanév a „kami” lesz. A felhasználónévnek és a számítógépnek viszonylag szigorű szabályoknak kell megfelelni, de a telepítő jelez, ha valami értéket nem adtunk meg jól. Érdemes a jelszónak összetett – kis- és nagybetűket, számokat és speciális karaktereket tartalmazó – de jól megjegyezhető jelszót megadni.
Ezen a párbeszédablakon lehetőség van a saját mappa titkosítására, amely a legjobb kompromisszum az adatok védelme és a rendszer sebessége között – én laptopon ezt szoktam beállítani. Természetesen az adatok napi szintű mentése továbbra is fontos – ha valami balul ütne ki a hétköznapi használat során.
Beállíthatjuk rendszerünket úgy is, hogy egyáltalán ne kérjen jelszót – ennek a beállításnak is megvan a létjogosultsága – például egy internetes terminál esetében.
Kattintsunk a „Folytatás” gombra.
Ezek után folytatódik a rendszer telepítése, miközben némi önreklám keretében jobban megismerhetjük a frissen telepített Linux Mint rendszert. Érdemes elolvasni a megjelenő információkat, mert így megismerhetjük milyen komponenseket kínál alapértelmezetten az operációs rendszer. Ne feledjük a Linux Mint – és általában a legtöbb Linux terjesztés – sok-sok programot kínálnak már rögtön a telepítés után, de saját magunk is telepíthetünk szabad, ingyenes és fizetős programokat többféle forrásból.
Amikor a telepítő befejezte a műveletet, újraindíthatjuk a számítógépet a frissen telepített rendszerrel, vagy folytathatjuk a LiveDVD használatát.
Az első indítás után
A rendszer újraindítása után az MDM (Mint Display Manager) jelenik meg, amelyen keresztül bejelentkezhetünk a rendszerbe, illetve beállíthatjuk – ha több asztali felület van a számítógépre telepítve – a használt felületet (zászló melletti kis jel gomb), valamint a nyelvet (zászló gomb) is. A Linux Mint is lehetőséget ad rá, hogy egyszerre több asztali felület is telepítve legyen ugyanarra az operációs rendszerre, így a felhasználók tetszés szerint válogathatnak a munkakörnyezetek között.
Jelentkezzünk be a telepítés során megadott jelszóval!
Bejelentkezés után a Cinnamon asztal jelenik meg, majd kisvártatva feltűnik az Üdvözlőképernyő is, ahol a legfontosabb linkeket, leírásokat programokat gyűjtötték össze a fejlesztők. Érdemes végignézni a kínált dokumentációkat és programokat.
Miután áttanulmányoztuk a lehetőséget, ismerkedjünk meg az új környezettel. Alul található a Panel, amely bal szélén a Menü látható. A Panel áthelyezhető, tetszőlegesen átalakítható, így mindenki a számára legjobb formára hozhatja. Minden elemen a jobb gombbal kattintva a beállítások érhető el. A Menü esetén az általános beállítások és a menü felépítését is megváltoztatható. Vigyázni kell azonban a nagy testreszabással, mert esetleg a számunkra fontos elemeket is el lehet tüntetni, így akár használhatatlanná téve a rendszert.
A Menü
A Menü gombra kattintva megjelennek:
-
a telepített programok – csoportokba szervezve, illetve a „Minden alkalmazás” csoportban egybe ömlesztve. Innen tudjuk megnyitni a Firefox böngészőt, a Gimp képszerkesztőt, a LibreOffice irodai programcsomag összetevőit, a VLC médialejátszót, a gThumb képrendezőt és importálót, a Simple Scan szkennelő programot, a Banshee hanglejátszót, a Pidgin azonnali üzenetküldőt, a Thunderbird levelezőklienst, a Transmission torrentklienst, a Számológépet, az Archívumkezelőt, és a Fájlok nevű alkalmazást, amely a Nemo nevű fájlkezelő
-
a „Beállítások” és „Adminisztráció” csoportok, amelyek nélkülözhetetlenek, ha testre szeretnénk szabni a rendszert
-
a „Helyek” nevű mappát, amelyben a leggyakrabban használt mappák vannak a Saját mappán belül. Ez a rész bővíthető a „Fájlok” fájlkezelőben új könyvjelző hozzáadásával
-
a „Legutóbbi” fájlokban az általunk megnyitott legutóbbi fájlok vannak
-
bal oldalt a „Kedvencek”, amelyre gyorsindítóként kiemelhetőek kedvenc alkalmazásaink. Ide kerülnek a rendszer leállítását, újraindítását és zárolását (CTRL+ALT+L) végző hivatkozások is
-
a menü megnyitásakor pedig a keresőmezőbe gépelve szűrhetünk a menü tartalmában
A Menü – ahogy a Linux világ hívja – Super gombbal is megnyitható (de még egy Windows logó van rajta), majd sima gépeléssel a megadott alkalmazásra is rá tudunk keresni.
A panel
A Menü gomb mellett jobbra az asztalt megjelenítő gomb, a gyorsindítók, a futó alkalmazások, és az értesítési terület található. A gyorsindítókat mi magunk is adhatunk hozzá a Panelhoz és az Asztalhoz is.
Az értesítési terület a gép tudásától függően változhat, de itt érhetjük el:
-
a rendszerüzeneteket,
-
a felhasználói fiókkal kapcsolatos tevékenységeket,
-
a Bluetooth vezérlőjét,
-
a vezetékes és vezeték nélküli hálózatok kezelését,
-
hangerő és médiaszabályzókat,
-
akkumulátoros üzem visszajelzőjét,
-
a telepített frissítések visszajelzőjét,
-
a feltelepített alkalmazások értesítési ikonjai (Skype, Dropbox),
-
az óra kijelzőt és beállítót, valamint
-
a futó ablakok listáját munkaterületenként.
A panel tudása kisalkalmazások hozzáadásával és beállításával bővíthető. Rendelkezésre áll egy online kisalkalmazás lista, ahol még több panelre helyezhető elem található.
Helyi menük
Bármely elemre jobb gombbal kattintva a helyi menü jelenik meg, amely az adott elemre jellemző legfontosabb műveleteket ajánlja fel. A Kisalkalmazásokat és Asztalkalmazásokat beállíthatjuk és eltávolíthatjuk. A fájlokat például megnyithatjuk, másolhatjuk, kivághatjuk és beilleszthetjük, valamint a tulajdonságait is szerkeszthetjük. Ezen felül megnyithatjuk más alkalmazással (Megnyitás ezzel:), elküldhetjük e-mailben, vagy mappa esetén megoszthatjuk mással. A Dropbox is képes ide beintegrálódni az egyszerű fájlmegosztás érdekében.
A fájlrendszer felépítése
A Linux világ fájlrendszere és a rendszer mappaszerkezete eltér a Windows világból ismerttől, ezért érdemesnek gondolom egy pár mondatban leírni, hogy is néz ki ez. A mai modern rendszerek EXT4 fájlrendszert használnak, de a alkalmazható még a XFS és BTRFS is. Régebben a EXT3 volt az alapértelmezett fájlrendszer. A Windows-ok esetén manapság az NTFS a legnépszerűbb fájlrendszer, amelyet a Linux képes alapból olvasni és írni is. Bővebben a fájlrendszerekről: https://hu.wikipedia.org/wiki/F%C3%A1jlrendszer
- A Linux rendszer a „/”, azaz root fájlrendszer alá kerül, eltérően a Windows C:\ meghajtójától.
- Ez alá kerülnek a rendszerindítás fájljai: „/boot”.
- A felhasználói fájlok a „/home” alatt vannak, ami alatt vannak az egyes felhasználók mappái: „/home/kami/” – amit a rendszer a felhasználó szemszögéből Saját mappának is hív.
- A felcsatolt külső meghajtókat a „/media” alatt találjuk, a saját kézi csatolásokat a „/mnt” alá szokás tenni.
- A programok általában „/usr” alá kerülnek, de egyedi telepítővel rendelkező programokat az „/opt”-ba telepítünk.
- A változó fájloknak a „/var” mappa az otthonuk.
- Az átmeneti fájlokat pedig a „/tmp” mappában tárolja a rendszer.
- A Linux kernel elemei a „/boot” mellett a „/lib” és „/lib64” alatt is megtalálhatók.
- A rendszer állapotáról a „/proc” mappában tájékozódhatunk.
- És van még pár speciális mappa: „/dev”, „/bin”, „/sbin”, „/run”, „/sys”
De egyelőre ezekhez semmilyen módon ne nyúljuk, csak látható, hogy a rendszer felépítése alaposan eltér a megszokottól, de ez a rendszer előnyére fog válni – miután kiismertük.
Több asztalunk van!
Az Asztal helyet biztosít a legfontosabb ikonoknak, a Számítógép, Saját mappa és a Kuka is beállítható ide. Illetve bármi más amit meg szeretnénk itt jeleníteni. A felcsatolt meghajtók itt is megjelenhetnek.
A Rendszerbeállítások között az „Asztal” segítségével állítható be a megjelenített ikonok köre.
A Munkaterületek egy-egy különálló asztalnak tekinthető, amelyre áthelyezhetjük az alkalmazásokat, így különféle tematika szerint rendezve azokat. Ezzel elkerülhető, hogy asztal túl zsúfolttá váljon – kényelmesebbé téve a munkát. Az egyes asztalok között CTRL+ALT + (LE, FEL, JOBB, BAL) gombokkal válthatunk. A munkaterületek elnevezhetők, és minden ablak áthelyezhető másik asztalra.
A Rendszerbeállítások között a „Munkaterületek” segítségével állítható be a munkaterületek kezelése.
Az asztalra pakolhatunk interaktív elemeket – „Asztalkalmazás”-okat – amelyek információt jeleníthetnek meg vagy szórakoztatnak. Lehetőség van alkalmazást telepíteni az online katalógusból is. Ezt a beállítást is a Rendszerbeállítások között találjuk.
Az ablakok kezelése
Noha ez a rendszer nem az ablakokról van elnevezve, ablakok kezelésében mégis sokkal több lehetőséget biztosít a felhasználónak. Az ablakok ugyanúgy a címsor megfogásával húzható odébb. Ha az az ablakot „nekihúzzuk” a képernyő valamelyik szélének, akkor az ablak automatikusan ahhoz az oldalhoz illeszkedik és fél képernyőnyi mozaikká méreteződik. Ha eközben a CTRL gombot is lenyomjuk, akkor a nyíl gombokkal másik munkaterületre helyezhetjük át az ablakot.
A Rendszerbeállítások között az „Ablak mozaik” segítségével állítható be az ablakok illesztése.
Az ablak címsorának bal szélén az ablak menüje van (ALT + SPACE), ahol a szokásos minimalizálás, eredeti méret (ALT + F5), maximalizálás, áthelyezés (ALT + F7) és átméretezés mellett (ALT + F8) utasíthatjuk az ablakkezelőt, hogy ez az ablak mindig legfelül legyen, minden munkaterületen látható legyen vagy áthelyezhetjük egy másik munkaterületre. Az ablak címsorának jobb szélén a szokásos minimalizálás, maximalizálás/előző méret valamint a bezárás gomb található. Ezeket a gombokat tetszőleges sorrendben átrendezhetjük (akár a másik oldalra is) vagy hozzáadhatjuk a felgördítés lehetőséget, amelyre kattintva az ablaknak csak a címsora lesz látható, majd ugyanúgy visszaállítható. A Rendszerbeállítások között az „Ablakok” segítségével beállítható az ablakok viselkedése és menüi, valamint az ALT+TAB kezelése is.
Hasznos billentyűkombinációk
Pár billentyűkombináció ismeretében még hatékonyabbá tehető a Cinnamon felület kezelése:
- váltás a munkaterületek között: CTRL +ALT + JOBB NYÍL vagy BAL NYÍL
- a Munkaterületek áttekintő nézete (CTRL+ALT+FEL)
- ablakok áttekintő nézete (CTRL+ALT+LE)
- a kényelmes ablakváltó előnézettel (ALT+TAB vagy ALT+SHIFT+TAB)
- asztal megjelenítése (panelen ikon vagy SUPER+D)
- fájlkezelő megnyitása (SUPER+E)
- asztal lezárása (CTRL+ALT+L)
- terminál (parancssor indítása) (CTRL+ALT+T)
- Menü megnyitása (SUPER).
Egy-egy alkalmazás gyors megnyitása, például LibreOffice Writer esetében
„SUPER” WR „ENTER”
A Rendszerbeállítások között a „Billentyűzet” beállításainál testreszabhatjuk a billentyűzet kezelését, a gyorsbillentyűket, valamint akár minden egyes ablakhoz eltérő kiosztást is megadhatunk. Akár a fent megadott alapértelmezéseket is megváltoztathatjuk.
Rendszerbeállítások
A már érintőlegesen említett Rendszerbeállítások program a rendszer széleskörű beállítását teszi lehetővé. Ugyanaz a feladata mint más rendszereken a Vezérlőpultnak, vagy újabban a Gépháznak. Itt találjuk meg – csoportokba rendezve – a legfontosabb beállításokat. Mondanom se kell, hogy a Linux operációs rendszer ennél nagyságrendekkel jobban átállítható, de ahhoz könyékig „olajosan” dolgozni kell a motorháztető alatt. A Linux erre lehetőséget biztosít és az interneten fellelhető közös tudás és dokumentációk révén ez elvégezhető, de a Linux-szal most ismerkedő egyelőre elégedjenek meg az itt felsorolt lehetőségekkel.
Ha tudjuk mit keresünk akkor elegendő a jöbb felső sarokba elkezdeni beírni a kívánt beállítás nevét. Minden más esetben a főbb csoportokba – Megjelenés, Beállítás, Hardver és Adminisztráció – szervezett ikonok közül válasszuk ki a megfelelőt.
A Megjelenés csoportban beállíthatjuk a rendszer betűtípusait, az asztal hátterét és a témákat. A témák egy összefogott stíluscsomagot jelölnek, amelyben benne vannak az ablakkeretek, ikonok, vezérlőelemek, egérmutatók és az asztal, panellel együtt.
Választhatunk a témák közül, vagy mi magunk állíthatunk össze ilyeneket az egyes komponensekből vagy a komponensek elkészítésével. Van lehetőség a mások által elkészített témákat az online katalógusból letölteni és kipróbálni.
A Rendszerbeállítások használható még:
-
az Indítópult – az automatikusan elinduló alkalmazások listájának és az indítás késleltetésének beállítására,
-
a Kijelző – felbontás és több monitor beállítására,
-
az Energiakezelő – a rendszer energiatakarékosságának beállítására,
-
a Hálózatkezelő – az elérhető vezetékes, vezeték nélküli és többek között a VPN hálózatok beállítására,
-
a Hang – a hanglejátszás és felvétel beállítására,
-
az Egér és érintőtábla – az egérhasználat és érintőtábla megfelelő beállításához,
-
Színkezelő és a Felhasználók valamint a csoportok beállítására szolgáló alkalmazások is.
Teljes magyar nyelvi támogatás telepítése
Abban az esetben ha magyar nyelven használjuk a Linux Mint-et, a teljes körű nyelvi támogatáshoz fel kell telepíteni még néhány nyelvi csomagot.
Kattintsunk a „Menü” gombra majd az „Beállítások” csoportban kattintsunk az „Nyelvek” ikonra. A „Nyelvek” beállítása elérhető a Rendszerbeállításokon keresztül is.
A megjelenő ablakban kattintsunk a „Nyelvek telepítése vagy eltávolítása” gombra, majd adjuk meg a rendszergazda jelszavát. A nyelveknél a „Hungarian” kiválasztása után nyomjuk meg a „Nyelvi csomagok telepítése” gombot, ha a magyar nyelvű támogatás nincs „Teljesen telepítve” állapotban. A telepítés elvégzése után zárjuk be az ablakot.
Testreszabás
Ahogy azt a Panelnél is láthattuk a Linux Mint Cinnamon szélsőséges módon – igényeinknek megfelelően – testreszabható. Én viszont azért kedvelem a Cinnamont mert szinte az alapbeállításokkal is jól használható környezetet biztosít.
Hardverösszetevők telepítése
A Linux kernel vélhetőn már az első induláskor felismerte az összes hardverkomponenst a számítógépben és jól működik a rendszerbe épített nyílt forráskódú eszközmeghajtó illesztőprogramokkal. Amennyiben nem így lenne, akkor néhány esetben előfordulhat, hogy a hardver gyártójától vagy a közösségi fejlesztőktől sincs elérhető nyílt forráskódú illesztőprogram. Más esetekben a gyártó által biztosított zárt forráskódú illesztőprogram több vagy jobb támogatást kínál az adott hardverhez. Ilyen esetekben az Illesztőprogram-kezelővel telepíthetjük a támogatott illesztőprogramokat a rendszerünkre.
Illesztőprogram-kezelő megnyitásához:
Kattintsunk a „Menü” gombra majd az „Adminisztráció” csoportban kattintsunk az „Illesztőprogram-kezelő” ikonra.
A megjelenő párbeszédablakban válasszuk ki az általunk telepíteni kíván eszközmeghajtó illesztőprogramot. A párbeszédablakban megtalálhatók az adott eszközökhöz elérhető nyílt és zárt forráskódú illesztőprogramok is. A Linux Mint általában a nyílt illesztőprogram telepítését ajánlja, amelyt az adott elem mellett zöld „(ajánlott)” felirattal jelül. Egyes hardvereknél nem érhető el előkészített illesztőprogram és a hardver illesztőprogram támogatásához a gyártó honlapját kell felkeresni és a megadott telepítési útmutatót követni.
Amennyiben változtattunk az illesztőprogram használaton, úgy a „Visszaállítás” gombbal visszaállíthatjuk az eredeti állapotot, míg a „Változtatások alkalmazása” gombbal érvényre juttathatjuk az új beállításokat. Ez utóbbi esetén az operációs rendszer letölti a szükséges összetevőket és a telepítésükhöz kéri majd a rendszergazdai jelszót is.
Nyomtatók telepítése
A Linux Mint a CUPS rendszer használja a nyomtatókkal történő kommunikációra, amely széleskörű nyomtatótámogatással bír. A Rendszerbeállítás ablakban található Nyomtatók alkalmazással könnyen lehet új nyomtatót hozzáadni, meglévő eszközöket menedzselni és beállítani az igényeknek megfelelően.
A Linux Mint széles skáláját támogat helyi és hálózati nyomtatóknak és nagyon sok eszközhöz azonnal tud ajánlani illesztőprogramot is. Ha nincs azonnali támogatás a nyomtatóhoz, akkor használhatunk PPD-fájlt, illetve interneten is megpróbálhatjuk levadászni a megfelelő illesztőprogramot.
Hi-DPI kijelzők helyes beállítása
A modern laptopok egy része nagyfelbontású, úgynevezett HiDPI kijelzőkkel érkeznek, amelynek felbontása nagyjából duplája az általánosan elterjedt kijelzőknek. Az asztali környezetek egy része ma már közvetlenül támogatja ezeket a kijelzőket, vagy folyamatban van a támogatás mind teljesebb beépítése.
A nagy felbontású (HiDPI) kijelzők támogatásának bekapcsolásához kattintsunk a „Menü” gombra majd az „Beállítások” csoportban kattintsunk az „Rendszerbeállítások” ikonra. A megjelenő ablakban a „Beállítások” csoportban kattintsunk az „Általános” ikonra. A „Felhasználói felület átméretezése” legördülő menüben válasszuk ki a „Dupla (Hi-DPI)” beállítást.
A Firefox, a Thunderbird, a KDE és Java alkalmazásoknál külön kell beállítani a Hi-DPI támogatást.
A Szoftverkezelő
Mint a cikk első felében említettem a programok telepítésére elsősorban a Szoftverkezelő való, de más grafikus felületen futó eszközzel (például: Synaptic) vagy terminálban futó eszközzel (például: apt-get és aptitude) is telepíthetünk új programokat a rendszerre. Alapból ezek az eszközök a központi tárolókból telepíti a programtelepítő csomagokat, egyszerűen és gyorsan.
Kézzel is adhatunk hozzá új szoftvertárolókat, valamint különálló csomagtelepítőből is telepíthető programokat, amennyiben a tárolóban nem található meg a kíván csomagot. Ekkor a „deb” csomagokat érdemes keresni. Figyelni kell azonban arra, hogy a külső forrásból származó csomagokban nem biztos, hogy vakon megbízhatunk – érdemes az ilyen csomagokat csak alapos megfontolás és ellenőrzés után telepíteni, hogy elkerüljük az esetleges kártékony programok telepítést. A Linux Mint tehát „deb” csomagokat használ a programok telepítésére, és általában a Debian vagy Ubuntu disztribúció csomagjai is remekül együttműködnek a rendszerrel.
Szoftverek telepítése
A Szoftverkezelő megnyitásához kattintsunk a „Menü” gombra majd az „Adminisztráció” csoportban kattintsunk az „Szoftverkezelő” ikonra.
A Szoftverkezelővel böngészhetjük a Linux Mint-re elérhető szoftvereket kategóriák és kulcsszavak alapján. A szoftvereket sorba rendezheti értékelés és népszerűség szerint.
Beléphetünk a különböző kategóriákba.
Vagy a jobb felső sarokban található keresővel kereshetjük meg a telepíteni kíván alkalmazást.
A kíván címre duplán kattintva megjelenik az alkalmazás adatlapja, ahonnan aztán a „Telepítés” gombra kattintva telepíthetjük is az alkalmazást.
Ellentétben más operációs rendszerekkel a Linux Mint és a Linux rendszerek általában bőséges és nagy tudású programokat biztosítanak alapból illetve a csomagtárolók révén könnyen telepíthető formában.
Telepítés közben tovább böngészhetjük a szoftverkatalógus és telepíthetünk további programokat.
Szoftverek eltávolítása
A már telepített szoftvereket, amelyeket egy zöld pipa jelez az adatlapon az „Eltávolítás” gombbal lehet eltávolítani a rendszerről.
Frissítések telepítése
A Linux Mint rendszer elérhető frissítéseit a Frissítéskezelő program segítségével telepíthetjük. A frissítések telepítése fontos eleme a rendszer biztonságos üzemeltetésének, így javasolt legalább hetente egyszer elvégezni. A Frissítéskezelő megnyitásához:
kattintsunk a „Menü” gombra majd az „Adminisztráció” csoportban kattintsunk az „Frissítéskezelő” ikonra.
A megjelenő Frissítéskezelő ablakban láthatjuk a rendelkezésre álló frissítéseket. Ahhoz megkapjuk a jelen pillanatban elérhető frissítések listáját, kattintsunk a „Frissítés” gombra. A listában megjelenő elemeket a „Frissítések telepítése” gombra kattintva telepíthetjük.
A Frissítéskezelő egy része a háttérben is fut, amely a Panelon az értesítési területen megjelenő ikonnal értesít az új, fontos frissítésekről. Ezeket a frissítéseket ajánlott telepíteni, hogy a rendszer biztonságos és naprakész állapotban legyen.
Beépített alkalmazások
A Linux Mint kellemesen sok előre telepített programmal érkezik a számítógépre. Ezek a programok mind szabad szoftverek, ingyenesen használhatók, némelyik igen nagy tudású. A Linux Mint változatai ugyanezekkel a programokkal érkeznek. Emellett jó néhány alapértelmezett program a Linux Mint-re jellemező egyedi program, amely a rendszer használatát és adminisztrálását egyszerűsíti le.
Fájlok (Nemo) – fájlok kezelése
A Linux Mint rendszer a Fájlok (valójában Nemo) nevű programot biztosítja a fájlokkal végezhető műveletekhez. Lényegében ez a Linux Mint intézője, azaz ha megnyitjuk – többek között – a Számítógép vagy a Saját mappát, akkor is ezen az alkalmazáson keresztül látjuk.
Az ablak tetején látjuk a menüket, ahol a program összes funkciója elérhető. Alatta a Fő eszköztár van, ami a gombokból és a hely beviteli mezőből áll. A gombok tetszőlegesen elrejthetők vagy megjeleníthetők. A hely beviteli mező pedig lehet szöveges és gombos megjelenítésű is, amelyet a „Hely beviteli mező átváltása” gombbal váltható át. A hely beviteli mezőre CTRL + L gombbal ugorhatunk. A gombsor bal részén a mappák közötti navigációt találjuk a jobb oldalán a mappa létrehozás, keresés és a nézet (ikon/lista/tömör) választása gombokat találjuk. A Lista nézetfejlécére kattintva az adott kategória szerint rendezhetjük a fájlokat. A fájlok között azonnal gépeléssel kereshetünk, vagy a „Keresés” használatával több fájlt is megkereshetünk, amelyek a megadott kritériumoknak felelnek meg.
Alatta a fájlok láthatók, illetve bal oldalon az Oldalsáv – amennyiben be van kapcsolva. A fájlokat tetszőlegesen húzhatjuk, másolhatjuk (CTRL+húzás), linkelhetjük (CTRL+SHIFT+húzás) és dupla kattintással elindíthatjuk a programot vagy az adott fájlhoz társított alkalmazást. Az Oldalsávon megjeleníthetjük a kedvenc „Helyek”-et vagy „Fanézet”-ben a fájlrendszert hierarchikus rendben.
A „Helyek”-en megtalálható valamennyi fontos mappa a „Számítógép”-en és „Hálózat”-on, valamint a csatlakoztatott tárolók („Eszközök”) és saját magunk által bővíthetők Könyvjelzők (CTRL+D) is.
Az egyes mappák külön-külön színezhetők. A fájlok és mappák tulajdonságai a menüből és jobb gombbal az adott elemre kattintva is elérhető a „Tulajdonságok” helyi menüből. Itt részleteket tudhatunk meg a fájlokról, beállíthatjuk jogosultságaikat, hozzárendelhetünk a fájl megnyitásához egy vagy több alkalmazást és emblémával láthatjuk el az adott elemet.
Csomagnév: nemo
Firefox – böngésző
A legnépszerűbb nyílt forráskódú böngésző a Windows operációs rendszeren szocializálódott felhasználók számára is ismerős lehet. A Linuxon futó verzió tudása és működése megegyezik a Windowson futó verzióval. A Firefox modern HTML5 kompatibilis böngészőmotorral rendelkezik, gyors működésű és nagyobb sebesség érdekében képes a rendszer hardveres gyorsítását is használni. A Privát böngészés, a kényelmesen használható könyvjelzők mellett képes a böngésző beállításait és a személyes adatokat (könyvjelzők, űrlapadatok, jelszavak, megnyitott oldalak) más gépeken lévő Firefox böngészővel – vagy éppen androidos telefonnal – is biztonságosan szinkronizálni. A Firefox Hello segítségével pedig ingyenes videó- és hanghívást is lebonyolíthatunk.
A böngésző fejlesztését a Mozilla – egy nonprofit alapítvány végzi – amelynek elsődleges célja a felhasználók érdekeinek figyelembe vétele és adatainak védelme.
További információk: https://www.mozilla.org/hu/firefox/products/
Hasznos webhely a program használatához: https://support.mozilla.org/hu/products/firefox
Csomagnév: firefox
A Linux Mint alapértelmezetten a Yahoo keresőjét ajánlja. Alternatívaként – a rendszerre telepített – a személyes szférát védő DuckDuckGo is használható. Amennyiben más keresőszolgáltatást telepítenénk, látogassuk meg a www.linuxmint.com/searchengines/ oldalt és válasszuk ki a megfelelő oldalt. Vagy a böngészőben: „Szerkesztés → Beállítások → Keresés → További keresőszolgáltatások felvétele...”.
Ezek után a Firefox keresősávjában a nagyítón megjelenő zöld pluszra kattintva a keresőszolgáltatás hozzáadása menüre kattintva beépül a Firefoxba az új keresőszolgáltatás.
Chromium – böngésző (alternatíva)
Alternatívaként használhatjuk a Chromium nevű böngészőt, amely a Google Chrome kizárólag nyílt forráskódú komponenseiből álló változata.
További információk: http://www.chromium.org/Home
Csomagnév: chromium
Gimp – képszerkesztő
A GIMP (GNU Image Manipulation Program) egy rendkívül nagytudású bittérképes vagy más néven pixelgrafikus képszerkesztő program, amely szintén ismerős lehet Windows alatt is. A program képességét tekintve elmarad a Photoshop-tól, de a legtöbb szerkesztési feladatot meg lehet vele csinálni.
Jellemzők:
-
A szerkesztő eszközök széles választéka, ideértve az ecsetet, tollat, festékszórót és rengeteg mást.
-
A szerkesztett kép méretét csak a rendelkezésre álló lemezterület korlátozza.
-
Rétegek (Layers) és csatornák (Channels).
-
Külső programokból meghívható funkciók és makrók.
-
A visszavonási lehetőségeket (Undo) csak a szabad lemezterület korlátozza.
-
Képátalakítási (Transform) lehetőségek, ide értve a forgatást, tükrözést és sok mást.
-
Több képformátum támogatása: GIF, JPEG, PNG, XPM, TIFF, TGA, MPEG, PS, PDF, PCX, BMP stb.
-
Beépülő modulok (Plugins)
További információk: http://gimp.hu/
Hasznos könyv a program használatához: http://gimp.hu/konyv/gimp_konyv_kozepes.pdf
Csomagnév: gimp
LibreOffice – irodai programcsomag
Akinek volt már dolga a LibreOffice-szal az tudja, akinek még nem, annak leírom, hogy a LibreOffice, akárcsak a többi szabad szoftver teljesen ingyenes és szabadon használható tetszőleges számú számítógépen, bármilyen célra, magánszemélyek és vállalkozások esetében egyaránt. Ennek megfelelően a letöltött LibreOffice-t bátran telepíthetjük az általunk elérhető összes gépre, odaadhatjuk barátainknak, munkatársainknak, korlátozás nélkül. A LibreOffice-nak ott lehet a helye minden számítógépen, hiszen másodlagos irodai programcsomagként is remekül funkciónál és sok egyéb mellett jobb magyar nyelvi támogatással és Open Document Format támogatással bír, mint a kereskedelmi versenytársak.
A Menü programjai között megtaláljuk a LibreOffice komponenseit: a Writer szövegszerkesztésre használhatjuk, a Calc feladata a táblázatkezelés, az Impress segítségével látványos előadásokat készíthetünk, a Base adatbázis-kezelésre képes, míg a Draw által vonalas rajzokat, illusztrációkat hozhatunk létre.
Ismeri számos irodai programcsomag fájlformátumát (odt, ods, odp, odd, dox, docx, xls, xlsx, ppt, pttx), illetve számos kép és vonalas rajz formátumot, még a Visio fájlokat is képes megjeleníteni. Az importálás és az exportálás során azért előfordulhatnak hibák, amely azért nem biztos, hogy a LibreOffice-t kell okolni, hiszen a LibreOffice saját formátumába – az OpenDocument-be sem ment más szoftver tökéletesen. A LibreOffice saját formátumában kényelmesen kezel – Writer esetén – akát több száz oldalas dokumentumokat, amelyet könnyedén exportálhatunk ki PDF-be, vagy a környezetet nem kímélve akár ki is nyomtathatunk.
A programok felülete leginkább a Microsoft Office 2003-hoz hasonló, de a oldalsávok használata minden eszközt kattintásnyi közelségbe hoz a felhasználóhoz. De továbbra is a hagyományos eszköztárak és menük között is megtalálhatjuk a számunkra szükséges eszközöket. Meglátásom szerint a menük szervezése logikusabb, mint a kereskedelmi vetélytárs esetén, de éppen ezen különbség miatt a LibreOffice használatát szokni kell – szánjunk rá tehát időt. Az OpenOffice.org lelkes használói – a számtalan újdonságtól eltekintve – nem sok különbséget tapasztalanak majd az ez eddig meglévő irodai programcsomagjukhoz képest.
VLC – médialejátszó
A VLC médialejátszót szerintem nem kell senkinek sem bemutatni. Korunk legnagyszerűbb lejátszója, szinte bármilyen formátumú videó- és hangállományt, DVD-ket, audio CD-ket, VCD-ket és különféle közvetítési protokollokat lejátszik, hardvergyorsítással megtámogatva egészen kicsi erőforrásigénnyel. Windows-on is sokan használják, így talán a legnépszerűbb szabad szoftver a médialejátszók kategóriájában. Lejátszási lista támogatása, testreszabhatósága és egyéb kényelmi funkciói révén Linuxon is ugyanolyan kényelmes és jó program ahogy azt más operációs rendszerek alatt is megszerettük.
További információk: http://www.videolan.org
Csomagnév: vlc
Videók – Totem – médialejátszó (beépítve)
Alternatívaként használhatjuk az egyszerűbb de jól használható „Videók” programot, amely Totem néven települ a rendszerre.
Csomagnév: totem
gThumb – képrendező és importáló
A gThumb képek nézegetésére, katalogizálására szolgál. Alapszintű képmanipulációra és effektezésére is lehetőséget biztosít, valamint a vörösszem-effektust is el lehet vele távolítani. Ezzel a programmal tudjuk a digitális fényképezőgép memóriakártyáján vagy más adathordozón tárolt képeket a számítógépre másolni.
További információk: https://wiki.gnome.org/Apps/gthumb
Csomagnév: gthumb
Darktable – RAW képszerkesztő (alternatíva)
Nagyobb tudású és RAW-ból történő utómunkára a Darktable nevű alkalmazás lehet jó választás, amely szintén alkalmas a fotók katalogizálására.
További információk: http://www.darktable.org/
Csomagnév: darktable
Adathordozó behelyezésekor és eltávolításakor
Amennyiben a számítógéphez memóriakártyát, pendrive-ot, vagy a CD vagy DVD meghajtóba lemezt helyezünk a Linux Mint automatikusan csatolja az eszközt és megkérdezi, hogy mit szándékozunk tenni a rajta lévő adatokkal. Ez lehet csak a fájlok megjelenítése, esetleg egyéb speciális program használata vagy például képek esetén importálás a gThumb programmal a számítógépen lévő Képek mappába.
A „Rendszerbeállítások”-ban az „Alapértelmezett alkalmazások” párbeszédablakban a „Cserélhető adathordozók”-nál megadhatjuk az automatikus műveletet is, amit ilyenkor végre szeretnénk hajtani.
Linux rendszerek esetén a csatolt meghajtókat a használat befejezésekor le kell választani. Az adott eszközre jobb gombbal kattintva a „Leválasztás” almenü használatával, vagy a „Fájlok” alkalmazásban az oldalsávon látható eszköz melletti kiadás gombra kattintva.
Simple Scan – szkennelő program
Amennyiben számítógépünkhöz lapolvasó, azaz scanner is csatlakozik a Simple Scan programmal tudjuk használatba venni. Ez lehet különálló eszköz vagy egy multifunkciós gép lapolvasója is. Könnyen használható szövegek és fotók beolvasására de optikai-karakterfelismerési (OCR) képességekkel nem rendelkezik. A program háttérszolgáltatásait a SANE nevű sok éve szolgálatot teljesítő scanner modul áll.
További információk: https://launchpad.net/simple-scan
Csomagnév: simple-scan
Banshee – zenelejátszó
Különféle formátumban tárolt zeneszámok és albumok kényelmes kezelésére, katalogizálására és meghallgatására szolgáló program, számos kényelmi funkcióval rendelkezik. Többek között a borítóképek, az internetes rádiók, online zenebortok kezelésére is alkalmas és megjelenítheti az albumokhoz kapcsolódó érdekességeket is.
További információk: http://banshee.fm/
Csomagnév: banshee
Audacious – zenelejátszó (alternatíva)
Kis erőforrásigényű zenelejátszó.
Csomagnév: audacious
Rhythmbox – zenelejátszó (alternatíva)
A Banshee-hoz hasonló komplett lejátszóalkalmazás.
Csomagnév: rhythmbox
Mixxx – DJ keverőprogram (alternatíva)
Profi két deckes DJ keverőpult BPM érzékeléssel és szinkronizálással, valamint mix-, loop- és effekttámogatással, albumkezeléssel és MIDI szabványú vezérlőhasználattal.
További információk: http://mixxx.org/
Csomagnév: mixx
Pidgin – azonnali üzenetküldőt
Számos azonnali üzenetküldő hálózatot tud kezelni és egyetlen listában megjeleníteni, úgy hogy egy személyhez akár több különböző kommunikációs csatorna is felvehető.
Támogatott hálózatok:
- AIM
- Bonjour
- Gadu-Gadu
- Google Talk
- Groupwise
- ICQ
- IRC
- MSN
- MXit
- MySpaceIM
- SILC
- SIMPLE
- Sametime
- XMPP
- Yahoo!
- Zephyr
További információk: https://pidgin.im/
Csomagnév: pidgin
Thunderbird – levelezőkliens
A jól ismert levelezőkliens, amely ugyanazokat a funkciókat kínálja az összes támogatott pltaformon.
További információ: https://www.mozilla.org/hu/thunderbird/
Csomagnév: thunderbird
Transmission – torrentkliens
Azok számára akik további Linux klienst vagy netán ingyenes filmeket szeretnének letölteni, a Transmission kliens egy könnyen kezelhető megoldást kínál.
Néhány szabadon megnézhető (és esetleg felhasználható) film: https://en.wikipedia.org/wiki/List_of_open-source_films
További információ: http://www.transmissionbt.com/
Csomagnév: transmission-gtk
További eszközök
A Linux Mint tartalmaz beépítve „Számológép”-et, jegyzetelőt „Tomboy” néven, „Archívumkezelő”-t és a rendszer mentésére és visszaállítására szolgáló „Mentéskezelő”-t is.
Amit esetleg érdemes telepíteni:
Dia – diagramrajzoló
További információk: https://wiki.gnome.org/Apps/Dia
Csomagnév: dia
Inkscape – vektoros rajzoló
További információk: https://inkscape.org/en
Hasznos könyv a program használatához: http://inkscape.hu/letoltesek/
Csomagnév: inkscape
Skype – hang és videókonferencia szoftver (alternatíva)
Csomagnév: skype
Dropbox – online fájltároló (alternatíva)
Csomagnév: nemo-dropbox
Double Commander – kétpaneles fájlkezelő (alternatíva)
Azok számára, akiknek nem lenne elegendő a Fájlok (Nemo) által kínált kétpaneles fájlkezelési szolgáltatások, azok a GNOME Commander mellett a Double Commanderrel is probálkozhatnak. A Windows-on is elérhető kétpaneles fájlekezelő a szegény ember Total Commander-ének is titulálhatnánk, hiszen az ingyenes, szabad szoftver a nagy példakép legtöbb funkcióját jól ismeri.
Csomagnév: doublecmd-gtk
Midnight Commander – kétpaneles fájlkezelő (alternatíva)
A kétpaneles fájlkezelők Ádámjának, a Norton Commandernek hű mása, a Linux rendszerekhez igazított fonkciókkal és kényelmes megoldásokkal. Akik terminálban dolgoznak, és a karakteres megoldásokra eskösznek, valószínüleg elkerülhetetlen, hogy felrakják a Midnight Commander – ha másért nem – kényelmi okokból.
Csomagnév: mc
Stellarium – csillagvizsgáló
A Stellarium szabad, nyílt forráskódú számítógépes planetáriumprogram. Élethű 3D-s látványt nyújt – mintha szabad szemmel vagy távcsővel néznénk az eget. Planetáriumi vetítőkben is használják. Csak meg kell adni a koordinátákat és kész.
További információk: http://www.stellarium.org/hu/
Csomagnév: stellarium
Homo Ludens – a játékos linuxos
Rossz nyelvek szerint azért nem népszerűbb a Linux, mert alapból nincs benne se pasziánsz se aknakereső. Ezek persze megvannak, csak utólag kell telepíteni őket: a pasziánszt ace-of-penguins csomagból a aknakeresőt pedig a gnome-mines csomagból. Ezenfelül számtalan ingyenes és élvezetes játék érhető el Linux-hoz, például: wesnoth, supertuxcart, warzone2100, frozen–bubble, openarena, nexuiz, openttd, pingus, neverball, 0ad, gnome-games, freeciv, freecol, trigger-rally, hedgewars, flightgear, xracer.
Ezek a játékok sok órányi szórakozást biztosítanak kicsiknek és nagyoknak egyaránt.
Steam
Azok számára ez nem lenne elég, a Valve jóvoltából a Steam egyre bővülő – natív linuxos – felhozatala is elérhető a a Linuxon. A kínálat Linuxon futó játékokból nem olyan teljes még, mint Windows esetén, de az indie játékok legjava és egyre több nagy hírű játék is elérhetővé válik Linuxon. A kalandozásokat – és az esetleges költséges vásárlásokat – a Steam honlapján folytathatjuk a Linux kliens letöltésével: http://store.steampowered.com/about/ és a csomag telepítésével.
Csomagnév: steam
A csomag ezek után letölti a Steam klienst.
Bejelentkezés után már indulhat is a játék – az ingyenes játékokkal és vásárlás után a többi játékkal is.
Humble Budle
A másik lehetőség, hogy játékokhoz jussunk, az Humble Bundle áruháza és a nagyon kedvező árazású – fizess amennyit szeretnél – játékcsomagok, amelyek sok esetben futnak Linuxon is (ezt külön jelzik a honlapon).
Elérhető a következő címen: https://www.humblebundle.com/
További játéklelőhelyek:
http://www.playdeb.net/welcome/
Ha mégis kellene Windows
Amennyiben úgy hozza a sors, hogy Windowson futó programot kell elindítani, akkor több lehetőség kínálkozik. Amennyiben a Windows mellé telepítettük a Linux Mint-et, akkor újraindítva a rendszert elérhetjük a régi Windows telepítést.
VirtualBox és KVM (alternatíva)
Ha nem ezt a módot választottuk, akkor Linuxon virtuális gépben is futtathatjuk a Windows, Windwos-okat vagy éppen egy másik Linux-ot vagy Linux-okat. Erre a VirtualBox és többek között a KVM alkalmas. Mindkettő fellelhető a Linux Mint tárolóiban virtualbox-ose illetve kvm néven. Ez utóbbihoz érdemes a virt-manager csomagot is telepíteni. Kezdő felhasználóknak a VirtualBox-ot ajánlom inkább, annak is a külön letölthető verzióját, ami innen szerezhető be: https://www.virtualbox.org/wiki/Linux_Downloads amihez érdemes feltenni az itt elérhető Extension Pack-ot is: https://www.virtualbox.org/wiki/Downloads
A VirtualBox kipróbálásához az rendszerben lévő verzió is tökéletes.
További információk: https://www.virtualbox.org
Wine (alternatíva)
Másik megoldás egy kicsit érdekesebb. A Wine nevű köztesréteg telepítésével a Linux Mint közvetlenül alkalmassá válik Windows programok telepítésére és futtatására. Ez a fajta üzemmód – Windows wrapper – néha meglepően jól működik, új – a Steam-en Linux-on sem elérhető – játékok és más programok futtatására. A támogatott szoftverek köre verzióról-verzióra változik, amelyekről részletesebb információt a következő honlapon találunk: https://appdb.winehq.org/
A legújabb verzió letöltése: https://www.winehq.org/download/ubuntu
További információk: https://www.winehq.org/
Csomagnév: wine
Még régebbi kell!
DOSbox (alternatíva) és dosemu (alternatíva)
Visszafelé tekerve az idő kerekét, lehet hogy még régebbi programot kell futtatnunk. Erre a DOSbox (csomagnév: dosbox) és a dosemu (csomagnév: dosemu) lehet alkalmas, amelyekkel DOS alkalmazásokat futtathatunk Linux alatt.
Alternatív megoldások után kutatva
Kezdő Linux felhasználók számára az egyik nagy probléma lehet, hogy a megszokott programok helyett melyik programokat használják. A programok egy része (például: VLC, Firefox, stb.) elérhető Linux alatt is, míg más programokat helyettesíteni kell egyéb alkalmazással. A cikkben próbáltam párt tippet megosztani a lehetséges alternatív alkalmazásokkal kapcsolatban, de akinek ez nem lenne elég, ajánlom a következő oldalt, ahol mindenféle alkalmazásra, sokféle platformra lehet alternatívát keresni – és találni:
Felhasználóként a közösségben
Ha további segítségre van szükséged, látogasd meg a Linux Mint Magyar Közösségének honlapját, tekintsd meg a magyar nyelvű dokumentációt, és tedd fel kérdéseid a fórumon. Ha tetszik mindaz amit csinálunk, segíts nekünk vagy írd meg nekünk Linux Mint tapasztalataidat!
Hozzászólások
Nekem nagyon tetszik.
Beküldte zo -
Értékelés:
Köszönjük a leírást.
nagyon jó
Beküldte salazar65 -
Értékelés:
ez a legjobb amit eddig alkalmam volt olvasni a témában, nagyon hasznos lesz, bátran ajánlható érdeklődőknek
Hasznos és alapos
Beküldte pepeno1 -
Értékelés:
Nagyon hasznos cikk.
Nekem a Double Commander és a Simple Scan volt benne újdonság.
Ezeket ki is fogom próbálni.
Esetleg az Audacious-nál meg lehetne jegyezni, hogy a régebbi változatok a 2.x-es Winamp skineket is tudták használni.
RE: A barátságos Linux
Beküldte csabrix -
Értékelés:
Gratulálok! Szép munka! A kép Kern Andrással meg nagyon ott van :D LinuxKern(n)el
Alapos
Beküldte csavi (nem ellenőrzött) -
Értékelés:
Alapos és jól taglalt leírás. Köszönjük.
Egy kérdés
Beküldte Laur -
Értékelés:
Nagyon hasznos cikk!
Egy kérdés, amit olvasás közbe fel fog tenni az amatőr user.: Miután felraktam a linuxot, honnan tudom, hogy a videókártya hardveres gyorsítása be van e kapcsolva?
Fantasztikus!
Beküldte szhf62 -
Értékelés:
Ha az XP leváltása előtt ajánlják ezt a cikket elolvasásra, a tapasztalásom nem lett volna ennyire göröngyös. Sok helyről sokat olvastattak velem, ajánlva olyan rendszereket, amelyek (így utólag visszagondolva) nem elégítették volna ki az átlagfelhasználói igényeimet.
Külön köszönet kami-nak a laikusok számára könnyen érthető megfogalmazásban részletesen leírtakért. Ezen a leíráson még egy kezdő számítógép és linux tulajdonos is el tud igazodni.
Csekélyke szépséghibája a dolognak, hogy (mivel nagyon sokat nem használtam eddig, de mostanában egyre többször kell) a Gimp képszerkesztő könyvét nem lehet lementeni .pdf-ben (Chrome böngészővel), de könyvjelzőnek betéve áthidalható ez a probléma.
RE:Fantasztikus!
Beküldte kimarite -
Értékelés:
Szakdolgozat és mek.oszk példány (kettő)
Bartáh Gábor könyve - három felbontásban / támogatni illik /
[ Kis felbontású PDF állomány (11MB) Közepes minőségű PDF állomány (47MB) Kiváló minőségű PDF állomány (126MB) ]
- http://inkscape.hu/barath-gabor-gimp-konyv/
- http://gimp.hu/
A letöltött fájlok a saját könyvtárban lesznek.
RE:Fantasztikus!
Beküldte kami911 -
Értékelés:
Firefoxban van letöltés a PDF-nézetbe, és azt hiszem Chromiumban is láttam.
Gimp könyv (RE:RE:Fantasztikus!)
Beküldte szhf62 -
Értékelés:
A teljes cikket lehetséges volna-e ajánlani különböző platformokon, közösségi portálokon? (Néhány, Windows rendszert felhasználót sikeresen rá tudtam "beszélni" a Linux Mintre.)
RE:Egy kérdés
Beküldte szhf62 -
Értékelés:
Én szinte annyira amatőr vagyok, hogy a hardveres gyorsítással nem foglalkozok. Erre van a gép "belseje" kitalálva. Nálam vagy működik, vagy nem. :) (A leírt konfig alapján erősebb mint az én asztali gépem, egy próbát megér.)
RE:RE:Fantasztikus!
Beküldte szhf62 -
Értékelés:
A teljes cikket lehetséges volna-e ajánlani különböző oldalakon? Sok Windows felhasználó csak második rendszerként kezeli a Linuxot, és a berögzült szokásaikat megtartva használják. Talán ezzel jobban lehet népszerüsíteni a Mintet.
RE:Egy kérdés
Beküldte kami911 -
Értékelés:
RE:Fantasztikus!
Beküldte Kabika -
Értékelés:
Nem tudom, milyen böngésző, de a Firefox és a Chrome/Chromium PDF nézegetőjében is van lehetőség menteni az adott dokumentumot.
Szerk.: KAMI válasza kimaradt... Chrome/Chromium: jobb alsó sarokba kell vinni az egérmutatót.
Chrome (RE:Fantasztikus!)
Beküldte szhf62 -
Értékelés:
A Google Chrome böngészőből nem tudtam letölteni sok próbálkozásra a Gimp könyvet, ezen könyvjelzőben van. Idő közben a Firefoxszal sikerült a letöltés, ée pendrive-al áttettem a Chrome-mal használt gépre.
win8-linuxmint
Beküldte Gabor -
Értékelés:
Üdv.
Bocs ha nem a megfelelő helyen kérdezek..
Nekem olyan gondom van, felraktam win8 mellé a mintet, de újrainditás után csak a win indul.
Külön particióra tettem, lapozófájlt is kapott, feltelepült. de az usb eltávolitása után csak a win bootol.
Lilivel csináltam, uefi-ben telepitette.
Kettő meghajtó van a gépben, az elsőn van mindkét rendszer.
Próbáltam már nem külön particióra is közvetlen, eredmény ugyanaz.
És nem uefiben, amit csak usb-ként jelöl a boot menü.
Mi lehet a probléma?
Köszönöm a választ.
Win 10 mellé linuxmintet
Beküldte li_a. b_k-l-j_ma f_i -
Értékelés:
Az lenne a kérdésem ( bár én sem a kellő helyen teszem fel) ,hogy windows 10 -mellé lehet-e linux mintet feltenni egy kezdő felhasználónak? Akár a 17.2-eset cinnamon (nem tudom helyesen írtam-e?) környezettel, egyébként én is elolvastam a fenti cikket, nagyon hasznosnak tetszett. Bár megmondom öszintén a felét értettem, megcsinálni pedig csak a tizedét tudnám.Nem lenne egyszerűbb venni egy üres gépet és azzal kísérletezni? Üdv mindenkinek, jó linuxozást kívánok:li_a. b_k-l-j_ma f_i
Win 10 mellé linuxmintet
Beküldte T.István -
Értékelés:
Win 10 mellé Linux Mintet
Beküldte csuhas32 -
Értékelés:
A kezdet úgy néz ki, hogy
1. Letöltesz egy Linux Mint 21.3 Cinnamon képfájlt.
2. Leellenőrzöd (bár én ezt a lépést ki szoktam hagyni).
3. Telepítőt írsz belőle egy pendrive-ra.
4. Bebootolsz a pendirve-ról.
Ha ez sikerül, akkor be fog töltődni egy úgynevezett live rendszer, ami sokban megegyezik egy telepített rendszerrel, van benne böngésző, irodai csomag, videolejátszó..., de a telepítőpendrive-ot és a gépben lévő RAM-ot használja, a gépen nem hajt végre változást. Ezzel máris tudsz ismerkedni a Linux Mint-tel.
Ha például nyitsz egy terminált (Ctrl+Alt+T) és beírod, hogy
majd nyomsz egy entert, máris magyar lesz a billentyűzetkiosztás.
Csatlakozhatsz a WiFi-re és netezhetsz, ellátogathatsz például erre az oldalra...
Az hogy hová és milyen módon telepítsd a Linux Mintet csak ezután következik, elsőként ezzel legyél meg, aztán ráérsz majd rákattintani a live rendszeren az Install Linux Mint ikonra.
Windows 10 mellé Linux Mintet
Beküldte li_a. b_k-l-j_ma f_i -
Értékelés:
Nekem ez (mármint a linux mint 32.1 képfájl lemásolása) nagyon nehezen fog menni, vagy úgy is fogalmazhatnék, hogy még egyszer sem másoltam be még egy egyszerű szöveget sem oda ahova kellett volna. Megpróbáltam a linux mint 17.2-est képfájlát rámásolni egy körülbelül 750 MB-os CD-lemezre, az eredmény nem volt elfogadható, a CD- lemezen semmi sem jelent meg indításkor.Nem tudom mit ronthattam el? Szerintem semmit sem úgy csináltam ahogyan az helyes. Nem tudom mi a teendő ezen esetben? Üdvözlet minden Linux Rajongónak, jó Linuxozást kívánok: li_a. b_k-l-j_ma f_i
Windows 10 mellé Linux Mintet
Beküldte csuhas32 -
Értékelés:
https://etcher.balena.io/
Ne gyártsd a kukának a CD-ket, pendrive-ra írd ki a telepítőt. Ezzel írd ki:pendrive
Beküldte li_a. b_k-l-j_ma f_i -
Értékelés:
Szia csuhas32! Hány GB legyen a pendrive, a másolást , illetve a letöltését az iso képfájlnak meg lehet-e oldani total komanderrel? Ott csak CTR+egér nyomással kell átvinni (húzni) a Linux Mint 21.3 Cinnamon képfájlt a letöltési helyre, ami bármilyen mappa lehet? Ha nem jó a feltevésem , akkor javítsátok ki legyetek olyan szívesek! Jó Linuxszozást mindenkinek: li_a. b_k-l-j_ma f_i
A letöltésről
Beküldte li_a. b_k-l-j_ma f_i -
Értékelés:
Szia csuhas32! Megtaláltam a fenti cikkben "A telepítő letöltésének elindításának a részletes leírását, bár hány GB legyen a pendrive az itt sem szerepel, vagy még nem akadtam rá! Üdvözletem minden Linux Mint -rajongónak, jó Linuxozást kívánok: li_a. b_k-l-j_ma f_i
Utazás
Beküldte li_a. b_k-l-j_ma f_i -
Értékelés:
Ma egy napra elutazom!Üdv mindenkinek: li_a. b_k-l-j_ma f_i
Hány GB-os legyen a pendrive?
Beküldte csuhas32 -
Értékelés:
pendrive
Beküldte li_a. b_k-l-j_ma f_i -
Értékelés:
Nekem 8 GB-os pendrive-om van, letöröltem róla, ami kevés rajta volt fénykép, szöveges fájl,meg egy üres mappa, így kaptam egy teljesen üres 8 GB -os pendrive-ot. Most többször át kell olvasnom az általam felfedezett " A telepítő letöltésének elindításának részletes leírását", majd megkísérelni a számomra szinte lehetetlent, lemásolni valami tükör szerű ablakból az isó képfájlt, illetve letölteni az isó képfájlt. Telepítőt írni belőle , majd bebootolni a pendrive-ról egy live rendszert. Az elutazás fél nap alatt lezajlott.Üdvözletem minden Linux rajongónak, jó Linuxozást kívánok mindenkinek: li_a. b_k-l-j_ma f_i
Win 10 mellé Linux Mintet
Beküldte FerrisWheel (nem ellenőrzött) -
Értékelés:
A Windows mellé telepítéssel van némi macera. Talán egy kezdőnek, aki még bizonytalan is, talán célszerűbb lenne erre a célra egy külön gép. Lehet egy gépen, sőt egy merevlemezen, vagy SSD-n is a kettő, (vagy 3-4-5), de hamarabb lesz sikerélményed, ha másik gépet használsz. Akkor biztosan nem törlöd le véletlenül a Windows a telepítéskor.
Ha viszont elszántad magad a telepítésre, nyiss egy új Fórumtémát, és ne ide írj.
Igazság szerint ezt a részt egy moderátornak át kellene tennie a fórumtémákhoz.