A Panel

Mi is az a panel? A választ mindenki tudni véli, de néhányan talán csodálkozni fognak, ha leírom, hogy a panel nem létezik úgy, ahogy az sokan elképzelik.
Ha valaki azt gondolja, hogy ő ki tudja tenni a panelra mondjuk a PulseEffects ikonját, akkor téved.

Vigyáznom kell az ilyen filozofikus megfogalmazással, mert egyszer, amikor arról írtam itt, hogy a színek fizikai értelemben nem léteznek, akkor lehülyézett valaki az oldalon.
Nagyon nem rázott meg, tudván, hogy nekem van igazam.

Nos, mi is az a panel?
Azt mindenki tudja, hogy a képernyő alján, vagy a tetején (vagy a két oldalán!) van egy grafikai elem, egy sáv, amit panelnak hívunk. Nálam fent van, ami szerintem sokkal jobb hely, mintha lent lenne. Mielőtt valaki most is lehülyézne elmondom, hogy amikor Linuxozni kezdtem, akkor az Ubuntu 10.04-ben a panel alapértelmezett helye a képernyő tetején volt, és ezt azzal indokolták, hogy ott sokkal jobb helye van. Az van szemmagasságban, és ott vannak az alkalmazások menüi, az eszköztárak, a böngészők címsora, menüsora, stb. És így nem csak a szemnek nem kell fel-le ugrálnia, de az egeret sem kell 40-50 cm hosszan szaladgáltatni.
Mondanom sem kell, hogy 10 évnyi Windows használat után ez mennyire furcsa volt, de néhány nap alatt beláttam, hogy valóban sokkal jobb helyen van felül, mint alul.
Nekem telepítés után az első dolgom a Panel fentre helyezése, és a Menü lecserélése, aztán az ablak gombok baloldalra helyezése, amiről szintén megtudtam, hogy ott jobb helyen is van.
És való igaz, hogy az egérke a idő nagy részében a képernyő bal felső negyedében tartózkodik, ha nem kell elutazni 50 cm-t, hogy bezárjon egy ablakot.

Azzal is tisztában van mindenki, hogy a Panelt a telepítéskor készen kapjuk a tálcát a rajta lévő elemekkel együtt.
De ha meg akarjuk ismerni a működését, akkor tesztelés céljából létrehozhatunk egy második panelt, hogy ne a meglévőt barmoljuk szét.
Jobb klikk a Panelon > Panelbeállítások > Panel hozzáadása
Ezután ki kell választanuk az új panel helyét. Ha eddig lent volt, akkor választhatjuk a képernyő tetejét, vagy fordítva.

Ez a második panel teljesen üres lesz.
Próbáljunk meg hozzáadni ehhez a panelhez egy indítóikont.
Nos, bár a tervezők több panel használatát is lehetővé tették, arra már nem gondoltak, hogy a Menüben kiválasztott alkalmazást a Hozzáadás a panelhez opcióval a második panelre is el tudjuk helyezni.

Van egy alternatív módja az alkalmazások indítóinak a panelre helyezésére.
Nyissuk meg a Menüt, válasszunk ki egy elemet. Ami lehet akár az Adminisztráció - Hibajelentő, vagy a Beállítások - Billentyűzet elem is.

Fogjuk meg az egér bal gombjával, és húzzuk rá a panelra, majd engedjük el ott, ahol a többi indítóikon is található.
Most próbáljuk meg ugyanezt a második, még üres panellal.
Nem fog sikerülni.
Akkor ezek szerint nem tudunk hozzáadni indítóikont? Dehogynem, ha előtte hozzáadtuk a Panelindító kisalkalmazást. De az egyes számú panelhez is csak akkor tudunk hozzáadni, ha ez a kisalkalmazás ott van, legfeljebb az automatikusan telepítésre kerül, ha indítót adunk a panelhoz.

Ha hozzáadtuk a második panelhoz a Panelindító kisalkalmazást, akkor láthatjuk, hogy az máris tartalmaz három elemet: Firefox, Fájlok (Nemo), és Terminál.

Ha most a Menüben megragadunk egy elemet, és a második panelra dobjuk, akkor az vagy megjelenik ott, vagy nem. Ha ott engedjük el, ahol a másik három ikon is van, vagyis a Panelindító kisalkalmazáson, akkor ott marad, de ha a panel más részére dobjuk, az nem lesz hatásos.
Mert a panel csak egy színes, vagy akár teljesen átlátszó csík. Ott mi nem tudunk semmit megjeleníteni, csak a panelalkalmazások képesek erre.
Elhelyezhetünk rá Menüt, akár másikat, mint amit az első számú panelon készen kaptunk, vagy elhelyezhetjük ott az Óra, vagy a Naptár alkalmazásokat, amik aztán megjelenítik ott az órát, és/vagy a dátumot.

Néhányan talán szőrszálhasogatásnak vélhetik azt a megállapítást, hogy mi semmit sem jeleníthetünk meg a Panelon, és erre csak a panelalkalmazások képesek, de jobb, ha tisztában vagyunk azzal, hogy ez a valóság.
Mint az, hogy nem léteznek színek.

Csak érdekességként jegyzem meg, hogy az Ubuntu MATE két panelt használ!
https://ubuntu-mate.org/images/homepage/01_familiar.png

Hozzászólások

a szemnek nem kell fel-le ugrálnia,

Értékelés: 

0
Még nincs értékelve

Ezt kiragadom, bocs, szóval ez amúgy nagyon káros az egészségre, mármint a szemre, Szokták is emiatt javasolni a szemtornáztatást a szemorvosok, mert a szem ellustulása nem jó dolog. Nem csak számítógép, de sok sajtóanyag olvasása miatt is ellustulhat a szem. (A sajtóanyagokban direkt hasábokba van rendezve a szöveg, hogy ne kelljen a szemnek sokat jobbra-balra mozognia.)

devil képe

Csak érdekességként jegyzem

Értékelés: 

0
Még nincs értékelve

Csak érdekességként jegyzem meg, hogy az Ubuntu MATE két panelt használ!

...igen defaultban /helyesen magyarul/ ,viszont klikk a desktop layout-ra,kinyilik egy ablakocska,ahol választhatunk,tobb panel,és tobb elhelyezésbol...utána klikk a redmond-ra,és csak egy panelocska lessz alul...devil

...péesz-muszáj voltam helyesbíteni,hosszu vívodás után......

a szemnek nem kell fel-le ugrálnia,

Értékelés: 

0
Még nincs értékelve

#1 Azt mondod, az Ubuntu 10 óta azért változott meg a panel, és az ablakgombok helye, mert szóltak a szemorvosok? Én akkor elfogadtam, hogy tényleg sokkal praktikusabb úgy, és azóta is úgy használom. 

Ha valaki a szemét, vagy a csuklóját, a gerincét, vagy az aranyerét félti, amiben igaza van, akkor használhat olyan kisegítő lehetőséget, mint a Redshift, sőt olyan is, ami beállított időközönként jelez, hogy ideje megtornáztatni a testet, és talán nem is lehet kilőni, mondjuk egy munkahelyi gépen.

Ettől azért kicsit független az, hogy ha beírok egy webcímet, vagy be akarok zárni egy lapot, stb., azt a monitor felső részén a baloldalon teszem meg, majd ugyanott zárom be a Foxot is. Innen indítom a következő alkalmazást a menüből, vagy a panelról, de nem folytatom. Ha rápillantok az időre, az csak 50 centivel van arrébb.
Nem hiszem, hogyha a 60 centire lévő másik sarokba kell néznem, akkor jól megdolgoznám vele a nyakam.

Ha tornázni akarok, akkor nem az egeret rángatom 50 centivel arrébb, hanem inkább súlyzózóm egy korsó sörrel.
A sör nagyon egészséges.

A hasábba tördelésnek az a magyarázata, hogy a szemnek nehéz megtalálnia a következő sor elejét, ha nagyon hosszú a sor.
Próbáld ki a webnézetet a LO Writerben.

Én mondjuk dühöngök is azon, hogy a weboldalak miért csak a monitor felét használják ki. Bár van benne jó is.
Nyisd meg ezt az oldalt: https://www.origo.hu/gazdasag/2024/03/hetevegen-kezdodik-a-nyari-idoszam...
A cikk mellett van bőven hely másra. De ha fél képernyő méretre állítod az ablakot, akkor eltűnnek a sallangok.

Panelhez visszatérve

Értékelés: 

0
Még nincs értékelve

Amúgy minden asztali környezetben más a panel, pl. Cinnamon panelje három részből áll, akár az elefánt. vagy inkább ágyú. (Az ágyú analógiája kevésbé ismert, de seregben az volt a mondás, amikor az ágyút kellett szakszerűen ismertetni, hogy az ágyú három részből áll, az elülső része, a középső része, és a hátsó része)

Szóval a Cinnamon panel három részből áll, úgy mint, a jobb oldali része, a közepe, és a bal oldali része. Ez azért lényeges, mert XFCE panel pl. csak egy részből áll. Másképpen ez azért érdekes, mert a három részre háromféle beállítást lehet alkalmazni, pl. mint ikonok mérete, meg hasonlók. (XFCE alatt ezeket csak egységesen lehet állítani)

A panel ikonjait (legalábbis kisalkalmazások tekintetében) drag and drop módon, azaz huzigálva akkor lehet áthelyezni, ha a panelszerkesztő mód be van kapcsolva. Pl. át lehet húzni kisalkalmazást középre, persze indító ikonokat csak panel indító területre lehet helyezni, tehát középre előbb ezt kell kitenni, ha akarunk középre indítót helyezni.

Az egyes részeket lehet rejteni, de ehhez mélyebben bele kell nyúlni a téma konfigurációkba, de lehet csak középső panel állapot, arra tenni indítókat, hogy olyan legyen mint W11, de kinek kell ez...

Off: nem szoktam súlyzózni, ha megmacskásodom én fekvőtámaszt szoktam nyomni (melóban is), úgy 10-et. Többet sajnos nem lehet, mert akkor megizzadom, és amikor a buszon leülök fiatal csaj mellé, akkor fintorog.

Panelhez visszatérve

Értékelés: 

0
Még nincs értékelve

#3 Nálam a panelindítók baloldalon vannak, mert odatettem. Nem tudtam, hogy nem lehet.sadsad

Panelhez visszatérve

Értékelés: 

0
Még nincs értékelve

#3.1 Miért ne lehetne? Hisz alapból is ott van a hasonló cucc.

Panelhez visszatérve

Értékelés: 

0
Még nincs értékelve

#3.1.1 Megmondom őszintén, hogy ezt nem értettem pontosan:
"A panel ikonjait (legalábbis kisalkalmazások tekintetében) drag and drop módon, azaz huzigálva akkor lehet áthelyezni, ha a panelszerkesztő mód be van kapcsolva. Pl. át lehet húzni kisalkalmazást középre, persze indító ikonokat csak panel indító területre lehet helyezni, tehát középre előbb ezt kell kitenni, ha akarunk középre indítót helyezni."
Úgy értettem, hogy azt írtad, hogy nem lehet balra tenni.

Panelhez visszatérve

Értékelés: 

0
Még nincs értékelve

#3.1.1.1 Ja abban voltam gondolatilag, igaz, ezt csak következő bejegyzésben írtam, szóval hogy olyasmi a cél, mint W11 „panelje”, ahol középen vannak az indítók. Nyilván nem csak középre, lehet balra, jobbra is igazítani az elemeket

Panelhez visszatérve

Értékelés: 

0
Még nincs értékelve

#3.1.1.1.1 Nekem meg közben az jutott eszembe arról, hogy más a panel a Minten, meg a Xubuntun, amiről már sokszor írtam, hogy jó lenne ha lenne a 100 mellett 1 Linux.
A Linux.

Vajon miért kell többféle Linux panel?
Ha az egyik jobb, mint a másik, akkor miért nem dobják a rosszabbat, ha meg egyformák, akkor mi értelme van?

Én a Mint előtt évekig a Xubuntut használtam, és semmi bajom nem volt vele, csak nagyon megtetszett a Cinnamon.
Miután telepítettem a Tarát (azt hiszem), akkor hozzá akartam adni a panelhoz a megszokott alkalmazásokat, de kiderült, hogy a két panelben csak a nevük közös.

Csak érdekességként jegyzem

Értékelés: 

0
Még nincs értékelve

#2 Köszi a hejreigazittást.

Koppány képe

Panelhez visszatérve

Értékelés: 

0
Még nincs értékelve

#3.1.1.1.1.1 Én nem lennék boldog,ha csak egy -féle panel lenne. Az Lxde--ben pont az tetszik ,hogy minimalista, csak annyit tud és van benne ami nekem kell. Az ami nekem jó másoknak viszont édes kevés lenne egy cinnamon vagy gnome környezet után. 

Panelhez visszatérve

Értékelés: 

0
Még nincs értékelve

#3.1.1.1.1.1.1 De az nem lehet, hogy van egy minimalista, amihez hozzá lehet adni tulajdonságokat?
Értem, hogy nem kompatibilisek a panelek, de talán nem kellett volna hagyni, hogy így alakuljon.
Nem értek a programozáshoz. De amikor azt olvasom, hogy az egyik rendszer paneljának nagyobb az erőforrásigénye, mint a másiknak, akkor egy kicsit értetlenül nézek.
Ha mindkettő üres, akkor mitől fogyaszt többet az egyik, mint a másik?
Ha felteszem az óra alkalmazást, vagy a menüt, akkor mitől fogyaszt többet?

...panel ugyben jo proba az

Értékelés: 

0
Még nincs értékelve

#4 Nagyon spórolós. Ez biztosan kevesebbet fogyaszt, mint amelyik végigér az Asztalon.

devil képe

...panel ugyben jo proba az

Értékelés: 

0
Még nincs értékelve

#4.1 ...at lehet allitani,2 lehetoség van...de sok mindent nem lehet hozzaadni,eléggé macerás...devil

...panel ugyben jo proba az

Értékelés: 

0
Még nincs értékelve

#4.1.1 És az teccett meg benne, hogy macerás?

Koppány képe

Panelhez visszatérve

Értékelés: 

0
Még nincs értékelve

#3.1.1.1.1.1.1.1 Ha egyébként a felvetésedre, miszerint lenne egy a "Linux", akkor én biztosan azt mondanám, hogy a debian  az a linux. Sok asztali környezetet támogat, nagyon sok csomag elérhető, Szinte megszámolhatatlan terjesztés származik tőle, mindenki olyan rendszert alakít belőle, amilyet csak akar.

Szerintem jól van ez így, inkább az embereket kéne rávezetni arra, hogy mindenki hozza létre magának azt a rendszert amire vágyik. Egy jól dokumentált súgó által bárki képes lehet rá. Senkivel nem kell versenybe szállnunk, mi szabadok vagyunk. A GNU izét kéne megkóstoltatni a világgal és világossá tenni, miért jó ez. A sugók, how to-t terjesztése a legfontosabb feladatunk.

Itt vagyok például én. Linux Mint-el kezdtem a linuxos pályafutásom, utána Lmde által kerültem kapcsolatba a debiannal. Azóta Debianos vagyok. Az amit a Linux Mint nyújt, túl sok nekem, nincs szükségem ennyi mindenre, persze attól még remek rendszer.

Panelhez visszatérve

Értékelés: 

0
Még nincs értékelve

#3.1.1.1.1.1.1.1.1
Alapvetően igazat adok neked. Az én Egy-Linux felvetésem onnan jön, hogy "Mikor jön már el a Linux éve?".
Szerintem így soha.
Ez nekem nem baj, nekem jó így ahogy van, ahogy neked is. Én nem akarom redukálni a terjesztések számát, de akkor bele kell törődni, hogy a Linux verziók közül csak az Android számíthat világsikerre.
És talán majd valamikor valami web alapú OS. Mert ha minden böngészőben fut, akkor már értelmetlen lesz az a kérdés, hogy Linux, vagy Windows.
Volt már ilyen összeolvadás máskor is. Valamikor több tévészabvány volt, ami az istennek sem akart megszűnni.
Aztán jött a digitalizáció, és eltűntek a korábbi szabványok.
A fiatalok közül nagyon soknak már most sincs számítógépe, és ők már az online térben élnek. Az, aki a Netflixet iPhone-on nézi, nem fog Linuxot telepíteni.

 

TV szabványok

Értékelés: 

0
Még nincs értékelve

#3.1.1.1.1.1.1.1.1.1 Valamikor több tévészabvány volt, ami az istennek sem akart megszűnni.
Aztán jött a digitalizáció, és eltűntek a korábbi szabványok.

Verd már ki a fejedből ezt a TV szabványos dolgot, mert manapság sokkal, de sokkal több ilyen van, mint valaha.

Max. nem találkozol vele, mert egy szolgáltató kínálatát nézed, és az általa biztosított folyamot dekódolni tudja a TV-d, vagy az általa adott box.

Ma  csak Európában kapásból van 3 továbbítási szabványcsalád: DBV-T, DVB-C, és DVB-S. Mindnek vannak iterációi, DVB-T2, DVB-C2, DBV-S2 és itt van DVB-S2X is. De van DVB-DSNG is. És mindnek van több modulációs sémája is, ezeket hosszú lenne most felsorolni, Jellemzően minél később jött ki egy szabvány, annál több modulációs sémája van. Ezek pl. QPSK, 8PSK, 16APSK, 32APSK, QAM, QDFM, és még csak a rádióhullámoknál tartunk.

És ezután jön a kodek.MPEG-2, MPEG-4, HEVC, H2xx, és mindnek van bitrátája, sőt felülről kódrátája.

Ezeken belül meg a hangsáv ugyanúgy változó távolságra van a képhez képest, mint régen. És a készüléknek ismernie kell a szabványokat, úgy, mint régen, mert ha nem, akkor kakukk.

Nézd itt egy felületes lista csak a földfelszíni sugárzásról, alul van egy elnagyolt térkép is a világ eltérő szabványhasználatáról:

https://en.wikipedia.org/wiki/DVB-T#Countries_and_territories_using_DVB-T_or_DVB-T2

(Az oldalsávban láthatod a szabványokat)

Mondhatod, hogy ez nem érdekel, mert lokálisan nem érint, de hogy helyi példát mondjak, Romániában más szabvány van, mint Magyarországon, így amíg nem indult be a Digi, akkor a határszéli erdélyiknek külön dekódert, vagy innen átvitt TV-t kellett használniuk, ha a magyar adásokat szerették volna nézni. 

TV szabványok

Értékelés: 

0
Még nincs értékelve

#3.1.1.1.1.1.1.1.1.1.1
A tévék egyformák. Romániában is, Ausztriában is, meg Oroszországban is.
Bárhol veszel egyet, az akárhol működik.
Ez így volt régen is?
De ha most azt mondod, hogy nem egyformák most sem, mert vannak kisebbek, meg nagyobbak...

TV szabványok

Értékelés: 

0
Még nincs értékelve

#3.1.1.1.1.1.1.1.1.1.1.1
Hogy mindenki értse.

Kétnormás vevőkészülékek

  • Kétnormás hang

Jugoszláviában és Ausztriában a CCIR szabvány szerint a kép- és hangvivő távolsága 5,5 MHz volt, Magyarország viszont az OIRT szabvány szerinti 6,5 MHz hangsegédvivőt használta. Ezért a „nyugati” adásoknál néma volt a készülék. Kezdetben ezen úgy segítettek, hogy beépítettek egy 1 MHz-es oszcillátort. Ennek a jelével keverve a középfrekvenciás erősítő jelét, létre lehetett hozni az 5,5 MHz-es jelből egy tükörfrekvenciás jelet a 6,5 MHz-en. Ezt később gyárilag beépítették a készülékekbe. Az eljárás hátránya, hogy a videojel sávszélességét korlátozni kellett, bár ez a képminőséget lényegesen nem befolyásolta. Ezeknek a kétnormás vevőkészülékeknek a vízszintes sorirányú felbontóképessége kb. 420 pont volt.

  • Kétnormás színes vevőkészülék

Hasonló probléma lépett fel, amikor megindultak a színes adások. Ausztria és Jugoszlávia a PAL (nyugat-európai) norma szerint sugárzott, Magyarország viszont a francia SECAM rendszert vezette be a szovjet blokk országaira lerontott változatban, ezt hívták MESECAM-nak is. Ez a probléma már csak gyárilag volt megoldható: beépítették a SECAM késleltető művonalat is, meg a PAL dekódolót is a vevőkészülékekbe.

TV szabványok

Értékelés: 

0
Még nincs értékelve

#3.1.1.1.1.1.1.1.1.1.1.1

Mit jelent az FXZA a Samsung TV-n

  • F – A digitális tuner típusa, attól függően, hogy az adott országban melyik szabványt fogadták el.
    • F – ATSC/QAM szabvány USA, Kanada, Mexikó
    • U, K, T – DVB-szabvány Európa
    • G – Latin-Amerika
    • D – Ha a tévét egy nagyobb kiskereskedő által történő értékesítésre gyártották, ez a szimbólum ezt is jelzi. Például a CU7000D egy Costco áruházban történő értékesítésre gyártott televízió.
  • X – Tervezés
  • ZA – régió (ország), amelyre a TV készült. ZA-US

https://global.tab-tv.com/hu/samsung-tv-modellek-szama-2002-2022-kereses-dekodolas-magyarazat-led-qled-oled-lifestyle/

TV szabványok

Értékelés: 

0
Még nincs értékelve

#3.1.1.1.1.1.1.1.1.1.1.1.2 Nem tudom mit szenvedsz.
Amióta digitális tévék vannak, azóta bárhol használhatóak.
Régen ez nem így volt.
Ha epét hánysz, ez akkor is így van.

Ezt egyébként csak példának hoztam arra, hogy ahogy eltűntek a különbségek a különböző országokban használható tévék között, úgy fog eltűnni az operációs rendszerek közötti különbség. Mert csak egy böngészőt kell futtatni.
Ahogy már ma is van egy csomó alkalmazás, ami böngészőben fut, és egy virtuális asztalt jelenít meg, mint például az AirDroid. És ugye ott van a Chrome, vagy Chromium OS.
Az AirDroidnak tök mindegy, hogy Linux vagy Windows fut alatta, vagy hogy melyik Linux disztró, és hogy hol van a tálca, alul, vagy felül.
Talán olyan számítógépek jelennek majd meg, amiket csak be kell kapcsolni, és üzemkészek. Ahogy a Commode64 esetében volt. Lesz benne egy csip, amiben lesz egy böngésző.
Azt nem mondom, hogy csak ilyenek lesznek, de szerintem ez a jövő.
Csak mondom, hogy a Samsung tévénkben van böngésző. Van neki kijelzője, hangszórója. Lehet hozzá billentyűzetet illeszteni, és talán egeret is.
Mi kell még? Mi az az átlagos PC folyamat, amit egy ilyen készülék ne tudna megtenni?
Böngészés, e-mailek, filmnézés, TV nézés, zenehallgatás, rádió hallgatás, könyv olvasás.
Linux Mint Fórumba hülyeségek irkálása...