#2
Bár nyilvánvalóan nem vagyok nyelvész, sőt ezen a területen magam is sok kihívással küzdök, azért megpróbálok a kérdésedre érdemben válaszolni:

„Én kereken 80-ban születtem, és amikor megtanultunk beszélni, Magyarul azt mondtuk, hogy "Hulla hó" és "esik az eső".”
(Egyrészt ezt így biztos nem mondtátok, bizonyára arra gondoltál, hogy „Hull a hó”, mert a „Hulla hó” azt jelenti, hogy „halott hó”, másrészt a „magyarul” szót vessző után kisbetűvel kell kezdeni. )
Rendben, ti ezt a két kifejezést használtátok, te ezt tanultad meg, de ez nem azt jelenti, hogy mások ne használhatnának más kifejezéseket, azok ne volnának helyesek.

„Szóval megtudná nekem mondani valaki, hogy mikor, hol, hogyan, és miért rontottuk el, rontottuk meg a Magyar nyelv oly csodálatos és egyedülállóan tökéletes logikáját ez által is!”
(Ez is nagyon csúnya, miközben a magyar nyelvről magasztaló stílusban írsz. Ismétlődik a hiba, szóval nézz ennek utána! A „magyar”-t akkor írjuk nagybetűvel, ha tulajdonnév, mondjuk valakinek vagy valaminek ez a neve, mint például Magyar Péter, vagy Magyarország vagy a mondat első szava. Amúgy tudtommal nem nagy magyarkodunk.)
Hibás a kiindulási feltételezésed, nem úgy van, ahogy gondolod. Igyekszem neked levezetni, hogy szerintem mi az igazság.

„Az "eső" az "esni" igéből származik, ezért "esik az eső"  és ezért nem "hull". Továbbá a Magyar nyelv szavai a mozgás, cselekvés minőségét is jelképezi, ezért van ennyi szavunk ugyan arra a mozgásra. Az "esni" igében benne van a "sebesség" Az "eső" gyorsan jön lefele, nem lassan, tehát "esik", míg a "hó" puha, és könnyű, ezért "hull" A "hull" igében is érezzük a mozgás minőségét, sebességét, milyenségét. A "hull", az egyenletes tempóban, aránylag lassú sebességgel lefele haladó könnyű dolgot jelent. Pont, mint a "hó".”

A hull és az esik szavakat valóban lehet használni a fentről a föld felé történő mozgás sebességkülönbségének érzékeltetésére.
A csapadék a szilárdtól a folyékony halmazállapotig egy skálán mozogva rengeteg formát felvehet, ezért nem csak a hó és az eső szavaink vannak rá, ott van például a jégeső; a havas eső; az ónos eső is...
Ugyanígy széles skálán mozog a csapadék intenzitása is, és ennek kifejezésére is rengeteg nyelvi formát ismerünk.
Azért, mert ti ezt nem használtátok, te ezt nem ismered, engedd meg magadnak, hogy a hull, esik és szakad szavakkal is el lehessen mondani a csapadék intenzitását. Ha így, ezekkel párosítod az eső és hó szavakat, akkor máris megkaphatod a következő kombinációkat:

Szállingózik a hó; hull a hó; esik a hó; szakad a hó.
Csepeg az eső; hull az eső; esik az eső; szakad az eső.

Az „esik a hó” régóta és széles körben használt, ez az amire elsősorban ráugrottál kritikusként, igazából számomra kicsit érthetetlen, hogy miért.

Írod: „Nem véletlenül énekelte Halász Judit, gyermekkorunk dalában, hogy "Hull a hó és hózik, micimackó fázik" ”
(Ha már idézel, akkor legalább azt illene pontosan, de ha még emlékezetből is írsz egy szöveget, a Micimackó akkor is tulajdonnév, szóval nagybetűvel írjuk.)
A dalt valóban talán először Halász Judit előadásában volt hallható a televízióban 1971-ban, ám ekkor ezeket az adásokat még nem tudták az emberek rögzíteni, visszahallgatni, így említsük meg, hogy 1971 végén a Kis virág című lemezen jelent meg először Koncz Zsuzsa és a Illés együttes által. 
Ettől függetlenül persze az is igaz, hogy legtöbbször valóban Halász Judit előadásában hangzott el, később neki is rákerült nagylemezére, így nagyon is valószínű, hogy te az ő előadásában találkoztál vele.

Ha már dalszövegeket tekintünk egy-egy kifejezés szabályos használatával kapcsolatban mérvadónak, akkor viszont nem mehetünk el a tény mellett, mely szerint szintén születésed előtt, 1979-ben jelent meg az Omega együttes Gammapolis című albuma, melyben az Ezüst eső című szám rögtön így kezdődik:
„Sötéten néz le rám az éj
A múltak árnya itt kísért
És hull, csak hull reám
Ezüst eső”

Vagyis az „esik a hó” és a „hull az eső” fogalmak már a születésed előtt ismertek és használtak voltak a magyar nyelvben, csakúgy, mint a Micimackót, ezt a dalt akár hallhattad is már édesanyád hasában. Nem romlott el itt semmi, az más kérdés, hogy esetleg most kezdenek nagyobb mértékben átszivárogni a köznyelvbe ezek a kifejezések, így te most találkozol velük először, mondjuk egy-egy időjárás-jelentésben, ezért neked furcsának, idegennek tűnnek.

Ha ez a hozzászólás valójában egyfajta segélykiáltás volt tőled, mert eddig nagyon sokat bántottak már a magyar helyesírásod miatt, akkor a következőt tudom neked írni:
Valamilyen oka van annak, hogy ennyire rettenetesen pocsék a magyar szöveg, amit kiadsz a kezed közül.
Lehet, hogy nem a magyar az anyanyelved, vagy egy (vagy több) képességhiányod van, vagy nem tanultál meg még a minimális szinten sem helyesen írni magyarul, de nagyon elképzelhető ezek valamilyen kombinációja is.
A helyesírásodon talán úgy tudnál javítani, ha mondjuk egy magyartanárnak küldesz általad írt szövegeket, Ő kijavítja és magyarázatot is hozzájuk fűzve visszaküldi ezeket neked.
(Technikai észrevétel: Amennyiben valamilyen Linux Mint rendszer alól írsz, akkor a szabályos magyar idézőjelet általában az AltGr+O és AltGr+P billentyűkombinációkkal tudod előhívni.)

Remélem, tisztább lett a kép és most már nem fog téged annyira zavarni, hogy esik a hó!

Én kereken 80-ban születtem, és amikor megtanultunk beszélni, Magyarul azt mondtuk, hogy "Hulla hó" és "esik az eső".

Tudna nekem valaki információt szolgáltatni, hogy ez vajon mikor fordult meg?! Ma még az időjárás jelentésben is azt mondják, hogy "esik a hó" és "hullik az eső" Azt is tanultuk, hogy a "hull" az nem ikes ige, tehát nem helyes, hogy "hullik az eső".

Az "eső" az "esni" igéből származik, ezért "esik az eső"  és ezért nem "hull". Továbbá a Magyar nyelv szavai a mozgás, cselekvés minőségét is jelképezi, ezért van ennyi szavunk ugyan arra a mozgásra. Az "esni" igében benne van a "sebesség" Az "eső" gyorsan jön lefele, nem lassan, tehát "esik", míg a "hó" puha, és könnyű, ezért "hull" A "hull" igében is érezzük a mozgás minőségét, sebességét, milyenségét. A "hull", az egyenletes tempóban, aránylag lassú sebességgel lefele haladó könnyű dolgot jelent. Pont, mint a "hó". 

Nem véletlenül énekelte Halász Judit, gyermekkorunk dalában, hogy "Hull a hó és hózik, micimackó fázik" 

És ez nem volt olyan régen! pár évtizeddel ezelőtt.

Szóval megtudná nekem mondani valaki, hogy mikor, hol, hogyan, és miért rontottuk el, rontottuk meg a Magyar nyelv oly csodálatos és egyedülállóan tökéletes logikáját ez által is!