A Linux 6.18 kernel egyik fontos fejlesztése, hogy bekerült az AMD-Pensando Ionic RDMA driver, amely lehetővé teszi az AMD által néhány éve felvásárolt Pensando hardver Remote Direct Memory Access (RDMA) támogatását.

A Linux 6.18 kernelben az F2FS (Flash-Friendly File System) számos jelentős teljesítmény- és stabilitásjavítást kapott, különösen az Android platformon való felhasználásra optimalizálva. A fő újdonság, hogy az F2FS alapértelmezés szerint hash-alapú fájlnév-keresést (hash-based file-name lookup) használ, ami jelentősen javítja a fájlkeresési teljesítményt. Emellett a checkpoint funkció problémáinak megoldása is a második fő optimalizációs irány volt, amely korábban tartós hibákat okozott bizonyos Android-eszközökön.

A Linux 6.18 kernelben további javítások érkeztek az Apple HFS és HFS+ fájlrendszer-driveréhez, amelyeket évek óta karbantartanak a kernelen belül. Bár korábban felmerült, hogy az elavult HFS/HFS+ drivereket eltávolíthatnák a Linuxból, új karbantartók léptek elő, és azóta folyamatos javítások látnak napvilágot.

A Linux 6.17-ben Linus Torvalds még csak „externally maintained” (külsőleg karbantartott) státuszba helyezte a Bcachefs fájlrendszert, és a kódot átmenetileg bent hagyta a fővonalbeli kernelben. Ez lehetővé tette, hogy a felhasználók továbbra is bootolhassanak Bcachefs-ről, miközben elkezdődött az átállás az önálló karbantartásra.

A Linux 6.18 kernel egyik érdekes újítása a HID alrendszerben a Sony PlayStation DualSense (PS5) kontrollerek hangcsatlakozóinak jobb támogatása.

Miért fontos ez?

A DualSense alapból tartalmaz egy mono belső hangszórót, valamint egy 3,5 mm-es jack csatlakozót fejhallgató és mikrofon számára. A gond eddig az volt, hogy a Linux a kimeneti útvonalat mindig a fejhallgatóra állította, még akkor is, ha nem volt csatlakoztatva. Így a belső hangszóró gyakorlatilag használhatatlan maradt.

A Microsoftnál dolgozó Christian Brauner, a Linux kernel egyik meghatározó mérnöke, 12 darabból álló pull request-sorozatot küldött be a Linux 6.18-hoz. Ezek közül az egyik legfontosabb változtatás a VFS (Virtual File System) réteget érinti, és egy komoly problémát hivatott megoldani: bizonyos körülmények között a rendszer akár órákon át 100%-os CPU-terhelés alá kerülhetett.

1991. szeptember 17-én jelent meg a Linux kernel 0.01-es verziója. Az első Linux kernel kiadás mindösszesen 10,239 sor forráskódból állt és 62 kilóbájt méretű. Napjainkra már több mint egymillió kódhozzájárulást (commit) fogadtak be be a Linux kernelbe. Noha az első Linux kiadás forráskódját 100 százalékban Linus Torvalds írta, napjainkban 1 százaléknál kevesebb kód származik az eredeti Linus Torvalds által készítettekből. A Linux 1.0 verziója 1994 márciusában jelent meg és 176 250 kódsort tartalmazott a forráskódja. A Linux kernel eddig 20 000 ember munkáját dicséri és 2020. augusztusában küldték be az egymilliómodik kódhozzájárulást. A Linux kernel hozzávetőlegesen 40 millió kódsorból áll a Git tárolója tanulsága szerint.

Az utóbbi hónapokban sajnálatosan több jelentős Linux-fejlesztői veszteség érte az Intel csapatát. A vállalatnál végbement létszámcsökkentések mellett különösen fájdalmas látni, hogy számos, a nyílt forráskódú világban is aktív szakember távozott, nemcsak a kernel, hanem más, kapcsolódó területekről is. Az Intel évtizedeken át kiemelkedő hírnevet szerzett azzal, hogy úttörő szerepet vállalt az új hardverek Linux-kernelhez történő korai engedélyezésében, valamint a fordítóeszköz-láncok és más komponensek fejlesztésében.