A Linux 6.18 fejlesztése a végéhez közeledik, és a vasárnapra várt első kiadásjelölt (Linux 6.18-rc1) előtt még egy fontos x86-os javításcsomag is beolvadásra került. Ebbe a frissítésbe bekerült egy Retpoline-optimalizáció is, amelyet kifejezetten az Intel E-magok (E cores) hatékonyabb működése érdekében készítettek. A módosítást Peter Zijlstra, az Intel egyik vezető fejlesztője készítette, és az x86 architektúra magkódját (x86 core code) érinti.

A Linux 6.18 kernel grafikus alrendszere (DRM – Direct Rendering Manager) jelentős frissítéseket kapott. Bár Linus Torvalds ismét szóvá tette a kódformázási problémákat – főleg a Rust kód kapcsán –, végül elfogadta a teljes grafikus driver pull requestet, amely tartalmazza az új meghajtókat, valamint az „accel” gyorsító alrendszer frissítéseit is.

Az Intel állítólag korai szakaszban egyeztet az AMD-vel, hogy utóbbi bizonyos processzorait az Intel gyáraiban gyártsák. Ha megvalósul, ez fordulópontot jelenthet a két rivális kapcsolatában, és újabb bizalmi szavazatot adhat a nehézségekkel küzdő Intel Foundry stratégiájának. Az elmúlt hetekben az Intel több jelentős támogatást is kapott: befektetési pénzeket és nyilvános támogatást a Fehér Háztól, valamint olyan iparági óriásoktól, mint az Nvidia és a SoftBank. Sőt, sajtóhírek szerint az Apple-lel is folynak egyeztetések. Ezek a fejlemények azt jelzik, hogy a vállalat Foundry Services (bérgyártás) üzletága, amelyet az Intel a TSMC és a Samsung riválisaként próbál felépíteni, egyre komolyabb figyelmet kap a piacon.

1986. szeptember 22-én az Egyesült Államok Kaliforniai Északi Kerületének Kerületi Bírósága kimondta, hogy a számítógépes kód szerzői jogvédelem alatt áll. Az ítélet az NEC Corp. kontra Intel Corp. ügyből származik, amely alapvetően arról szólt, hogy ki jogosult x86 processzorokat gyártani.

Az utóbbi hónapokban sajnálatosan több jelentős Linux-fejlesztői veszteség érte az Intel csapatát. A vállalatnál végbement létszámcsökkentések mellett különösen fájdalmas látni, hogy számos, a nyílt forráskódú világban is aktív szakember távozott, nemcsak a kernel, hanem más, kapcsolódó területekről is. Az Intel évtizedeken át kiemelkedő hírnevet szerzett azzal, hogy úttörő szerepet vállalt az új hardverek Linux-kernelhez történő korai engedélyezésében, valamint a fordítóeszköz-láncok és más komponensek fejlesztésében.

A Mesa 25.2.1 nemrég megjelent, és a Mesa 25.2 első pontkiadása a főként hibajavításokra és néhány, a Mesa 25.3-devel fejlesztői ágából visszaportolt változtatásra összpontosít.

Az International Business Machines (IBM) 1981. augusztus 12-én mutatta be első valódi személyi számítógépét, az IBM Personal Computer Model 5150 néven ismert gépet. Az akkoriban 1565 dolláros áron (amely ma 4500 amerikai dollárnak felelne meg) piacra dobott eszköz egy 4,77 MHz-es Intel 8088 mikroprocesszorra épült, és eredetileg 16-64 kilobájt rendszermemória kísért, de ennek a kapacitása akár 256 kilobájtig is bővíthető volt – ez akkoriban szinte elképzelhetetlennek számított. Háttértárát egy 160 kB-os lemezmeghajtójelentette, amely kétoldalas lemezekkel akár 320 kB információ tárolására is alkalmas volt. Az 5150 sikerét az is elősegítette, hogy az IBM a szokásaitól eltérően nyílt architektúrát alkalmazott, és külső beszállítóktól – például az Inteltől (processzor) és a Microsofttól (operációs rendszer) – származó alkatrészekre és szoftverekre építette fel a rendszert. Operációs rendszere a PC-DOS volt, ami hasonlított az MS-DOS-hoz. Ez a döntés sorsfordító volt: lehetővé tette a klón gépek megjelenését és elterjedését, így az IBM PC nemcsak termék, hanem szabvány is lett.  A mai számítógépek és telefonok sokkal gyorsabbak, nagyobb memóriával rendelkeznek, és sokkal több funkciót tudnak ellátni, például internetezést, multimédiás tartalom lejátszását, valós idejű játékokat és komplex alkalmazások futtatását. A sebbesség tekintetében a mai gépek előnye többezerszeres, és tárkapacitás viszonylatában milliószoros is lehet.

1980. augusztus 8-án az IBM történetének egyik legfontosabb pillanata zajlott le. A vállalat „Project Chess” nevű belső fejlesztőcsapata ekkor mutatta be a felsővezetésnek első mikroszámítógép-prototípusát. A bemutató meggyőzte a vállalati döntéshozókat, és a csapat hivatalos engedélyt kapott arra, hogy egy éven belül elkészítse a teljesen működőképes gépet, amellyel az IBM be tud lépni a gyorsan fejlődő személyi számítógép (personal computer) piacra.