#1  

Típus: ATA ADATA SU650 (scsi)
/dev/sda lemez: 512GB
Szektorméret (logikai/fizikai): 512B/512B
Partíciós tábla: gpt
Lemezjelzők:

Szám  Kezdet  Vég    Méret  Fájlrendszer  Név                   Jelzők
 1    1049kB  538MB  537MB  fat32         EFI System Partition  boot, esp
 2    538MB   512GB  512GB  ext4

Típus: ATA ADATA SU650 (scsi)
/dev/sdb lemez: 120GB
Szektorméret (logikai/fizikai): 512B/512B
Partíciós tábla: gpt
Lemezjelzők:

Szám  Kezdet  Vég    Méret  Fájlrendszer  Név  Jelzők
 1    1049kB  120GB  120GB  ext4

Típus: ATA ST1000DM003-9YN1 (scsi)
/dev/sdc lemez: 1000GB
Szektorméret (logikai/fizikai): 512B/4096B
Partíciós tábla: gpt
Lemezjelzők:

Szám  Kezdet  Vég     Méret   Fájlrendszer  Név  Jelzők
 1    1049kB  1000GB  1000GB  ext4

Típus: ATA WDC WD40EZAX-00C (scsi)
/dev/sdd lemez: 4001GB
Szektorméret (logikai/fizikai): 512B/4096B
Partíciós tábla: loop
Lemezjelzők:

Szám  Kezdet  Vég     Méret   Fájlrendszer  Jelzők
 1    0,00B   4001GB  4001GB  ext4

Típus: ATA WDC WD20EZRZ-00Z (scsi)
/dev/sde lemez: 2000GB
Szektorméret (logikai/fizikai): 512B/4096B
Partíciós tábla: loop
Lemezjelzők:

Szám  Kezdet  Vég     Méret   Fájlrendszer  Jelzők
 1    0,00B   2000GB  2000GB  ext4

Mutatsz egy

sudo parted -l

kimenetet?

#3 Köszönöm szépen az utánajárást! Azt hiszem legyalulom a jelenlegit és újra kezdem a formázást és a másolást. Így talán nem lövök bakot és későbbiekre vonatkozóan!

#2 Ez vonatkozik a lemezedre:

Típus: ATA WDC WD40EZAX-00C (scsi)
/dev/sdd lemez: 4001GB
Szektorméret (logikai/fizikai): 512B/4096B
Partíciós tábla: loop
Lemezjelzők:

Szám  Kezdet  Vég     Méret   Fájlrendszer  Jelzők
 1    0,00B   4001GB  4001GB  ext4

Bevallom, ilyet még nem láttam. Partíciós tábla: loop. Igen meglepett. Valóban két eszközödnél is ez látszik.

SSD-re vagy merevlemezre én általában GPT (GUID Partiton Table) táblát kérek a GPartedben, aztán nyomom rá a partíció(ka)t. (MSDOS táblát csak akkor ha valami olyan géppel van dolgom, ami még nem ismeri az UEFI-t, de ez már annyira ritka, lassan azok a masinák mind kihullanak.)

Ne haragudj, de én most tanácsot nem adnék, nehogy szamárságot írjak.
Két találatig jutottam egyelőre a dologgal:
https://unix.stackexchange.com/a/496633
https://unix.stackexchange.com/a/166597

#5 Köszönöm szépen a választ. Így már kicsit tisztul a kép. Alapból nem szoktam állítgatni ext4-en kívül mást. Mindkét adathordozón tudtam másolni, olvasni, törölni, ezért idáig fel sem tűnt.

#3 A loop eszköz sokrétű. Lényegét tekintve egy fájl, amin belül egy fájlrendszer van, így lehet:

-Virtuális gép lemezképe

- Vagy egyéb lemezek lemezképe, amelyek esetében nem értelmezhető a partíció. Flopi és CD/DVD/BD lemezek esetén nem értelmezhető partíció, ezek lemezképe is loop fájlként lesz értelmezve.

- És ha HDD / SSD akkor ilyenek a titkosított partíciók, amik kívülről loop fájlok, megnyitáshoz jelszó kell, onnantól érhető el a benne tárolt fájlrendszer.

Most az is lehet,

- hogy a Lemezek app felületén véletlenül aktív volt /be volt pipálva a titkosítás opció

- vagy bugos a Lemezek app, azaz nem kezeli a 4 TB-s területet (az is lehet, hogy a 2 TB-st sem.)

A Mint telepítője az biztos nem kezeli a 2 TB partíciót, annál előre Gparted-el létre kellett hozni a partíciókat, úgy sikerült telepíteni, be volt jelentve, lehet, hogy azóta már tudja, ki tudja.

#7 Köszönöm szépen még egyszer mindenkinek a válaszokat! Ha már ilyen mélyen belementünk  a részletekbe, ha van még egy kis időtök legyetek szívesek adjatok még egy tanácsot a következő témában . A leformázott meghajtónál ki legyen a tulajdonos root vagy felhasználó? Azt tapasztaltam, hogy néha nem megy pontosan a szinkronizálás, mert egy-két állomány tulajdonosa a root. Ilyenkor muszáj az adott állományt rendszergazdai módban futó fájlkezelőben átállítani. Most a Lemezek programban megtaláltam azt a menüt ahol magát a meghatót jelképező fájlt lehet átállítani és a benne lévő többi mappát és fájlokat. Külön ssd-n van a rendszer és külön hdd-n az adat. Az adattároló lemez tulajdonosa a kérdés.

A válaszokat előre is köszönöm!

A kérdés meglepett mert a Linux telepítése során ezt meg szokta oldani magának a rendszer itt most akkor miért kérdez rá ha csak egy új HDD-t akarok beüzemelni

Mert a gparted nem tudja, hogy mire akarod használni. Azt, hogy te rendszer vagy adatlemezt szeretnél készíteni (vagy olyan rendszerlemezt ami nem adott gépen lesz használva, hanem majd máshol), azt a gparted honnan tudná? Rendszer telepítése során ez (többé kevésbé) egyértelmű. Ha az alaplap támogatja az uefi-t, akkor gpt partíciós tábla jön létre (hacsak korábban partíció kezelővel nem hoztál létre mbr-t :-) ), ha nem akkor mbr (mbr/dos vagy msdos).

Azt tudom, hogy a lemezméret miatt (4TB) a GPT a jó, csak azt nem tudom, hogy számít-e milyen fájlrendszert akarok rajta létrehozni.

Nem csak a 4TB miatt kell gpt táblát létrehozni (bár az igaz, hogy az msdos partíciós táblának 2TB a támogatási határa), hanem attól függően, hogy az adott eszközön (gépen) mi az ami támogatott. Egy nagyon régi gép (vagy külső eszköz) nem feltétlenül biztos, hogy támogatja a gpt partíciós táblával létrehozott lemezt, így el sem fog tudni indulni róla a rendszer (vagy nem lesz használható külső eszközben). Ha egy memóriakártyán gpt táblát hozol létre mbr helyett, akkor egy külső eszköz (pl. fényképezőgép) nem biztos, hogy fogja tudni kezelni. Az mbr és gpt között az egyik fontos különbség, hogy a régebbi mbr csak három elsődleges és egy elsődleges, de kiterjesztett partíciókat tartalmazó partíciót tartalmazhatott, amit tovább lehetett darabolni másodlagos partíciókra. A gpt-nél ez a korlát megszűnt és az elsődleges/kiterjesztett fogalmak is értelmüket vesztették (minden létrejövő partíció "elsődleges")... ...és persze az általad is említett méret problémát is feloldja a gpt.

Egyáltalán összefügg-e a két dolog. Magyarul GPT partíción lehet-e EXT-4-es fájlrendszer?

A partíciós tábla gpt, mbr stb. tartalmazza a partíciókat amin fájlrendszereket lehet létrehozni, hogy adatokat is tudj rajta tárolni (ntfs, ext4, fat32, exFat stb.). Ezek között van naplózó és nem naplózó fájlrendszer, így ennek kiválasztásához érdemes figyelembe venni, hogy mire lesz használva a későbbiekben. Egy tollmeghajtón példának okáért nem sok értelme naplózó fájlrendszert létrehozni, ha csak adatok hurcolászására van használva. Rendszert viszont érdemes naplózó (ext4, ntfs, btrfs stb.) fájlrendszerre tenni (linux-on persze dönthetsz úgy, hogy nem arra teszed :-) ). Röviden: gpt-n is lehet fat, ext, stb. is, mint ahogy mbr-en is lehet fat, ext stb. is, így szigorúan véve nem függ össze a "két dolog".

Kell erre partíciós tábla egyáltalán, ha egy partíció van rajta?

Kell! Ha meg már van rajta legalább egy partíció, akkor valamilyen partíciós táblát már tartalmaz a meghajtó, hiszen a partíciós tábla tárolja a partíciók adatait, ami meg a rajta lévő fájlrendszer adatait, ami meg a fájlok adatait.

A sorrend új meghajtó esetén így a következő:
-- partíciós tábla létrehozása (felhasználástól függően megválasztva)
-- partíció/partíciók és fájlrendszer létrehozása (felhasználástól függően megválasztva)