1863. január 10-én indult el a világ első földalatti vasútvonala, amely a Metropolitan vonal nevet kapta. A vonal Paddington és Farringdon állomások között közlekedett, forradalmasítva a városi közlekedést és példát mutatva más nagyvárosok számára. Az első napon körülbelül 40 000 ember utazott a vonatokkal, bizonyítva a vasútvonal iránti hatalmas érdeklődést. Ez a történelmi esemény nemcsak technológiai újítást, hanem az utazási lehetőségek forradalmasítását is jelentette, amelyet később számos más város követett világszerte.

A világ első földalatti vasútja, amely Londonban nyílt meg 1863-ban, gőzmeghajtású volt. A Metropolitan vonalon gőzmozdonyok vontatták a kocsikat, mivel az elektromos meghajtás technológiája abban az időben még nem állt rendelkezésre. Ez azt jelentette, hogy a vonalon nagy mennyiségű füst és gőz halmozódott fel a zárt alagutakban, ami kellemetlen környezetet teremtett az utasok és a dolgozók számára.

Csak később, a 20. század elején kezdték el elektromos vonatokra cserélni a gőzmozdonyokat, amely jelentős mértékben javította az utazási élményt és a földalatti vasút működési hatékonyságát.

Az első Európai kontinensen létesített földalatti: A budapesti millenniumi földalatti vasút, közismert nevén az M1-es metróvonal, nemcsak Magyarország, hanem Európa történelmében is különleges helyet foglal el. 1896-ban, a honfoglalás ezredik évfordulójára épült, és a világ első villamosított földalatti vasútvonalaként vált híressé. Budapest 1896-ban megnyitott millenniumi földalatti vasútja az első elektromos meghajtású földalatti vasútvonal volt a világon. Míg London 1863-ban már megépítette a világ első földalatti vasútját, az még gőzmeghajtással működött. A budapesti vonal azonban forradalmi technológiát alkalmazott az elektromos meghajtással, amely sokkal tisztább és hatékonyabb volt.

A vonal építésének célja kettős volt: egyrészt az ezredik évforduló megünneplése, másrészt a Városligetbe tartó, megnövekedett forgalom kiszolgálása. Az Andrássy úton áthaladó földalatti vasút elegáns megoldást kínált a felszíni forgalom megkönnyítésére, miközben megőrizte a sugárút látványát és építészeti egységét. A millenniumi földalatti vasút ma is üzemel, és Budapest egyik legfontosabb kulturális örökségeként tartják számon. Az eredeti állomásokat, például az Opera és a Hősök tere megállókat, gondosan restaurálták, így azok ma is őrzik a 19. század végi hangulatot. Az UNESCO Világörökség részeként az M1-es metró nemcsak technológiai, hanem esztétikai szempontból is kiemelkedő jelentőségű.

A millenniumi földalatti egyedülálló példája annak, hogyan ötvözhető a műszaki innováció a történelmi emlékezet és a városi környezet tiszteletével.