1986. január 24-én a Voyager-2 űrszonda történelmi pillanathoz érkezett, amikor először hajtott végre közeli elrepülést az Uranusz bolygó mellett. Ez az esemény mérföldkő volt az űrkutatás történetében, és számos új felfedezést hozott.

A Voyager-2 küldetése az Uranusz mellett

• Új holdak felfedezése
  Az elrepülés során a Voyager-2 tíz korábban ismeretlen holdat fedezett fel az Uranusz körül, ezzel jelentősen bővítve ismereteinket a bolygóról és holdrendszeréről.

Az 1855. január 23-án megnyitott első híd a Mississippi folyó felett történelmi mérföldkőként szolgált. A mai Minneapolis területén található átkelő az akkori technológiai fejlődés egyik lenyűgöző példája volt, és alapjaiban változtatta meg a régió közlekedését és gazdasági életét.

1968. január 22-én elindult az Apollo 5 küldetése, amely történelmi jelentőséggel bírt, mivel ez volt az első alkalom, hogy egy ember nélküli holdmodul eljutott a világűrbe. Ez az indítás fontos mérföldkő volt a NASA Apollo-programjában, és alapvető lépést jelentett a későbbi, emberi legénység által végrehajtott holdra szállások felé.

1976. január 21-én a Concorde, a világ egyetlen kereskedelmi célra használt szuperszonikus repülőgépe elindította első járatait a London–Bahrein és a Párizs–Rio útvonalakon. A Concorde közel három évtizeden át volt a légi közlekedés csodája, lehetővé téve, hogy New York és London között mindössze 3,5 óra alatt eljussanak az utasok. Az ikonikus repülőgépet 2003. november 26-án nyugdíjazták.

1999. január 19-én a Research In Motion (RIM) bemutatta az első BlackBerry eszközt, amely forradalmasította az üzleti kommunikációt azzal, hogy valós idejű e-mail szolgáltatást kínált. Bár ezek a korai BlackBerry készülékek nem rendelkeztek telefonfunkcióval, hatásuk alapvetően átalakította a mobil eszközök piacát és az üzleti világ munkafolyamatait.

Az első BlackBerry készülékek inkább nagyobb méretű pager-ekre hasonlítottak, és kizárólag e-mailek fogadására és küldésére tervezték őket.

Francia feltaláló, Georges Claude szabadalmaztatta a neonvilágítást 1915. január 19-én. Claude és francia cége, a Claude Neon, 1923-ban vezette be a neonreklámokat az Egyesült Államokban, amikor két neoncsövet adott el egy Packard autókereskedésnek Los Angelesben, darabonként 1 250 dollárért. A neonvilágítás hamar népszerűvé vált a kültéri reklámozásban, és azóta is a városok jellegzetes éjszakai szimbóluma lehet.

1995-ben ezen a napon egy ma már legendás névválasztás történt: bejegyezték a yahoo.com domainnevet. A korábbi, kissé hosszadalmas David and Jerry's Guide to the World Wide Web elnevezés helyett a Yahoo márkanév mellett döntöttek, amely egyértelműen hozzájárult az oldal későbbi világsikeréhez. A Yahoo gyökerei az internet hőskoráig nyúlnak vissza, amikor Jerry Yang és David Filo, két Stanford Egyetemen tanuló hallgató létrehozta saját linkgyűjteményét.