Az MS-DOS (Microsoft Disk Operating System) születésnapja augusztus 12-én van, mivel ezen a napon 1981-ben mutatták be a nyilvánosságnak az IBM első személyi számítógépét (IBM PC), amelyen a Microsoft által kifejlesztett MS-DOS futott. Ez a dátum mérföldkőnek számít a számítástechnika történetében, mivel az MS-DOS az egyik legmeghatározóbb operációs rendszerré vált, amely forradalmasította a személyi számítógépek használatát és az informatika fejlődését.
Az International Business Machines (IBM) 1981. augusztus 12-én mutatta be első valódi személyi számítógépét, az IBM Personal Computer Model 5150 néven ismert gépet. Az akkoriban 1565 dolláros áron (amely ma 4500 amerikai dollárnak felelne meg) piacra dobott eszköz egy 4,77 MHz-es Intel 8088 mikroprocesszorra épült, és eredetileg 16-64 kilobájt rendszermemória kísért, de ennek a kapacitása akár 256 kilobájtig is bővíthető volt – ez akkoriban szinte elképzelhetetlennek számított. Háttértárát egy 160 kB-os lemezmeghajtójelentette, amely kétoldalas lemezekkel akár 320 kB információ tárolására is alkalmas volt. Az 5150 sikerét az is elősegítette, hogy az IBM a szokásaitól eltérően nyílt architektúrát alkalmazott, és külső beszállítóktól – például az Inteltől (processzor) és a Microsofttól (operációs rendszer) – származó alkatrészekre és szoftverekre építette fel a rendszert. Operációs rendszere a PC-DOS volt, ami hasonlított az MS-DOS-hoz. Ez a döntés sorsfordító volt: lehetővé tette a klón gépek megjelenését és elterjedését, így az IBM PC nemcsak termék, hanem szabvány is lett. A mai számítógépek és telefonok sokkal gyorsabbak, nagyobb memóriával rendelkeznek, és sokkal több funkciót tudnak ellátni, például internetezést, multimédiás tartalom lejátszását, valós idejű játékokat és komplex alkalmazások futtatását. A sebbesség tekintetében a mai gépek előnye többezerszeres, és tárkapacitás viszonylatában milliószoros is lehet.
1966. augusztus 10-én a NASA útjára indította a Lunar Orbiter I űrszondát, amely az első olyan amerikai űreszköz volt, amely a Hold körül keringett, és feladata a későbbi Apollo-missziók leszállóhelyeinek felderítése volt. A Lunar Orbiter I elsődleges feladata az volt, hogy nagy felbontású fényképeket készítsen a Hold felszínéről, különösen azokról a területekről, amelyek biztonságos leszállást kínálhatnak az Apollo-program űrhajóinak. A misszió a NASA Lunar Orbiter programjának részeként zajlott, amely öt szondából állt (1966–1967).
1994-ben, alig néhány hónappal a Mosaic Netscape böngésző sikeres rajtja után, a szoftvert fejlesztő és időközben Netscape Navigator névre átkeresztelt program mögött álló Netscape Communications Corporation, 1995. augusztus 9.-én a tőzsdére lépett. A vállalat az előző 12 hónap során mindössze 16,6 millió dolláros árbevételt ért el, ami a hagyományos mércék szerint szerény összeg volt, mégis óriási befektetői érdeklődést váltott ki.
1898. augusztus 9-én az Amerikai Szabadalmi Hivatal (US Patent Office) kiadta a 608 845 számú szabadalmat Rudolf Diesel számára, amely a róla elnevezett dízel belső égésű motor (diesel internal combustion engine) működési elvét védte. Ez a találmány a 20. század egyik legnagyobb hatású mérnöki vívmányává vált, alapjaiban változtatva meg a közlekedést, a hajózást, a vasúti vontatást és az ipari energiatermelést. Rudolf Diesel, a német feltaláló és mérnök már a 19.
1991. augusztus 9-én meghökkentő pillanatnak lehetett tanúja a világ: az Atlantis űrrepülőgép (Space Shuttle Atlantis) STS-43 küldetésén szolgáló űrhajósok elküldték az első e-mailt az űrből. A feladáshoz egy Apple Macintosh Portable számítógépet és az AppleLink online szolgáltatást használták.
1980. augusztus 8-án az IBM történetének egyik legfontosabb pillanata zajlott le. A vállalat „Project Chess” nevű belső fejlesztőcsapata ekkor mutatta be a felsővezetésnek első mikroszámítógép-prototípusát. A bemutató meggyőzte a vállalati döntéshozókat, és a csapat hivatalos engedélyt kapott arra, hogy egy éven belül elkészítse a teljesen működőképes gépet, amellyel az IBM be tud lépni a gyorsan fejlődő személyi számítógép (personal computer) piacra.
1944. augusztus 7-én az IBM hivatalosan is átadta a Harvard Egyetem számára az Automatic Sequence Controlled Calculator (ASCC) nevű elektromechanikus számítógépet, amelyet Howard H. Aiken vezetésével terveztek, és az IBM épített meg. Az intézmény az eszközt Harvard Mark I néven nevezte el, amely így a számítástechnika történetének egyik mérföldkövévé vált.
1958. augusztus 7-én elhunyt Herbert Osborn Yardley, az amerikai titkosítás-szakértő, aki a modern titkosító és kódfejtő munka egyik úttörője volt. Az első világháború után Yardley megalapította az úgynevezett Fekete Szobát (Black Chamber), amely az Egyesült Államok első olyan titkosszolgálati szervezete volt, amely békeidőben is működött, és amely a későbbi National Security Agency (NSA) közvetlen elődjének tekinthető. A Fekete Szoba hivatalosan a Foreign Cipher Bureau néven működött, és feladata elsősorban a diplomáciai és katonai kódok megfejtése volt, ami a 20.
1943. augusztus 6-án született Jon Postel (Jonathan Bruce Postel), az amerikai számítógéptudós, akit gyakran az „Internet Isteneként” is emlegetnek. Postel munkássága meghatározó volt az internet korai fejlődésében, és számos, a mai napig alapvető internetes szabvány kidolgozásában játszott kulcsszerepet. Többek között neki és munkatársainak köszönhetjük a TCP/IP protokollt, a DNS rendszert, valamint az RFC (Request For Comment) dokumentumgyűjteményt, amely az internet szabványait tartalmazza és amelynek szerkesztői feladatait évtizedeken át ellátta.
A 19. század közepén a világ egyre jobban összekapcsolódott, a vasút és a gőzhajók forradalmasították a közlekedést, de a távolsági kommunikáció még mindig hetekbe telt. A távíró (telegraph) megjelenése új lehetőségeket nyitott meg, ám annak vezetékes infrastruktúrája földrajzi akadályokba ütközött – leginkább az óceánokban. Az Atlanti-óceán két partján – Észak-Amerikában és Európában – már többször is megkísérelték, hogy egy távközlési kábelt helyezzenek el a tengerfenéken, de minden próbálkozás kudarcba fulladt.
2007 augusztusában a NASA újabb mérföldkőhöz érkezett a Mars-kutatásban: útjára indította a Phoenix nevű űrszondát, amely elsőként szállt le a Mars sarkvidéki térségében. A küldetés célja nemcsak a felszín alatti vízjég felkutatása volt, hanem annak vizsgálata is, vajon valaha létezhettek-e olyan körülmények a bolygón, amelyek lehetővé tették volna az élet kialakulását.
2002. augusztus 4-én napvilágot látott az eMule nevű, nyílt forráskódú peer-to-peer fájlcserélő program első futtatható változata, a 0.05a verziószámú kiadás. A szoftvert Hendrik Breitkreuz (becenevén Merkur) készítette el, miután elégedetlen volt az akkor már népszerű, ám zárt forrású eDonkey2000 kliens működésével. Az új program célja az volt, hogy felhasználóbarátabb, átláthatóbb, rugalmasabb és megbízhatóbb alternatívát kínáljon ugyanarra a hálózatra csatlakozva.
1988. augusztus 4-én egy tervezett teszt során az amerikai Discovery űrrepülőgép indítása az utolsó pillanatban megszakadt. A hajtóművek gyújtási folyamata éppen elindult volna, amikor a számítógépes ellenőrzőrendszer hibát észlelt az egyik szelepvezérlő egységnél, és automatikusan leállította a folyamatot.
1977. augusztus 3-án a Radio Shack bemutatta első személyi számítógépét, a TRS-80-at. A gép nemcsak technológiai mérföldkő volt, hanem jelentős szerepet játszott abban, hogy a számítógépek bekerüljenek az átlagemberek otthonaiba. Megfizethetősége és országos bolthálózata révén a TRS-80 új korszakot nyitott az informatika történetében. A TRS-80 az 1977-es év három legendás személyi számítógépe közé tartozott az Apple II és a Commodore PET mellett.