1984. január 6-án a japán Hitachi vállalat bejelentette a világ első, 1 megabit (Mb) adat tárolására képes memóriachipjének kifejlesztését. Ez az innováció hatalmas előrelépést jelentett az informatika és a számítógépes technológia területén, és megalapozta a modern adattárolási megoldások fejlődését. Az 1 Mb-es memóriachip bemutatása után a memóriachipek fejlesztése hihetetlen tempóban haladt. Az olyan vállalatok, mint a Hitachi, az IBM és az Intel, versenyt futottak, hogy még nagyobb és gyorsabb memóriákat hozzanak létre. Ennek köszönhetően a számítógépek és más digitális eszközök az életünk szinte minden területén nélkülözhetetlenné váltak.

Miért volt különleges az 1 megabites memóriachip?

Az 1980-as évek elején a számítógépek memóriakapacitása rendkívül korlátozott volt. Az 1 Mb-es memóriachip megjelenése forradalmi áttörést hozott, mivel:

• Jelentősen növelte a számítógépek adatkezelési és feldolgozási kapacitását.
• Lehetővé tette a komplexebb szoftverek futtatását, amelyek nagyobb memóriát igényeltek.
• Hozzájárult a számítógépek elterjedéséhez az üzleti életben és a személyes használatban.

Az új chip a dinamikus RAM (DRAM) technológiát használta, amely az akkori ipari szabványnak számított, és gyorsabb, hatékonyabb adattárolást tett lehetővé, mint a korábbi megoldások.

Bár ma már triviálisnak tűnik az 1 Mb-es memória mérete, a 1984-es technológiai környezetben ez óriási mennyiségű adatot jelentett. Összehasonlításként:

• Egy 1 Mb-es memóriachip nagyjából 250-300 oldalnyi szöveget tudott tárolni.
• Napjainkban egy átlagos okostelefon több száz gigabájtos (GB) tárhellyel rendelkezik, ami milliószorosan haladja meg az első 1 Mb-es chip kapacitását.