Az 1868-as szabadalom alapján megszülető írógép később Sholes és Glidden írógépként vált ismertté, majd 1873-ban a Remington & Sons fegyvergyár gyártásába került, és Remington No. 1 néven került forgalomba. Ez volt az első írógép, amely:

• gépírással készített dokumentumokat állított elő,
• sorvezetővel rendelkezett,
• és olyan billentyűkiosztást használt, amely először tette lehetővé a gyors, szinte vakon gépelést.

A gépet kezdetben kizárólag nők számára tervezték munkaeszköznek, és ez közvetetten hozzájárult a nők irodai munkába való tömeges bevonásához is a 19. század végén.

Az írógép egyik legmaradandóbb öröksége a QWERTY kiosztás, amely nevét az első hat betűről kapta a felső bal sarkában. A közismert elmélet szerint a QWERTY-t úgy tervezték, hogy lelassítsa a gépelést, ezzel is csökkentve a betűkarok összeütközésének esélyét, ami gyakori probléma volt a korai mechanikus írógépeken. Bár ez a teória népszerű, kevés meggyőző bizonyíték támasztja alá. Egy 2011-es kutatás ezzel szemben azt állítja, hogy a QWERTY kialakítását nem a lassítás, hanem a hatékonyság motiválta. Az elrendezés a távírókezelők visszajelzései alapján született, akik az írógép korai alkalmazói voltak. Ők a korábbi kiosztásokban nehézkesnek találták bizonyos betűkombinációk bevitelét, így a gyakran használt betűket és karaktereket próbálták úgy szétosztani, hogy a gépelés folyamatosabb lehessen, kevesebb akadással.

A Remington No. 1 írógép nem csupán technológiai újítás volt, hanem társadalmi hatása is jelentős. Elindította az írógépipart, valamint a titkárnők és adminisztrátorok munkájának forradalmasítását is jelentette – különösen az amerikai vállalatoknál.

• Az első Remington írógépek csak nagybetűket tudtak írni.
• A „Type-Writer” szót akkor még különírták: ma már egybeírva (typewriter) használjuk.
• A szabadalmat Latham Sholes fia, Charles Sholes juttatta el a Remington céghez – ő hitt abban, hogy kereskedelmi siker lehet belőle, míg a feltalálók egyike (Soule) később kiszállt a projektből.
• Szabadalom száma (USA): 79,265

A mechanikus írógépek fejlődése innentől kezdve töretlen volt:

• újabb típusok jelentek meg már nagybetűk és kisbetűk váltására is alkalmas billentyűkkel,
• megjelentek a két szalagos rendszerek,
• és végül a villanyírógépek az 1900-as évek közepétől egészen a számítógépek térhódításáig vezették az irodai dokumentáció világát.

Bár az írógépek ma már múzeumi darabok, a QWERTY kiosztás a mai napig uralja a számítógépes billentyűzeteket. Alternatívák – mint a Dvorak vagy Colemak elrendezés – csak korlátozottan tudtak elterjedni, mivel a QWERTY:

• mélyen beépült az oktatási és technológiai kultúrába,
• valamint kompatibilitást és megszokást kínál a felhasználók számára.

Ez a 19. századi találmány tehát nemcsak egy új korszakot nyitott meg az irodai munkában, hanem hosszú távú nyelvi és technológiai hatást is gyakorolt, amelyet ma is minden egyes gépeléskor megtapasztalunk.