1675. június 22-én II. Károly brit király elrendelte a Greenwichi Királyi Obszervatórium megalapítását. Ez az esemény nemcsak a csillagászat történetében jelentett mérföldkövet, hanem évszázadokkal később alapjául szolgált a Greenwich Mean Time (GMT), majd a Coordinated Universal Time (UTC), azaz az egyetemes világidő kialakulásának is. A világ időmérő rendszerei, sőt operációs rendszerek időkezelése is ezen az egyetlen királyi döntésen alapul.

A hosszúsági fok rejtélye – tengeri navigáció a 17. században

A 17. században a tengerészek pontosan meg tudták határozni földrajzi szélességi helyzetüket a Nap delelésének magassága alapján, de a hosszúsági fok, vagyis hogy keletre vagy nyugatra tartózkodnak a kiindulóponttól, sokáig megoldatlan problémát jelentett. E rejtély megoldása céljából rendelte el II. Károly király a Greenwichi Királyi Obszervatórium (Royal Observatory, Greenwich) felállítását 1675. június 22-én. A csillagvizsgálónak az volt a feladata, hogy fejlessze a csillagtérképeket és a holdhelyzet-táblázatokat, melyek elméletileg lehetővé tették volna a hosszúsági fok meghatározását a Hold mozgásának megfigyelésével.

A holdhelyzet-módszer azonban nem bizonyult elég pontosnak a hullámzó tengeren. A valódi áttörést John Harrison angol órásmester hozta el a 18. század közepén. Több évtizedes munkával olyan rugós szerkezetű kronométert (mechanikus tengeri órát) alkotott, amely a hajón is megtartotta a pontos időt. Ez azért volt fontos, mert ha a hajós tudta, hány óra van az indulási helyen (Greenwichben), és össze tudta hasonlítani azt a helyi idővel, akkor a különbség alapján kiszámíthatta, hány fokkal van keletre vagy nyugatra. Mivel a Föld 24 óra alatt fordul körbe 360 fokot, minden egyes óra időeltolódás 15 hosszúsági fokot jelentett.

Csaknem 100 évvel az obszervatórium megalapítása után fogadták el Harrison időalapú módszerét hivatalos standardként, és ez forradalmasította a hajózást.

Greenwich, mint a világ kezdőpontja

A 19. század végére már a világ tengeri kereskedelmének 72%-a a greenwichi hosszúsági 0 fokra alapozott térképeket használt. Ez vezetett ahhoz, hogy 1884-ben nemzetközi egyezménnyel Greenwich lett a világ kezdő hosszúsági köre – a Prime Meridian –, és ezzel együtt a Greenwich Mean Time is a világidő alapjává vált.

Az idő számítása a digitális korban – UNIX, UTC és Windows

A 20. század végére a tudományos igények miatt a GMT-t felváltotta a még pontosabb, atomórákhoz igazított Koordinált Világidő (UTC). A legtöbb modern rendszer ma is ezt használja alapként, UTC+00:00 időzónában. A UNIX és UNIX-alapú operációs rendszerek – beleértve a Linuxot, macOS-t és Androidot – az időt másodpercben mérik, amely a 1970. január 1. 00:00:00 UTC óta eltelt időt mutatja. Ez az úgynevezett UNIX-epocha. Érdekesség, hogy csak a Microsoft Windows rendszerek használják a helyi időt alapértelmezettként, míg minden más rendszer UTC-t tekint viszonyítási alapnak.

Az Unix-epoch a modern informatikai rendszerek alapja. Széles körben használják szerverek, adatbázisok, programozási nyelvek és alkalmazások az időpontok tárolására és feldolgozására. Egyszerűsége és egységessége miatt ma is meghatározó szerepet játszik az időkezelésben. Az Unix-epoch és az általa bevezetett időkezelési megközelítés alapvető fontosságú, és valószínűleg még sok évtizeden át meghatározza majd a digitális világ működését.

Ha ma Ön beállítja számítógépén vagy okoseszközén az órát, vagy épp időbélyeget olvas egy e-mail fejlécében, akkor olyan rendszerek működését használja, amelyek az 1675-ös greenwichi csillagvizsgáló megalapítására vezethetők vissza. Ez az esemény tehát nemcsak a hajózásban, hanem az informatikában, az űrkutatásban, sőt a digitális kommunikációs protokollokban is meghatározó örökséget hagyott.