1958. augusztus 7-én elhunyt Herbert Osborn Yardley, az amerikai titkosítás-szakértő, aki a modern titkosító és kódfejtő munka egyik úttörője volt. Az első világháború után Yardley megalapította az úgynevezett Fekete Szobát (Black Chamber), amely az Egyesült Államok első olyan titkosszolgálati szervezete volt, amely békeidőben is működött, és amely a későbbi National Security Agency (NSA) közvetlen elődjének tekinthető. A Fekete Szoba hivatalosan a Foreign Cipher Bureau néven működött, és feladata elsősorban a diplomáciai és katonai kódok megfejtése volt, ami a 20. század elején stratégiai jelentőségűvé vált a nemzetközi kapcsolatokban.

Yardley munkássága azonban nem volt vitától mentes: titkosszolgálati tevékenysége mellett 1931-ben megírta „The American Black Chamber” című könyvét, amelyben részletesen leírta a titkosítási módszereket és a hírszerzési gyakorlatokat, ez nagy felháborodást váltott ki, mivel érzékeny információkat tett közzé. Ez a könyv hozzájárult a titkosítás iránti közérdekű figyelem növekedéséhez, ugyanakkor szakmai körökben kritikát is kapott, mert veszélyeztette a titkosszolgálat működését.

Pályafutása során Yardley több amerikai kormánynak is segített kódok megfejtésében, különösen a világháborúk között, amikor a hírszerzés és az információs fölény kulcsfontosságú volt. Munkája megalapozta a későbbi titkosszolgálati szervezetek és a kiberbiztonság fejlődését, és az általa létrehozott rendszerek és módszerek jelentős hatással voltak a 20. századi hírszerzési tevékenységekre.

Herbert Yardley életműve ezért kettős: egyrészt az első modern titkosító és kódfejtő szakemberként tartják számon, aki megalapozta a későbbi fejlesztéseket, másrészt az általa publikált könyv miatt sokak szemében ellentmondásos figura maradt, akinek tevékenysége komoly vitákat váltott ki az amerikai titkosszolgálat történetében.