1938. október 22-én egy szerény asztoriai bérház második emeletén megszületett az a technológia, amely forradalmasította az irodai munkát, az oktatást és a dokumentumkezelést. Chester Carlson és segédje, Otto Kornei ezen a napon készítették el az első xerografikus másolatot (xerographic copy), amelyre a történelmi felirat került: „10.-22.-38 ASTORIA”.

Ez az egyszerű kísérlet indította útjára a későbbi fénymásológépek (photocopiers) világát, és örökre megváltoztatta a dokumentumok sokszorosításának módját.

Chester Carlson egy jogi végzettségű fizikus és feltaláló volt, aki kísérletezgetéseit saját garázsában kezdte el 1938-ban. Az ötlet onnan származott, hogy irodai munkája során Carlson számtalan dokumentummásolási feladattal találkozott, és rájött, hogy az akkori módszerek rendkívül időigényesek és költségesek voltak. Szerette volna ezt a folyamatot egyszerűbbé és gyorsabbá tenni, így kísérletezésbe kezdett, hogy megalkosson egy hatékonyabb megoldást.

Egy feltaláló szerény kezdetekkel

Chester Carlson nem a klasszikus laboratóriumi zseni archetípusa volt. Fizikus és szabadalmi hivatalban dolgozó ügyintézőként mindennapjait az adminisztráció monoton világa töltötte ki. A munka során állandó problémát jelentett számára a dokumentumok sokszorosítása – akkoriban ugyanis még kézzel, indigóval vagy nyomdai eljárással kellett másolatokat készíteni.

Carlson rájött, hogy a megoldás kulcsa az elektromosság és a fény kölcsönhatásában rejlik. 1937-ben benyújtotta első szabadalmát egy elektrofotográfiának (electrophotography) nevezett eljárásra, amely később a xerográfia (xerography) nevet kapta. Az elektrofotográfia alapja a statikus elektromosság használata volt. Carlson felfedezte, hogy ha egy szigetelő anyag, mint például egy fénymásolópapír, bizonyos körülmények között statikus töltést kap, akkor ez a töltés a papír felületére vonzza a tintaszerű anyagot, és így képet hozhat létre. Az első sikeres másolást 1938. október 22-én hajtotta végre, amikor az "Astoria" szót másolta le egy darab viaszos papírra.

A kísérlethez szükséges felszerelést saját otthonában építette meg, és Otto Kornei, egy fiatal német fizikus segítette a munkában. Az improvizált laboratórium egy bérház második emeletén volt az amerikai Astoria, Queens városrészben – innen származik a történelmi felirat is.

Az első fénymásolat születése

1938 október 22-én Carlson egy egyszerű darab papírra felírta: „10.-22.-38 ASTORIA”. Ezt a papírt helyezte a speciális szelénnel bevont lemez fölé, majd fény segítségével rögzítette a szöveg árnyékát az elektromosan feltöltött felületre. A por formájú festék (toner) a megvilágítatlan részekhez tapadt, majd hő hatására rögzült a másolópapíron – ezzel megszületett az első xerografikus másolat.

A folyamat lényege az volt, hogy a fényvezető anyag (photoconductor) tulajdonságait használta ki: ahol fény érte, ott megszűnt az elektromos töltés, így a kép kontrasztosan kirajzolódott. Ez a módszer forradalmi volt, mert nem igényelt folyadékot vagy vegyszert, mint a korábbi fényképészeti másolási eljárások.

Hit és kétkedés

Érdekes módon Carlson segédje, Otto Kornei, nem hitt az eljárás sikerében. Úgy vélte, a technológia túlságosan bonyolult és piacképtelen. Kevesebb mint egy évvel később elhagyta a projektet, és lemondott minden jogáról a találmányra.

Carlson szabadalma 1942-ben megérkezett, de a találmányának kereskedelmi hasznosítása nehezen indult be. Akkoriban a legtöbb cég nem látott potenciált az elektrofotográfiában, és Carlson több mint 20 nagy vállalatot keresett meg – beleértve az IBM-et és a General Electricet –, de mind elutasították.

Carlson azonban nem adta fel. Évekig próbált támogatókat találni, és végül a Haloid Company (később Xerox Corporation),egy kis New York-i cég állt mellé, amely felismerte az eljárásban rejlő lehetőséget, és 1946-ban megszerezte a szabadalom licencét. A cég azért vezette be a "xerography" kifejezést, hogy megkülönböztessék a technológiát a hagyományos fotográfiától. A név a görög "xeros" (száraz) és a "graphos" (írás) szavakból származik, ami arra utal, hogy az eljárás száraz tintát (toner) használ a képalkotáshoz, ellentétben a nedves vegyi alapú fotózással.

1959-ben piacra dobták az első kereskedelmi fénymásolót, a legendás Xerox 914-et, amely óriási sikert aratott világszerte.

Később, jóval a siker után, Carlson hálából 100 darab Xerox részvényt ajándékozott Korneinak – ezek értéke az évek során 1 millió dollárra emelkedett.

A xerográfia öröksége

Chester Carlson találmánya alapjaiban formálta át az irodai munkát. A xerográfia (xerography) lett a modern fénymásolás, nyomtatás és lézernyomtatás (laser printing) technológiájának alapja. Az elv ma is ugyanaz: elektromos töltések és fény segítségével jön létre a nyomtatott kép. Carlson találmánya nemcsak technikai, hanem kulturális forradalmat is hozott: a gyors dokumentum-sokszorosítás a tudásmegosztás és a kommunikáció egyik legfontosabb eszközévé vált a XX. században.

Egy szerény zseni öröksége

Carlson soha nem vált a klasszikus értelemben vett milliomossá, de találmányával több milliárd ember életét könnyítette meg. A fénymásoló az irodák, iskolák és kutatóintézetek nélkülözhetetlen eszköze lett, és a digitális korszakban is tovább él a szelleme – minden nyomtatott dokumentumban, minden másolatban ott van Chester Carlson lenyomata.

A hatalmas siker és az új név

A Haloid a fénymásolás technológiai úttörőjévé vált, és az 1959-ben piacra dobott Xerox 914-es modell volt az első automatikus fénymásoló gép. Ez a készülék óriási sikert aratott, és forradalmasította az irodai munkát, lehetővé téve a gyors, egyszerű és olcsó másolatkészítést.A fénymásolás annyira sikeressé vált a Haloid bevételei szempontjából, hogy a cég végül 1961-ben a nevét is megváltoztatta, így született meg a ma már világszerte ismert Xerox (Xerox Corporation) márka. A Xerox ezután a másolóipar vezető szereplőjévé vált, és a "xerox" kifejezés szinte szinonimájává vált a fénymásolásnak világszerte. Ma már elképzelhetetlen az irodai környezet fénymásolók nélkül, és ez mind Carlson felfedezésének köszönhető. A Xerox Corporation azóta is meghatározó szereplő a technológiai innováció területén.