1695. december 30-án hunyt el Samuel Morland, az angol történelem egyik sokoldalú, ma mégis ritkán emlegetett alakja. Diplomata, kém, mérnök-fizikus és feltaláló volt egy személyben, akinek munkássága a kora újkori technikatörténet fontos fejezetét jelenti. Morland különösen a mechanikus számológépek fejlesztésében alkotott maradandót, Pascal korábbi elképzeléseit továbbgondolva. Gépei a későbbi számítástechnika szellemi előfutárainak tekinthetők.

Samuel Morland a 17. századi Anglia viharos politikai és tudományos közegében tevékenykedett, ahol a tudomány, a haditechnika és a diplomácia szorosan összefonódott. A korabeli források szerint Oliver Cromwell idején hírszerzői feladatokat is ellátott, később azonban II. Károly udvarában már elsősorban mérnöki és feltalálói munkássága révén vált ismertté. Ez a kettősség jól mutatja, hogy a korszakban a technikai tudás stratégiai jelentőséggel bírt.

Morland legismertebb találmányai közé tartoznak mechanikus számológépei, amelyek a francia Blaise Pascal által megalkotott Pascaline továbbfejlesztéseként születtek.

Ezek az eszközök nem csupán összeadásra és kivonásra voltak alkalmasak, hanem ismételt összeadás elvén a szorzás végrehajtását is lehetővé tették, ami jelentős előrelépésnek számított a korszakban.

A mechanikus számolás ilyen irányú kiterjesztése fontos állomás volt a későbbi automatikus számítási módszerek fejlődésében, amelynek hosszú távú hatásai egészen Charles Babbage analitikus gépéig és a modern számítógépekig vezetnek.

A számológépek mellett Morland hidraulikai és akusztikai eszközökkel is foglalkozott, például vízszivattyúk és hangterjedést vizsgáló szerkezetek tervezésével. Munkái jól illeszkednek abba a tudománytörténeti folyamatba, amelyben a gyakorlati mérnöki megoldások fokozatosan elméleti megalapozást kaptak, és amely később a természettudományok intézményesüléséhez vezetett. Nem véletlen, hogy Morland kapcsolatban állt a Royal Society korai köreivel is, amely a modern tudományos közösségek egyik előfutára volt.

Bár neve ma kevésbé ismert, Samuel Morland életműve fontos emlékeztető arra, hogy a számítástechnika és az automatizált számolás gyökerei jóval a 20. század előttre nyúlnak vissza. Az általa tervezett mechanikus gépek nemcsak technikatörténeti érdekességek, hanem egy olyan gondolkodásmód lenyomatai, amely a számítást már ekkor igyekezett emberi kéz nélkül, gépi úton elvégezni. Ez a szemlélet ma is meghatározó, akár egy modern processzor, akár egy nyílt forráskódú számítási rendszer működését vizsgáljuk.