1979. július 30-án az Apple számítástechnikai vállalat hivatalosan is megkezdte a munkát egy akkoriban rendkívül ambiciózus projekten, amely a Lisa (Local Integrated Software Architecture) nevet kapta. Ez a gép vált volna a világ első kereskedelmi forgalomban kapható személyi számítógépévé, amely grafikus felhasználói felületet (GUI – graphical user interface) használt. A cél az volt, hogy egy olyan eszközt hozzanak létre, amely sokkal intuitívabbá teszi a számítógépek használatát, elsősorban üzleti felhasználók számára.

Az eredeti tervek szerint a Lisa ára 2000 dollár körül alakult volna, és már 1981-ben piacra kerül. Azonban a fejlesztés jelentős késedelmet szenvedett, és végül csak 1983 januárjában jelent meg a piacon – akkor azonban már 10 000 dolláros árcédulával, ami rendkívül magasnak számított, még az üzleti szegmens számára is.

Miért volt különleges a Lisa?

A Lisa forradalmi újításokat vezetett be a személyi számítógépek világába. Legnagyobb dobása a grafikus felhasználói felület (GUI) volt, amely egérrel kezelhető ikonokat, ablakokat, menüket és egyéb vizuális elemeket tartalmazott – éles kontrasztban a korábbi, kizárólag szöveges parancssorokra épülő rendszerekkel. Ez a fejlesztés részben a Xerox Palo Alto Research Center (Xerox PARC) által bemutatott Alto számítógép koncepcióján alapult, amit Steve Jobs is megtekintett korábban.

A Lisa emellett multitasking képességgel is rendelkezett – képes volt több alkalmazást párhuzamosan futtatni –, és egy moduláris, objektumorientált operációs rendszert (Lisa OS) használt, amely rendkívül előremutató volt a maga idejében.

Bár a Lisa végül nem vált üzleti sikerré, technológiai újításai meghatározó szerepet játszottak a számítógépek fejlődésében. Az Apple Lisa fejlesztése 1978-ban kezdődött, és a gép nevét Steve Jobs állítólag lányáról, Lisa Brennan-Jobsról kapta. Az Apple Lisa története kiváló példája annak, hogyan válhat egy technológiai áttörés túl korán elindított forradalommá. Bár az eszköz elbukott a piacon, mégis olyan szellemi örökséget hagyott hátra, amely meghatározta a következő évtizedek számítástechnikáját.

Ahogy Steve Jobs később fogalmazott:
„A Lisa volt az első gyerekünk. Aztán jött a Macintosh – az a gyerek már túlélte.”

A gép technikai újdonságai között szerepelt:

• 68000-es Motorola processzor: 5 MHz órajelű CPU.
• 1 MB RAM memória: Akkoriban figyelemre méltó mennyiség volt.
• 5 MB-os merevlemez: Ez az adattároló kapacitás szintén kiemelkedő volt.
• Lisa OS operációs rendszer: Többfeladatos (multitasking) környezetet biztosított.

A Lisa hét alapvető alkalmazást kínált, többek között szövegszerkesztőt, táblázatkezelőt és grafikus szerkesztőt, amelyek a modern irodai programok előfutárai voltak.

Annak ellenére, hogy technológiailag megelőzte korát, a Lisa magas ára – 9 995 dollár, ami mai értéken közel 30 000 dollárnak felel meg – sokak számára megfizethetetlenné tette. A lassú működés és a szoftverek limitált elérhetősége szintén hátrányt jelentett a felhasználók körében. A gépet üzleti célokra tervezték, de a piaci fogadtatás kiábrándító volt. Az Apple végül leállította a Lisa gyártását, és a megmaradt készleteket jelentős kedvezményekkel próbálta értékesíteni.

Bár kereskedelmileg kudarcot vallott, a Lisa mégis hatalmas hatást gyakorolt a számítástechnika történetére. Az Apple mérnökei a Lisa projekt során szerzett tapasztalatokat felhasználták a később sokkal sikeresebb Macintosh fejlesztésénél, amely 1984-ben jelent meg – szintén GUI-val, de jóval kedvezőbb áron (2450 dollár körül). A Mac OS sok elemét (pl. ablakkezelés, egérvezérlés, menürendszer) már a Lisa tesztelte és finomította. A Lisa egyben megalapozta azt a szoftveres és hardveres gondolkodásmódot, amely a modern operációs rendszerek (mint a Windows, macOS, Linux disztribúciók) kialakítását is inspirálta.