A biztonság és adatvédelem tovább erősödik a népszerű anonim Linux rendszeren: A Tails projekt bejelentette adatvédelmi fókuszú Linux disztribúciójának legújabb verzióját, a Tails 6.17-et. A kiadás ezúttal két fő irányban hoz fejlesztéseket: a felhasználói élmény egyszerűsítése és a böngészési biztonság fokozása érdekében. A Tails elsősorban az anonimitás, adatvédelem és cenzúra elleni védelem biztosítására készült, különösen a Tor-hálózat segítségével.

Alig egy héttel a 6.4.1-es kiadás után a KDE fejlesztői máris elérhetővé tették a KDE Plasma 6.4.2 verziót, amely a 6.4-es sorozat második hibajavító frissítése. A frissítés célja, hogy tovább csiszolja a rendszer stabilitását, kompatibilitását és felhasználói élményét – különösen a Powerdevil, KWin, valamint a mobilos és asztali komponensek terén.

Egy friss, nagyszabású kutatás súlyos biztonsági problémát tárt fel a Node.js-alapú statikus fájlkiszolgálók körében: egy széles körben elterjedt útvonalbejárási (path traversal) sebezhetőség, amely több mint 1756 nyílt forráskódú projektet érint a GitHubon. A hibát a fejlesztők által gyakran alkalmazott, de hibásan értelmezett kódséma okozza, amely a path.join() függvényt használja felhasználói bemenetek (URL-path) összefűzésére anélkül, hogy a bemenet validálása vagy szanitizálása megtörténne.

Hat évnyi viszonylagos nyugalom után ismét támadhatóvá váltak az Intel modern processzorai egy új, kritikus biztonsági rés révén. A Branch Privilege Injection (BPI) névre keresztelt sebezhetőséget (CVE-2024-45332 és CVE-2024-43420) a kutatók a Spectre-BTI (Branch Target Injection) típusú oldalsávos támadások új generációjaként azonosították – és ezzel gyakorlatilag visszatértek a 2018-ban felfedezett Spectre sebezhetőségek legsúlyosabb formái.

A Meta biztonsági csapata súlyos biztonsági rést fedezett fel a WhatsApp for Windows asztali alkalmazásában, amely CVE-2025-30401 azonosítót kapta. Ez a sérülékenység távoli kódfuttatást tesz lehetővé, ha a felhasználó a WhatsApp Desktopban megnyitott egy manipulált fájlcsatolmányt.

2024 augusztusa óta mind a kiberbűnözők, mind az APT csoportok (államilag támogatott hackerek) alkalmazzák a ClickFix nevű technikát információlopó és egyéb rosszindulatú kódok telepítésére.

A ClickFix egy social engineering módszer, amelyben rosszindulatú JavaScript-kódot tartalmazó weboldalak olyan műveletek végrehajtására késztetik a felhasználót, amelynek eredményeként egy káros kód kerül a rendszerükbe.