A Zorin OS 18 hivatalos megjelenése: ez az új verzió az Ubuntu 24.04 LTS alapjaira építkezik, és számos vizuális és funkcionális fejlesztést hoz, amelyek a felhasználói élmény javítását célozzák meg. A Zorin OS 18 egyik legszembetűnőbb újítása az átdolgozott felhasználói felület. A rendszer mostantól lekerekített sarkokkal, világosabb színárnyalatokkal és lebegő, ívelt panellel rendelkezik, amely egységes megjelenést biztosít a GTK és Qt alkalmazások számára is.

A Linux kernel fejlesztői a közelmúltban bejelentették, hogy a Trusted Platform Module 2 (TPM2) kommunikációját védő TPM busz titkosítást (TPM bus encryption) ezentúl alapértelmezetten kikapcsolják. A döntés a teljesítménycsökkenés és a korlátozott biztonsági előnyök miatt született meg.

Az Arch Linux felhasználók számára számos AUR helper érhető el, amelyek megkönnyítik a csomagok telepítését, de a Pacsea kicsit más irányból közelíti meg a problémát. Ez az új terminál alapú felhasználói felület (TUI) lehetővé teszi, hogy a felhasználók csomagokat keressenek, információkat tekintsenek meg, és telepítési sorba állítsanak anélkül, hogy elhagynák a terminált. A Pacsea Rust nyelven íródott, ami a teljesítmény és a biztonság szempontjából előnyt jelent a Python- vagy shell-alapú eszközökkel szemben. A program lehetővé teszi az arch hivatalos tárolóiból és az AUR-ból származó csomagok gyors keresését és részletes megtekintését, billentyűzetvezérelt módon, így a felhasználói élmény gyorsabb és gördülékenyebb, mint a hagyományos AUR helper-ek esetén. A TUI hárompaneles elrendezést használ: a keresési eredmények, a legutóbbi vagy sorban álló telepítések és a csomagok részletes információi egyszerre láthatóak. Emellett van egy élő PKGBUILD megtekintő, amely gyors billentyűkombinációval aktiválható, így telepítés előtt könnyen ellenőrizhető a build szkript.

Az Ubuntu 25.10 friss kiadása – amely több újdonságot hozott, például a Rust-alapú Coreutils bevezetését – sajnos egy komoly hibával jelent meg: megsérült a Flatpak-támogatás. Bár a hibát már szeptember elején jelentették, a végleges verzió megjelenéséig nem sikerült teljes körűen kijavítani. A Canonical azonban már dolgozik a megoldáson: egy frissített AppArmor-profil már tesztelés alatt áll, és várhatóan hamarosan megérkezik a felhasználókhoz. Az Ubuntu 25.10 fejlesztési ciklusa során a közösség már korán jelezte, hogy a Flatpak csomagok telepítése és futtatása hibát eredményez. A hiba forrása a biztonsági keretrendszer (security framework) szerepét betöltő AppArmor egyik profiljához köthető, egészen pontosan a fusermount3 profilhoz. A hibás profil miatt a Flatpak alkalmazások nem tudtak megfelelően hozzáférni a szükséges fájlrendszer-erőforrásokhoz, ami telepítési hibákat és futtatási problémákat eredményezett. Bár a közösség többféle kerülőmegoldást (workaround) is közzétett, ezek nem jelentettek végleges megoldást a problémára. A helyzetet súlyosbította, hogy az Ubuntu fejlesztői párhuzamosan dolgoztak a Rustban újraíródott Coreutils bevezetésén is, ami szintén okozott néhány kompatibilitási problémát bizonyos binárisokkal – így a Flatpak-hiba is egy időben került a figyelem középpontjába.

Andrew Morton 2025. októberében benyújtotta a Linux 6.18 „non-MM” (nem memória-kezeléssel kapcsolatos) javítócsomagjait. A csomagok között különösen kiemelkedik a SquashFS fájlrendszer optimalizálása, amely egyes műveleteknél akár 150-szeres sebességnövekedést is hozhat, jelentősen javítva a ritkán foglalt (sparse) fájlok kezelését.

A Linux 6.18 kiadása nemcsak a tároló- és fájlrendszer-fejlesztések szempontjából jelentős, hanem a FUSE (Filesystem in Userspace) alrendszer terén is számos fontos újítást hoz. A FUSE régóta lehetővé teszi, hogy felhasználói térben, kernelmódú fejlesztés nélkül hozzunk létre fájlrendszereket, így egyszerűbbé és biztonságosabbá válik kísérletezni vagy speciális megoldásokat építeni.

A Linux 6.18 kernel grafikus alrendszere (DRM – Direct Rendering Manager) jelentős frissítéseket kapott. Bár Linus Torvalds ismét szóvá tette a kódformázási problémákat – főleg a Rust kód kapcsán –, végül elfogadta a teljes grafikus driver pull requestet, amely tartalmazza az új meghajtókat, valamint az „accel” gyorsító alrendszer frissítéseit is.

A Linux 6.18 kernel egyik fontos fejlesztése, hogy bekerült az AMD-Pensando Ionic RDMA driver, amely lehetővé teszi az AMD által néhány éve felvásárolt Pensando hardver Remote Direct Memory Access (RDMA) támogatását.