Az Európai Űrmegfigyelési és Követési Szolgálat (EU SST) fokozott figyelemmel kíséri a Kozmosz–482 nevű szovjet leszállóegység Földre történő irányítatlan visszatérését. A 1972. március 31-én, Bajkonur-ból indított űreszköz a Vénusz elérésére lett tervezve, de végül Föld körüli pályán rekedt. Most, több mint fél évszázaddal később, a több száz kilogrammos, hőálló fémburkolattal ellátott kapszula hamarosan beléphet bolygónk légkörébe.
A Kozmosz–482 leszállóegység a hidegháború idején indított szovjet Venyera–8 űrszonda testvérküldetésének része volt, kialakításuk is megegyezik. Az eredeti cél az volt, hogy a szonda a Vénusz felszínén hajtson végre leszállást, ahogy az történt a Venyera–3 esetében amely az első űreszköz, amely egy másik bolygóra leszállt. De a rakéta harmadik fokozatának hibája miatt nem tudta elhagyni a Föld körüli pályát. Az 1972 áprilisi indítás óta az eszköz lassan veszített magasságából, míg végül 2025. május 10-ére becsülik a légkörbe való visszatérésének idejét, ±5 órás bizonytalansággal.
Az EU SST aktív követése
Az EU SST (European Union Space Surveillance and Tracking) műveleti központjai – több érzékelőállomással együttműködve – intenzíven követik az objektum mozgását. A legfrissebb becslések szerint a visszatérés 2025. május 10-én 06:07 UTC-kor történhet meg, ±290 perces eltéréssel. Ez a helyi idő szerint hajnali három és 13 óra között lehet majd, a később pontosított időpont egyre szűkülő intervallumában. Az ilyen pontosítások kulcsfontosságúak, mivel egy irányítatlan visszatérésnél az utolsó órákban finomodnak a pálya- és becsapódási adatok.
Az objektum kb. 51,95 fokos pályahajlása azt jelenti, hogy a visszatérés bármely földrajzi helyszínen megtörténhet ±52° szélességi kör között – ez gyakorlatilag a Föld lakott részének jelentős hányadát lefedi.
Miért különleges a Kozmosz–482?
A leszállóegység körülbelül 1 méter átmérőjű és 500 kilogramm tömegű, burkolata titánból készült, amelyet eredetileg úgy terveztek, hogy kibírja a Vénusz pokoli körülményeit: több száz atmoszféra nyomást és 450 °C feletti hőmérsékletet. Mindez azt jelenti, hogy – ellentétben a legtöbb visszatérő űrszeméttel – ez az objektum valószínűleg részben vagy egészben túléli a légkörön való áthaladást.
A belépési pontot 80 km-es magasságban határozzák meg, amelytől kezdve az eszköz elkezdi súrlódási hő miatt lelassulni és felizzani. A legtöbb űrtörmelék ezután megsemmisül, de a Kozmosz–482 esetében fennáll az esélye, hogy darabjai – vagy akár a teljes kapszula – elérik a felszínt.
Folyamatosan frissülő pályaadatok és földi kockázatértékelés
Az EU SST rendszer különböző típusú érzékelőket (radar, optikai távcsövek stb.) alkalmaz a követéshez, és ezek alapján készítik el a re-entry ground track térképeket is. Ez megmutatja, hogy az objektum milyen útvonalon halad el a Föld felett a becsült visszatérési időablak környékén:
- Sárga vonalak: a visszatérési ablak középpontja előtti pályaszakaszok
- Zöld vonalak: a középpont utáni pályaszakaszok
- Piros szakaszok: a potenciális visszatérési útvonal Európa és tengerentúli területei felett
Mivel a pontos visszatérési helyszín bármelyik sárga vagy zöld pályaszakaszon lehetséges, a kockázatértékelés kiemelt jelentőségű – különösen azokban az esetekben, amikor a pálya sűrűn lakott területek felett halad el.
Mi történhet a visszatérés során?
A visszatérés során az objektum a légkör súrlódása miatt hatalmas hőhatásnak lesz kitéve. A legtöbb űreszköz ilyenkor megsemmisül, ám a Kozmosz–482 vastag titánburkolata ezt részben túlélheti. Ez potenciális veszélyt jelenthet a földi infrastruktúrára vagy lakosságra nézve, bár a becsapódás esélye lakott területen továbbra is csekély.
A hasonló események – például a kínai Tiangong-1 űrállomás 2018-as visszatérése – rávilágítanak arra, mennyire fontos a térfigyelő és korai riasztórendszerek megléte. Az EU SST rendszere jelenleg is világszínvonalú ilyen téren, és a mostani követés során új adatokat gyűjtenek az irányítatlan visszatérések dinamikájáról is.
További frissítések várhatók
Az EU SST központjai a visszatérés előtti órákban és percekben egyre pontosabb előrejelzéseket fognak közölni. A legfrissebb adatokat az esemény hivatalos oldalán frissítik, és az állampolgárokat is tájékoztatják, ha bármiféle kockázat merülne fel. Bár a legtöbb esetben az ilyen objektumok veszélytelenül megsemmisülnek, a Kozmosz–482 különleges felépítése miatt ritka és figyelemre méltó űrtörténeti esemény tanúi lehetünk.
Hozzászólások
Az EU SST (Európai Uniós
Beküldte kami911 -
Értékelés:
Az EU SST (Európai Uniós Űrmegfigyelési és Követési Szolgálat) elemzése és az elhaladó pályák során tapasztalt észlelési hiányok ("no-shows") alapján megerősítést nyert, hogy a Koszmosz–482 leszállóegysége a legutóbb becsült visszatérési időablakon belül megsemmisült a Föld légkörében:
2025. május 10-én 06:04 UTC időpont körül, ±20 perc eltéréssel.
A Koszmosz–482
Beküldte kami911 -
Értékelés:
A Koszmosz–482 leszállóegysége valószínűleg már belépett a Föld légkörébe és megsemmisült, mivel a várható 07:32 UTC / 09:32 CEST időpontban nem észlelték a németországi radarrendszerek, holott elvileg át kellett volna haladnia felettük. Ez a "no-show" (észlelési hiány) típusú megfigyelés az egyik legfontosabb jele annak, hogy a visszatérés már korábban megtörtént.
Az EU SST e megfigyelések és az objektum legutóbbi pályaadatai alapján adta meg a várható visszatérési időablakot: 2025. május 10., 06:04 UTC ±20 perc, vagyis 05:44 és 06:24 UTC között. A németországi átvonulás elmaradása azt jelzi, hogy a darab valószínűleg még ez előtt a légkörbe lépett és ott megsemmisült.
A Koszmosz–482 lezárta 52
Beküldte kami911 -
Értékelés:
A Koszmosz–482 lezárta 52 éves űrbéli pályafutását
A Koszmosz–482 űreszköz, amelyet a Szovjetunió indított 1972-ben a Vénusz kutatására irányuló program keretében, lesodródott a Föld körüli pályáról, és az Indiai-óceánba zuhant. A Roszkoszmosz közleménye szerint a szerkezet 2025. május 10-én, moszkvai idő szerint 9:24-kor lépett be a Föld sűrű légkörébe, mintegy 560 kilométerre nyugatra a Közép-Andamán-szigettől, majd Jakartától nyugatra csapódott az óceánba.
A küldetés eredetileg egy Vénuszhoz irányuló szonda indítása lett volna, azonban a gyorsítófokozat hibája miatt az eszköz nem tudta elhagyni a Föld körüli pályát. Így a Koszmosz–482 több mint öt évtizeden át egy magas elliptikus pályán keringett a Föld körül, fokozatosan közeledve bolygónkhoz, mígnem végül belépett a légkörbe. A pályáról való eltérés ellenőrzött körülmények között történt, az eseményt a Föld körüli térség veszélyes helyzeteit előrejelző automatizált rendszer követte nyomon, amelyet a Roszkoszmoszhoz tartozó CNIIMAS vállalat üzemeltet.
Ez az esemény egyike az űrtörténelem leghosszabb ideig keringő „kísértetjárta” űreszközeinek lezárásának, egyben emlékeztető is az emberiség első lépéseire a bolygóközi kutatások felé.
https://t.me/roscosmos_gk/17407