1960. augusztus 12-én pályára állították Echo 1-et, a világ első kommunikációs műholdját. Bár a mai értelemben vett műholdakkal ellentétben az Echo 1 nem erősítette és nem továbbította a jeleket, hanem passzív reflektorként működött: a Földről küldött rádiójeleket egyszerűen visszaverte a felszínére érkező irányba. Ez a technológia akkoriban forradalminak számított, hiszen lehetővé tette, hogy a világ két, egymástól távoli pontja közvetlen rádiókapcsolatot létesítsen műhold segítségével.

2007 augusztusában a NASA újabb mérföldkőhöz érkezett a Mars-kutatásban: útjára indította a Phoenix nevű űrszondát, amely elsőként szállt le a Mars sarkvidéki térségében. A küldetés célja nemcsak a felszín alatti vízjég felkutatása volt, hanem annak vizsgálata is, vajon valaha létezhettek-e olyan körülmények a bolygón, amelyek lehetővé tették volna az élet kialakulását.

1971. július 31-én újabb mérföldkőhöz érkezett az emberiség űrkutatási története: David Scott, az Apollo 15 küldetés parancsnoka lett az első ember, aki járművet vezetett a Hold felszínén. Az eszköz, amellyel a történelmi utat megtette, a Lunar Roving Vehicle (LRV), azaz a holdjáró volt – egy akkumulátorral működő, négykerekű elektromos jármű, amelyet kifejezetten a holdfelszíni terepviszonyokhoz terveztek.

1950. július 24-én a floridai Cape Canaveral partjainál történelmet írtak: sikeresen elindították az első rakétát az Egyesült Államok újonnan kijelölt rakétaindító bázisáról. Ez a rakéta a Bumper 8 nevet viselte, és különlegessége az volt, hogy egy átalakított német V–2 rakéta képezte az első fokozatát, míg a második fokozatot egy amerikai fejlesztésű Corporal rakéta alkotta.

Az Apollo 11 űrhajó 1969. július 16-án startolt a floridai Cape Kennedy (ma Cape Canaveral) űrközpontból, hogy beteljesítse az emberiség egyik legnagyobb álmait: az első emberes holdraszállást.

Az Apollo 11 küldetés jelentősége, hogy ez volt az első olyan űrmisszió, amely embereket vitt a Holdhoz és próbálta meg valós terepen is megvalósítani a holdraszállást.

Rendhagyó élményben volt részük magyar diákoknak: rádióamatőr kapcsolaton keresztül tehettek fel kérdéseket az ISS fedélzetén tartózkodó Kapu Tibor űrhajósnak, az első magyar kutatóűrhajósnak. Mivel a Nemzetközi Űrállomás a küldetés ideje alatt nem haladt el Magyarország felett nappali időszakban, a kapcsolatot egy marylandi földi állomáson keresztül valósítottuk meg.

1999. május 29-én a Discovery űrrepülőgép történelmi jelentőségű eseményt hajtott végre: elsőként dokkolt a Nemzetközi Űrállomáshoz (ISS), megnyitva ezzel az utat az űrállomás jövőbeli bővítése és hosszú távú emberi tartózkodása előtt.

Az Európai Űrmegfigyelési és Követési Szolgálat (EU SST) fokozott figyelemmel kíséri a Kozmosz–482 nevű szovjet leszállóegység Földre történő irányítatlan visszatérését. A 1972. március 31-én, Bajkonur-ból indított űreszköz a Vénusz elérésére lett tervezve, de végül Föld körüli pályán rekedt. Most, több mint fél évszázaddal később, a több száz kilogrammos, hőálló fémburkolattal ellátott kapszula hamarosan beléphet bolygónk légkörébe.