Az Európai Űrmegfigyelési és Követési Szolgálat (EU SST) fokozott figyelemmel kíséri a Kozmosz–482 nevű szovjet leszállóegység Földre történő irányítatlan visszatérését. A 1972. március 31-én, Bajkonur-ból indított űreszköz a Vénusz elérésére lett tervezve, de végül Föld körüli pályán rekedt. Most, több mint fél évszázaddal később, a több száz kilogrammos, hőálló fémburkolattal ellátott kapszula hamarosan beléphet bolygónk légkörébe.
1961. május 5-én Alan Bartlett Shepard Jr., a NASA egyik első, úgynevezett „Mercury Hetes” (Mercury Seven) űrhajósa lett az első amerikai, aki az űrbe jutott, amikor egy tizenöt perces szuborbitális repülést hajtott végre a Mercury program keretében, a Freedom 7 nevű kapszulában. A rakéta, amely Shepardot az űrbe juttatta, egy Redstone típusú hordozórakéta volt. Shepard 115 mérföldes (kb. 185 kilométeres) magasságot ért el, és körülbelül öt perc súlytalanságot tapasztalt meg.
2000. május 1-jén a világ egyik legfontosabb technológiai ugrását hajtotta végre az Egyesült Államok kormánya. Bill Clinton elnök bejelentette, hogy az amerikai katonai műholdas helymeghatározó rendszerből eltávolítják a Selective Availability nevű pontosságcsökkentő funkciót. Ez a lépés ugrásszerűen növelte a GPS pontosságát a civil felhasználók számára, és lefektette az alapját a modern navigációs eszközök és okostelefonos térképszolgáltatások elterjedésének.
1967. április 17-én a NASA elindította a Surveyor–3 űrszondát a floridai Cape Kennedy (ma Cape Canaveral Űrerőbázis) indítóállásából. Ez volt a harmadik űreszköz a Surveyor-programban, és a második, amely sikeres, "puha" (soft landing) leszállást hajtott végre a Hold felszínén. Elődje, a Surveyor–2 sajnos lezuhant, és nem tudta teljesíteni küldetését. A Surveyor–3 fő feladata a Hold felszínének vizsgálata volt.
Jurij Gagarin, a 27 éves szovjet űrhajós, az első emberként kerül az űrbe, amikor 1961. április 12-én a Vostok 1 nevű szovjet űrhajón körberepüli a Földet. Gagarin összesen egy órát és negyvennyolc percet töltött az űrben, mielőtt visszatért a Föld légkörébe. Az ő űrrepülése volt az egyetlen, amelyet elvégezett, mivel a későbbi terveit sosem valósíthatták meg. Jurij Gagarin 1968.
Robert Goddard, akit ma a modern rakétatechnika atyjának tartanak, 1926 március 16-án sikeresen elindította a világ első folyékony hajtóanyagú rakétáját (liquid-fueled rocket) Auburnben, Massachusetts államban. A rakéta mindössze 2 másodperc alatt érte el a 41 láb (kb. 12,5 méter) magasságot, miközben sebessége megközelítette a 96 km/órát.
A rakéta, amely megalapozta az emberes holdutazás sikerét. 1966. február 26-án indították el az első Saturn 1B rakétát a floridai Cape Canaveral űrközpontból. A Saturn 1B fő feladata az volt, hogy tesztelje az Apollo űrhajót, miközben a nagyobb és erősebb Saturn V rakéta fejlesztése zajlott, amely végül lehetővé tette az emberek Holdra juttatását. Bár a Saturn 1B-t nem a Hold-missziók végrehajtására tervezték, mégis kulcsszerepet játszott az Apollo-program sikerében.
2011. február 24-én a Discovery űrsikló utolsó útjára indult, végrehajtva 39. és egyben záró küldetését, az STS-133-at. Az űrsikló több fontos rakományt szállított a Nemzetközi Űrállomásra (ISS), köztük az első humanoid robotot, a Robonaut2-t, becenevén R2. A Discovery volt a legtovább szolgálatban lévő űrsikló, és több küldetést teljesített, mint bármely másik NASA űrrepülőgép, ezzel örökre beírta magát az űrkutatás történetébe.
Elképesztő, de igaz: a VLC médialejátszó, amelyet világszerte emberek milliói használnak, a 20. születésnapját egy egészen rendkívüli módon ünnepli – egyes felhasználói videókat elküld a Holdra. Ez az ambiciózus projekt, amely a VLC Lunar Time Capsule nevet kapta, a NASA Artemis-programjához kapcsolódik, és a Griffin holdi leszállóegységgel utazik majd. A küldetés 2025 végére van tervezve, és ez lesz az első kereskedelmi holdraszállás.
1949. február 24-én az Egyesült Államok elindította a Bumper 5 rakétát, amelyet a NASA az első amerikai rakétának tekint, amely elérte a világűrt. A rakéta egy módosított német V-2 ballisztikus rakétából és egy amerikai fejlesztésű WAC Corporal rakétából állt, és rekordmagasságba, 244 mérföldre (kb. 393 km-re) emelkedett.
1962. február 24-én a világ tanúja lehetett az első műholdas telefon- és televíziós közvetítésnek, amelyet az Echo 1 kommunikációs műhold segítségével hajtottak végre. Bár az Echo 1 technológiája rendkívül egyszerű volt – lényegében egy hatalmas, fémből készült ballon, amely visszaverte a mikrohullámokat –, mégis úttörő jelentőségűnek bizonyult a globális kommunikáció történetében.
1962. február 20-án John Glenn történelmet írt, amikor első amerikaiként megkerülte a Földet. A Friendship 7 űrkapszula fedélzetén háromszor kerülte meg bolygónkat, egy küldetés, amely nemcsak az Egyesült Államok űrprogramját lendítette előre, hanem az egész világot lenyűgözte. Hogyan zajlott a repülés, és milyen technológia tette lehetővé ezt a mérföldkövet?
Az Enterprise és az űrkutatás egyik legfontosabb tesztje: 1977. február 18-án a NASA végrehajtotta az első űrrepülőgép-tesztet (Space Shuttle test flight), ám ez a repülés még nem a világűrbe vezetett. Az első űrrepülőgép-orbiter, az Enterprise, egy Boeing 747-es tetejére rögzítve hajtotta végre szűzrepülését „rögzített üzemmódban” (captive mode), vagyis az űrsikló ekkor még nem vált le a hordozórepülőgépről.
Ma már természetes, hogy az időjárás-előrejelzések pontos műholdas adatokon alapulnak, de vajon honnan indult mindez? 1959. február 17-én a Vanguard 2 lett az első időjárási műhold, amelyet azért küldtek az űrbe, hogy a felhőborítottság eloszlását mérje. Ez a kis műhold úttörő szerepet játszott az időjárás-megfigyelés történetében, és ami még lenyűgözőbb: a mai napig Föld körüli pályán kering
1989. február 14-én elindították az első Block-II GPS műholdat, amely egy új korszak kezdetét jelentette a globális helymeghatározás történetében. Ezek a műholdak alkották meg azt a rendszert, amely napjaink GPS-technológiájának alapját képezi.