A Viking-program az Egyesült Államok NASA űrügynökségének első olyan Mars-missziója volt, amelynek célja nem csupán a Mars körüli pálya elérése, hanem leszállóegységek (lander) telepítése és hosszú távú tudományos adatgyűjtés is volt. A program két azonos felépítésű szondából állt: Viking–1 és Viking–2, mindkettő tartalmazott egy keringőegységet (orbiter) és egy leszállóegységet (lander). A Viking–1-et 1975. augusztus 20-án indították el, és több mint 10 hónapos utazás után érte el a Marsot. A pályára állás után a keringőegység részletes felvételeket készített, hogy meghatározzák a legbiztonságosabb leszállási pontot a lander számára.

Tudományos és technológiai jelentőség

A Viking–1 nem csupán elsőként landolt sikeresen a Marson, hanem hosszú távú és működőképes adatgyűjtő rendszerként is bevált. Főbb műszaki és tudományos jellemzői:

• Pályára állás: 1976. június 19-én sikeres Mars körüli pályára állás.
• Leszállás: 1976. július 20-án a Viking–1 landere sima leszállást hajtott végre a Chryse Planitia nevű síkságon.
• Üzemidő: A Viking–1 leszállóegysége 2 307 földi napon át működött, ami több mint 6 és negyed évnek felel meg. Ez 2 245 marsi napot (sol) jelent.
• Rekorder: A Viking–1 küldetése a leghosszabb működő marsi felszíni küldetés volt egészen a 2000-es évekig, amikor a Mars Exploration Rover „Opportunity” megdöntötte ezt a rekordot.

Mit vizsgált a Viking–1?

A Viking–1 leszállóegysége számos fontos tudományos mérést végzett:

• Biológiai kísérletek: A lander háromféle kísérlettel próbált mikrobiális élet nyomai után kutatni. Az eredmények ellentmondásosak voltak, és a tudósok a mai napig vitatják az értelmezésüket.
• Meteorológiai megfigyelések: Napi rendszerességgel mérte a légnyomást, hőmérsékletet, szelet.
• Talajanalízis: A marsi talaj összetételének vizsgálata, kémiai és ásványtani szempontból.
• Panorámafotók: Az első nagyfelbontású, színes képek készítése a Mars felszínéről.

A Viking–1 a következő területeken hagyott mély nyomot:

• Tudományos módszertan: A program először alkalmazott szigorú sterilizálási eljárásokat az űreszközökön, hogy elkerüljék a Földről származó szennyeződést.
• Felszíni kutatás: Megalapozta a Mars későbbi robotikus felfedező misszióit, mint például a Pathfinder, Spirit, Curiosity, Perseverance.
• Életkutatás új kérdései: A biológiai kísérletek eredményei számos új kérdést vetettek fel, többek közt az élet definíciójáról más égitesteken.