Egyszerű, mint az 1-2-3: az IBM felvásárolja a Lotus céget

Segítséget kaptál? Szívesen töltöd itt az idődet? Visszajársz hozzánk? Támogasd a munkákat: Ko-fi és Paypal!

kami911 képe

1995 nyarán az IBM bejelentette, hogy 3,5 milliárd dollárért felvásárolja a Lotus Development Corporationt, amely a világ első széles körben használt táblázatkezelő programját, a Lotus 1-2-3-at fejlesztette ki. Az akvizíció célja egyértelmű volt: az IBM ezzel próbálta felvenni a harcot az egyre népszerűbbé váló Microsoft Excel ellen, és megerősíteni jelenlétét a vállalati szoftverek piacán.

1995. július 6-án az IBM lezárta a Lotus Development Corporation 3,5 milliárd dolláros felvásárlását. A tranzakció célja az volt, hogy megerősítsék pozíciójukat a vállalati szoftverpiacon, különösen a táblázatkezelők és csoportmunka-eszközök terén. Az egykor domináns Lotus 1-2-3 és a népszerű Lotus Notes azonban nem tudták megállítani a Microsoft termékeinek előretörését. A történet tanulságos példája annak, hogyan változtatja meg egy piacvezető technológiai vállalat a játékszabályokat.

A Lotus 1-2-3 tündöklése és hanyatlása

A Lotus 1-2-3 a DOS-korszak egyik ikonikus alkalmazása volt, és az 1980-as évek közepétől egészen a Windows 3.1 megjelenéséig uralta a táblázatkezelő piacot. Sokak szerint a program sikere volt az egyik fő oka annak, hogy az IBM PC szabvánnyá vált az üzleti életben.

A táblázatkezelő programok forradalmi változást hoztak a számítástechnika és az üzleti világ számára. Az első ilyen szoftver, a VisiCalc (Visual Calculator), 1979-ben jelent meg az Apple II számítógépre, és hamar népszerű lett a vállalatok körében. Ez volt az első olyan alkalmazás, amely bemutatta a számítógépes táblázatkezelés előnyeit, például az adatok automatikus frissítését és számítások gyors elvégzését. A VisiCalc azonban nem volt levédve szabadalommal, így más fejlesztők – köztük a Lotus Development Corporation – szabadon továbbfejleszthették az ötletet.

1983-ban a Lotus 1-2-3 megjelent az IBM PC számára, és hamarosan az üzleti világ egyik legnépszerűbb szoftverévé vált. Az új program számos előnyt kínált a VisiCalchoz képest:

  • Gyorsabb működés: Kihasználta az IBM PC teljesítményét, ami gyorsabb számításokat tett lehetővé.
  • Több funkció: A táblázatkezelés mellett beépített grafikon- és adatbázis-kezelő funkciókkal is rendelkezett.
  • Egyszerű kezelhetőség: Jobb felhasználói élményt kínált, amely hozzájárult a gyors elterjedéséhez.

Már az első év végére a Lotus 1-2-3 túlszárnyalta a VisiCalc eladási számait, és a következő években piacvezetővé vált. A VisiCalc fejlesztői nem tudtak versenyezni a Lotus gyors sikerével, így a szoftver eladásai visszaestek. 1985-ben a Lotus felvásárolta a VisiCalc összes eszközét, valamint alkalmazta annak egyik fő fejlesztőjét, Dan Bricklint tanácsadóként.

A Lotus 1-2-3 hosszú éveken át az üzleti világ egyik meghatározó szoftvere maradt, és megalapozta a modern táblázatkezelők fejlődését. Az 1990-es években azonban a Microsoft Excel átvette a vezető szerepet, amely végül teljesen kiszorította a Lotus 1-2-3-at a piacról. Bár ma már nem használják, a Lotus 1-2-3 egy korszakot határozott meg a számítástechnikában. Sikere rámutatott arra, hogy egy jól kidolgozott üzleti szoftver nemcsak a technológiai, hanem a gazdasági versenyben is meghatározó tényező lehet.

Microsoft Excel megjelenésével – amelyet a Microsoft Office csomag részeként integráltan kínáltak – a Lotus 1-2-3 gyorsan veszített piaci részesedéséből. Az IBM remélte, hogy a felvásárlással új lendületet adhat a szoftvernek, de a 90-es évek második felében a Microsoft már szinte megállíthatatlan volt.

Az IBM végül 2013-ban bejelentette a Lotus 1-2-3 támogatásának megszüntetését, ezzel lezárva egy korszakot a személyi számítógépek történetében.

Lotus Notes: a csoportmunka jövője – vagy zsákutcája?

A Lotus másik zászlóshajója, a Lotus Notes (későbbi nevén IBM Notes) egy groupware (csoportmunka-szoftver) rendszer volt, amely lehetővé tette az e-mail, naptár, adatbázis-kezelés és belső kommunikáció integrált kezelését vállalatokon belül. Bár az IBM igyekezett a Notes-t a nagyvállalatok alapvető eszközévé tenni, a szoftver nem tudta tartani a lépést a gyorsan fejlődő Microsoft Exchange rendszerrel. Ennek ellenére a Notes még évtizedeken át fennmaradt, elsősorban régebbi infrastruktúrát használó cégeknél, és különösen biztonságkritikus környezetekben.

Új élet a HCL-nél: Notes a XXI. században

2018-ban az IBM 1,8 milliárd dollárért eladta a Lotus Notes-t és több más szoftvertermékét az indiai HCL Technologies leányvállalatának, a HCL Software-nek. A Notes fejlesztése azóta is folyik, új fókuszpontokkal: alacsonyabb költség, megbízhatóság, valamint magas biztonsági szint. Bár globális népszerűsége már nem hasonlítható korábbi éveihez, a Notes továbbra is jelen van a vállalati szoftverek világában – igaz, ma már inkább alternatívaként a Microsoft megoldásai mellett.

Érdekességek és technológiai örökség

  • A Lotus 1-2-3 fejlesztői közül sokan korábban a VisiCalc projektben dolgoztak, amely az első személyi számítógépes táblázatkezelő volt.
  • A Lotus Notes úttörő szerepet játszott a replikáció és az offline adatkezelés terén, amelyet sokkal később más rendszerek is átvettek.
  • A Notes motorját használta az IBM a Domino szerverplatformhoz is, amely ma is elérhető bizonyos vállalati környezetekben.

Kapcsolódó források: