1845. szeptember 11-én, a franciaországi Magneux-ben született Jean Maurice Émile Baudot, a távírás egyik legjelentősebb úttörője. Az autodidakta mérnök és feltaláló nevéhez fűződik az 1874-ben szabadalmaztatott ötcsatornás távírókód, amely hosszú időre meghatározta a távközlés fejlődését, és fokozatosan háttérbe szorította a Morse-kódot.
1894. május 10-én egy fiatal olasz feltaláló, Guglielmo Marconi sikeresen továbbított rádióhullámokat közel 1,2 kilométer (háromnegyed mérföld) távolságra – ezzel megszületett a vezeték nélküli kommunikáció (wireless) technológiája, amely alapjaiban változtatta meg a világ információáramlását és a modern távközlést.
1896. március 24-én a szentpétervári egyetemen Alekszandr Szergejevics Popov orosz fizikus sikeresen továbbította Morse-kódban a „Heinrich Hertz” szavakat vezeték nélküli távíró segítségével két épület között. Ez az esemény jelentős mérföldkövet jelentett a rádiótechnológia fejlődésében, és egyes források szerint ez lehetett az első rögzített vezeték nélküli hangátvitel a történelemben. Bár vita tárgyát képezi, hogy ki tekinthető a rádió feltalálójának – Popov vagy Guglielmo Marconi –, Popov ezen demonstrációja kiemelkedő jelentőségű.