Linus Torvalds a 6.17-es Linux kernel merge window végén határozottan reagált a RISC-V patch-ek késedelmes beküldésére és a nem releváns kód hozzáadására. A RISC-V fejlesztő, Palmer Dabbelt, későn küldte be a patch-eket a 6.17-es merge window végére. Linus kiemelte, hogy a késői pull request nem csak szabályellenes, de szemétkódot (garbage) is tartalmaz, ami nem RISC-V-specifikus és a generikus header fájlokat szennyezi.

A Microsoftnál dolgozó Christian Brauner, a Linux kernel egyik meghatározó mérnöke, 12 darabból álló pull request-sorozatot küldött be a Linux 6.18-hoz. Ezek közül az egyik legfontosabb változtatás a VFS (Virtual File System) réteget érinti, és egy komoly problémát hivatott megoldani: bizonyos körülmények között a rendszer akár órákon át 100%-os CPU-terhelés alá kerülhetett.

1991. szeptember 17-én jelent meg a Linux kernel 0.01-es verziója. Az első Linux kernel kiadás mindösszesen 10,239 sor forráskódból állt és 62 kilóbájt méretű. Napjainkra már több mint egymillió kódhozzájárulást (commit) fogadtak be be a Linux kernelbe. Noha az első Linux kiadás forráskódját 100 százalékban Linus Torvalds írta, napjainkban 1 százaléknál kevesebb kód származik az eredeti Linus Torvalds által készítettekből. A Linux 1.0 verziója 1994 márciusában jelent meg és 176 250 kódsort tartalmazott a forráskódja. A Linux kernel eddig 20 000 ember munkáját dicséri és 2020. augusztusában küldték be az egymilliómodik kódhozzájárulást. A Linux kernel hozzávetőlegesen 40 millió kódsorból áll a Git tárolója tanulsága szerint.

A Bcachefs, amely az utóbbi időben szinte minden Linux kernel kiadással kapcsolatban felmerült, a fejlesztő, Kent Overstreet és Linus Torvalds nézeteltérései miatt nem kerül be a közelgő 6.17-es Linux kernelbe. Overstreet most bejelentette, hogy a projekt nem lesz többé közvetlenül a kernel része, hanem DKMS (Dynamic Kernel Module Support) modul formájában kerül majd terjesztésre.

A Fedora Linux 44 fejlesztői új biztonsági intézkedéseket terveznek a Linux kernel számára, amelyek célja a rendszermag sebezhetőségeinek csökkentése és a potenciális támadások elleni védelem megerősítése. A változtatások főként a ptrace, kptr_restrict és BPF JIT mechanizmusokra koncentrálnak. A javasolt változtatások három fő sysctl beállítást érintenek:

Az NVIDIA nyílt forráskódú Linux-meghajtójának, a Nouveau-nak a felhasználói hosszú ideje küzdenek a véletlenszerű lefagyásokkal és instabilitással. A hiba nyomon követése és reprodukálása rendkívül nehéz volt, ám a közelmúltban a közösség áttörést ért el. Egy új, mindössze pár soros javítás drámai módon növelheti a driver megbízhatóságát, és a Linux 6.17-es kernelben már elérhetővé is válhat.

Az AMD a közelmúltban elküldte a kernel grafikus meghajtó (kernel graphics driver) frissítéseinek első csomagját, amelyeket még idén beépítenek a Linux 6.18-as kernelébe. Bár ez az első adag, ami az AMDGPU és az AMDKFD (AMD Compute Kernel Driver) compute meghajtókat érinti, nem olyan radikális, mint a korábbi kernelfrissítések, mégis számos fontos korrekciót és újdonságot tartalmaz, amelyek elengedhetetlenek a folyamatos fejlődéshez. Ráadásul a fejlesztések még hetekig tartanak, így várhatóan további funkciók is bekerülnek a későbbiekben a DRM-Next (Direct Rendering Manager Next) ágba.