A LinuxMint.hu lehetőséget nyújt többféle tartalom hozzáadására, és a következő bejegyzés témája, hogyan küldhetsz be saját anyagokat Cikk vagy Blogbejegyzés formájában.
Miről írjak?
Röviden: Bármiről!
Kicsit részletesebben: Bármiről, ami kapcsolódik a Linux Mint-hez vagy a szabad szoftverekhez! Ha van egy jól bevált trükköd, oszd meg, hogy mások is használhassák, és könnyítsd meg az életüket. Ha érdekes információt találsz, fordítsd le magyarra, ha szükséges, és jelöld meg a forrást, majd publikáld!
TLDR. A TLDR az internetes szleng egyik kifejezése, az angol „too long, didn’t read” (magyarul: „túl hosszú, nem olvastam el”) kifejezés rövidítése. Ezt írja a wikipédia. Ennyi felvezetés után már a lényegre is térhetünk. A Linux nagyon jól dokumentált. Gyakorlatilag a legtöbb parancs, program minden felhasználási területe a leírásokban részletesen megtalálható. Ahogy ismerjük a legtöbb programnál a -h vagy a -help kapcsoló kiíratja a főbb kapcsolókat, opciókat és lehetőségeket. Tegyük meg most az ls paranccsal. Szuper!
A Linux rendszereknél jellemzően kétféle felhasználó van: a sima user, azaz a felhasználó, illetve a teljhatalmú úr: a rendszergazda. A root, a rendszergazda jogosult minden olyan feladatra, ami érinti a rendszer egészét. Ha sima user szeretne valami olyan feladatot elvégezni, amihez rendszergazdai jogok kellenének, két lehetősége van: vagy belép root felhasználóként, vagy ideiglenesen „igényel” emeltebb jogot. Ezt az emeltebb jogot a sudo paranccsal kapjuk meg.
MX, Xubuntu, LMDE, Debian, Facebook csoportok, linuxmint.com, ubuntu.hu... Az út végére kiderült mi az egyszerű orvosság arra, hogy olykor megmagyarázhatalannak tűnő módon egyes rendszerek számára láthatatlan a mini PC-ben lévő LAN-kártya.
Pár billentyűzettel kapcsolatos megoldást mutatok be. Mindegyiket érdemes ismerni, illetve az itt olvasható megoldásokat is érdemes áttanulmányozni. Bár a linkelt cikk eléggé periférikus, kevés embert érint, magát a lehetőséget ismerni illő.
Először fórumtéma alapján csak a Google Chrome-mal próbáltam, de úgy néz ki, hogy általánosabb hibával (buggal) van dolgunk, talán minden Flatpakből telepített csomagot érint Linux Mint 21.3 Xfce kiadás alatt.
A Szoftverkezelőből (Software Manager) feltelepítettem a Google Chrome Flatpak változatát.
A mai bejegyzésben egy érdekes és fontos témát járok körbe: hogyan tudunk egy honlapot, fórumot stb. blokkolni a Linux alatt? Azaz ha van olyan oldal, amit nem szeretnél, hogy megjelenjen a keresőben azt így simán le tudod blokkolni, nem fogod tudni elérni.
Ma újra egy tömörítő programmal foglalkozom. A neve ZSTD és csak azért elő, mert olvastam róla egy cikket, és még soha nem is hallottam róla… Így körbejárjuk mit tud és milyen eredményeket ad. A Zstandard zstd néven fut, egy viszonylag új tömörítési eszköz, amelynek premierje 2015-ben volt. A mérnökök a Facebook-on hozták létre, hogy javítsák a régóta működő eszközök, például a gzip sebességét és tömörítési arányát. Gyorsan szabványos tömörítő eszközzé vált számos Linux disztribúcióban, ezért most itt az alkalom, hogy megtanuljuk használni.
A lehető legtöbbet próbálom használni a ranger és nvim párost, hogy megszokjam, és meg is tanuljam a használatát. Nemrég belefutottam egy kellemetlen dologba, amikor bezártam az Nvim-et futtató terminált. Természetesen mentés nélkül. Így közel félórás munkám veszett el. Az automata mentési funkció alapesetben akár a Vim, akár az Nvim szerkesztőből hiányzik, így ezt a problémát orvosolni kell. Itt nagyon jól jön a teljesen moduláris szerkezet, mert gyakorlatilag minden feladatra készült modul, illetve plugin.
A legtöbb asztali környezetben be tudjuk állítani a kikapcsolás, illetve az alvó stb. állapotba küldést egy bizonyos idő után. Ez nagyon kényelmes, áramtakarékos megoldás. Ha nem használjuk a gépet (sem egér, sem pedig billentyű mozgás nincs) akkor kapcsolja magát tartalékra.
De sajnos nem mindig megfelelő a beállítási lehetőségek tárháza. Nekem két problémám van az ablakkezelőkkel kapott energiakezelős (általában ilyen, vagy hasonló néven futó) alkalmazásokkal:
Az előző blogomban is egy belakott rendszer másolására alkalmas módszert mutattam be, most is maradnék ennél a témánál és a Refracta alkalmazást mutatnám be egy kicsit nektek, szintén egy másik fórumon megjelent írásomat ide átemelve.
Egyik kedvenc témaköröm a telepített, belakott rendszerek másolása. Kendek nagyszerű rendszermentő és -visszaállító alkalmazása a systemback.sh talán előttetek sem ismeretlen, én előszeretettel használom ezt Debian (alapú) rendszereken, mint amilyen a Linux Mint is, de remekül vizsgázott nálam már Manjaron is.
Most azonban arra a kalandra viszlek magammal titeket, amikor nem eredeti rendeltetésének megfelelően, hanem rendszermásolásra próbáltam meg használni, sikerrel.
A linuxmint.hu oldal újjászületése 2013-ban, több mint 10 éve indult. Akkoriban a Drupal rendszerre történő átlépés volt a fő feladat, miután a vezetőség úgy döntött, hogy a régebbi oldal állapota már kezelhetetlen volt. Az önkéntesek által üzemeltetett oldal átalakulása Nagy Gusztáv nélkül nem valósulhatott meg volna. Akkoriban tothgab vezetésével, ő maga és ikszman voltak a legaktívabbak.
Jó hír a pingvinraj tagjainak, hogy tovább növekszik a Linux népszerűsége! Négy százalékot meghaladónak mérte a Statcounter oldala a Linux népszerűségét, amelyet a figyelt weboldalak látogatói alapján állapítanak meg. A 4,03 százalékos (januárban ez még csak 3,77% volt) értek a valaha mért legnagyobb érték. A piacvezető továbbra is a Windows 72,12% (januárban: 73 %), második az OS X, 15,46%-kal (januárban: 16,11 %). A Chrome OS - amely – lelkét a Linux kernel adja – a ötödik, amely 2,26%-ot (1,76% volt januárban) jelent.
Az új Linux-ra készített Bifrost távoli hozzáférésű trójai (RAT) több új álcázási technikát alkalmaz, többek között egy olyan csalárd tartományt, amely úgy lett megtervezve, hogy a VMware részének tűnjön. Húsz évvel ezelőtt azonosították először, a Bifrost az egyik legrégebben fennálló RAT fenyegetés, amely jelenleg kering a világban. Kiszolgálókat fertőz meg rosszindulatú e-mail mellékletek vagy terjesztő oldalak segítségével. Majd érzékeny információkat gyűjt a gazdagépről.