A Canonical új Linux kernel biztonsági frissítést adott ki az Ubuntu 22.04 LTS és az Ubuntu 20.04 LTS felhasználók számára, amely összesen kilenc biztonsági sebezhetőséget orvosol, amelyeket különböző kutatók fedeztek fel az upstream Linux 5.15 LTS kernelben. Ezek azok a verziók, amelyet a Linux mint 21-es verziója, illetve a Linux Mint 20.x verziók is használnak

Négy évvel ezelőtt gyülekeztek a Baljós árnyak a modern processzorok felett a Meltdown és Spectre hibák képében, valamint annak variánsai után (Újra támad a Spectre és a Meltdown) továbbra is a számítógépbiztonság-kutatók célkeresztjében vannak a spekulatív végrehajtással összefüggő hibák kutatása és feltárása.

Most egy újabb hiba került biztonsági jelentések és kernel hibajavítások formájában a publikum elé: a Retbleed. A Retbleed, vagy más néven Spectre-BTI egy spekulatív végrehajtással összefüggő támadási forma x86-64 és ARM processzorok ellen, amely a nem túl régi Intel és AMD chipeket is veszélyezteti. Azok az ARM CPU-k, amelyek sebezhetőek a Spectre indirekt elágazásokat használó oldalcsatornás támadással szemben, szintén sebezhetőek a Retbleed sebezhetőséggel is.

A Spectre 2. változatához, azaz a branch target injection (CVE-2017-5715) és a Spectre-BHB-hez (CVE-2022-23960), amely javítható CPU mikrókód frissítéssel is, meglévő hardveres (FEAT_CSV2), valamint a Retpoline technikával szoftveres oldalon is. Az ETH Zurich kutatói azért nevezték el támadásukat RETBLEED sérülékenységnek (CVE-2022-29900 és CVE-2022-29901), mert az a retpoline néven ismert szoftveres védelmet használja ki, amelyet 2018-ban vezettek be a spekulatív végrehajtási támadások káros hatásainak csökkentésére.

Ahogy a kutatók írják:

„A Retbleed (CVE-2022-29900 és CVE-2022-29901) az általunk Spectre-BTI-nek nevezett spekulatív végrehajtási támadások családjának új tagja, amely az elágazási célpontok injektálását használja ki információk kiszivárgására. Testvéreivel ellentétben, amelyek a káros elágazási célpontok spekulációját közvetett ugrások vagy hívások kihasználásával váltják ki, a Retbleed a visszatérési utasításokat használja ki. Ezzel eléggé sok teendő lesz, mivel aláássa a jelenlegi Spectre-BTI védelmek egy részét.

Az egyik ilyen védekezés, amelyet ma sok operációs rendszer használ, az úgynevezett retpoline. A retpolinák úgy működnek, hogy a közvetett ugrásokat és hívásokat visszatérésekkel helyettesítik. Még 2018-ban találták ki a retpoline-t, hogy megakadályozzák, hogy az illetéktelen támadók a Spectre-BTI segítségével információkat lopjanak el a rendszer memóriájából. Bár egyesek aggódtak amiatt, hogy a (RET) visszatérések is érintettek lehetnek a Spectre-BTI támadásokra, a visszatéréseket nem tartották praktikusnak kihasználni, és az aggodalmakat csökkentették. Ennek elsődleges oka az volt, hogy a visszatérési célelőrejelzések normál mikroarchitektúra mellett nem indirekt elágazásokként jelennek meg.

Mint azonban kiderült, a Retbleed-et valóban praktikus kihasználni, köszönhetően a következő két felismerésnek:

• Rájöttünk, hogy mind az AMD, mind az Intel CPU-kon kiválthatjuk azokat a mikroarchitekturális feltételeket, amelyek arra kényszerítik a visszatéréseket, hogy indirekt elágazásokként legyenek előre jelezve. Megépítettük a szükséges eszközöket is, hogy felfedezzük a Linux kernel azon helyeit, ahol ezek a feltételek teljesülnek.
• Megállapítottuk, hogy a kernel címtartományán belül található elágazási célpontokat is be tudjuk injektálni, akár jogosulatlan felhasználóként is. Bár a kernel címtartományán belüli elágazási célpontokhoz nem férhetünk hozzá - az ilyen célpontra történő elágazás oldalhibát eredményez -, az elágazás-előrejelző egység frissíti magát egy elágazás észlelésekor, és feltételezi, hogy az elágazás jogszerűen végrehajtásra került, még akkor is, ha az egy kernel-címre történt.

A Retbleed kihasználásának mikroarchitekturális feltételei

Intel processzorokon a visszatérések akkor kezdenek közvetett ugrásokként viselkedni, amikor a visszatérési célelőrejelzéseket tároló Return Stack Buffer alulcsordul. Ez mély hívási verem végrehajtásakor történik. Kiértékelésünk során több mint ezer ilyen feltételt találtunk, amelyeket egy rendszerhívás kiválthat. Az Intel CPU-kra vonatkozó indirekt elágazásbecslést korábbi munkákban már tanulmányoztuk.

AMD processzorokon a visszatérések indirekt elágazásként viselkednek, függetlenül a Return Address Stack állapotától. Valójában a visszatérési utasítás indirekt ugrással történő megmérgezésével az AMD elágazás-előrejelzője feltételezi, hogy visszatérés helyett indirekt ugrással találkozik, és következésképpen indirekt elágazási célpontot jelez előre. Ez azt jelenti, hogy minden visszatérés, amelyet rendszerhíváson keresztül elérhetünk, kihasználható – és ezekből rengeteg van.

A héten derült ki, hogy ismét komoly hibát (CVE-2022-21449) találtak az ECDSA felhasználásával kapcsolatban most éppen a java titkosító könyvtáraiban.

Az AMD frissítette a Zen 3 (19h jelölésű család ) CPU mikrokódjait és elérhetővé tette a linux-firmware.git fán.

A Binarly nevű firmware-védelmi megoldásokat fejlesztő vállalat kutatói kritikus sebezhetőségeket fedeztek fel az InsydeH2O UEFI firmware-ében, amelyet több számítógépgyártó, például a Fujitsu, az Intel, az AMD, a Lenovo, a Dell, az ASUS, a HP, a Siemens, a Microsoft és az Acer használ gépeikben.

Az UEFI (Unified Extensible Firmware Interface) szoftver egy interfész az eszköz firmware-e és az operációs rendszer között, amely a rendszerindítási folyamatot, a rendszerdiagnosztikát és a javítási funkciókat kezeli.

A Binarly összesen 23 hibát talált az InsydeH2O UEFI firmware-ében, a legtöbbet a szoftver System Management Mode (SMM) funkciójában, amely olyan rendszerszintű funkciókat biztosít, mint az energiagazdálkodás és a hardver vezérlése.

A Qualys biztonsági kutatói felfedeztek és ismertettek egy hibát a Polkit (korábban PolicyKit) komponensben, amely minden GNU/Linux disztribúcióban jelen van a rendszerszintű jogosultságok ellenőrzésére.

Figyelem! Ha TP-Link típusú TL-WR840N EU routered van akkor SOS frissíteni kell a firmwaret!

Kamilló Matek biztonsági szakértő azonosította a biztonsági rést: amely dióhéjban arról szól, hogy egy sérülékeny paraméter engedélyezi az azonosított felhasználók számára, hogy tetszőleges parancsokat hajtsanak végre a céleszközön. A TP-Link azóta frissítette az érintett TL-WR840N(EU)_V5_171211 firmware-t, ezt a frissítést kell telepíteni.

Forrás: