Ma ünnepli születésnapját a GNOME asztali környezet, amelyet 1997. augusztus 15-én jelentett be Miguel de Icaza. Az induláskor a cél egy teljesen szabad és nyílt forráskódú grafikus környezet megteremtése volt a Linux és más Unix-szerű operációs rendszerek számára. A GNOME azóta a világ egyik legismertebb és legelterjedtebb asztali környezetévé vált, amelyet máig fejlesztők ezrei gondoznak, és amely számos nagy Linux-disztribúció alapértelmezett felületévé nőtte ki magát. Az elmúlt évtizedek során a GNOME mindig is a szabadság, a közösség és a felhasználóbarát tervezés szimbóluma maradt. Generációk nőttek fel rajta, és sokak első találkozása a Linux-szal éppen ezen a környezeten keresztül történt. A GNOME története így nemcsak technológiai fejlődéstörténet, hanem egyben közösségi összefogás is, amely a mai napig meghatározó szerepet játszik a nyílt forráskód világában.

A VirtualBox, a nyílt forráskódú virtualizációs szoftverek egyik legismertebb képviselője, megjelentette legújabb stabil kiadását, a 7.2-es verziót, amellyel lezárult a 7.1-es sorozat, és megkezdődött a 7.2-es ág fejlesztése.

A GNOME 49 közelgő megjelenése előtt több figyelemre méltó újítást is tartalmaz. A fontosabb változás egyike, hogy a fejlesztők végre beépítették a médialejátszó-vezérlőket (MPRIS controls) a zárolási képernyőre. Ez a funkció már 2018 óta téma volt a GNOME fejlesztői körében, és Florian Müllner idén egy régi kódrészlet újraélesztésével készítette el a megoldást.

A Vulkan 1.4.325 verzió pénteken jelent meg, és egy fontos újdonságot hozott: a VK_KHR_shader_untyped_pointers kiterjesztést, amely lehetővé teszi a típus nélküli mutatók (untyped pointers) használatát a shaderekben. A kiterjesztés a SPIR-V SPV_KHR_untyped_pointers bővítményre épül, és alternatívát kínál az eddigi szigorúan típushoz kötött mutatókkal szemben. A típus nélküli mutatók lényege, hogy a shader-kód átértelmezheti (reinterpretálhatja) a memóriában tárolt adatokat és atomi műveleteket anélkül, hogy a változó deklarált adattípusához kellene ragaszko

A népszerű, nyílt forráskódú videótranszkóder, a HandBrake közel fél évvel az előző, 1.9.1-es kiadás után megjelent legújabb, 1.10-es verziójával, amely új funkciók, finomhangolások és platform-specifikus fejlesztések egész sorát hozza magával GNU/Linux, macOS és Windows rendszerekhez egyaránt.  Az egyik legkiemelkedőbb újdonság a „Social 10MB” előbeállítások, amelyek célja, hogy egyszerűbbé tegyék a gyors, méretbarát videóexportokat, ideálisak például közösségi média számára.

Az Amarok, a népszerű, nyílt forráskódú zenelejátszó legújabb, 3.3.1-es verziója megjelent — ez az első hibajavító kiadás a nemrég debütált 3.3-as „Far Above the Clouds” verzióhoz. Az egyik legfontosabb fejlesztés az új audio háttérrendszer stabilitásának növelése, amely korábban néhány felhasználónál időnként összeomlásokat okozott. A hibák kijavításával megbízhatóbb, zökkenőmentesebb zenehallgatási élmény várható. Az interfész is frissült: a még megmaradt nem témába illő ikonokat lecserélték, így az összhatás egységesebb és modernebb lett.

A Tails fejlesztőcsapat bejelentette a Tails 7.0 kiadásra jelölt (Release Candidate) változatának nyilvános tesztelését. Ez a jelentős frissítés a projekt történetének egyik legnagyobb ugrása, hiszen már a hamarosan megjelenő Debian GNU/Linux 13 „Trixie” rendszerre épül, és alapértelmezésben a legújabb GNOME 48 asztali környezettel érkezik.

A KDE projekt kiadta a Frameworks 6.17 verziót, alig egy hónappal a 6.16 után. Ez a frissítés tovább bővíti a Qt keretrendszert kiegészítő könyvtárak gyűjteményét, modernizálja a fejlesztői API-kat, számos hibát javít, és új fájlformátumok támogatásával teszi kényelmesebbé a fejlesztők és felhasználók mindennapjait.