
1981. július 27-én egy mérföldkőhöz érkezett a személyi számítógépek története: mindössze körülbelül két héttel azelőtt, hogy az IBM megkezdte volna az első IBM PC tömeges kiszállítását, a Microsoft megvásárolta az operációs rendszerként használt 86-DOS teljes jogait. Az operációs rendszert korábban QDOS-nak (Quick and Dirty Operating System, azaz „Gyors és Piszkos Operációs Rendszer”) hívták, és a Seattle Computer Products (SCP) cégnél dolgozó Tim Paterson fejlesztette az Intel 8086-os processzoraihoz a rendszert. Ízlelgessünk azért: az alapja a Quick and Dirty-nek nevezett rendszer volt. Eme kifejezés egy olyan tulajdonságra utal, amelyet rövid idő alatt végeznek, anélkül, hogy nagy hangsúlyt fektetnének a pontosságra, azaz az eredeti szerző szerint is egy összecsapott fejlesztés volt.
Az MS-DOS története szorosan összefonódik az IBM és a Microsoft történetével. Az 1980-as évek elején az IBM úgy döntött, hogy belép a személyi számítógépek piacára, és ehhez szüksége volt egy operációs rendszerre. Az IBM kezdetben a Digital Research által fejlesztett CP/M rendszert szerette volna licencelni, de a tárgyalások kudarcba fulladtak. Ekkor az IBM a Microsoftot kereste meg, amelynek akkori vezetője, Bill Gates, felajánlotta, hogy beszereznek egy hasonló operációs rendszert. A Microsoft társalapítói, Bill Gates és Paul Allen továbbfejlesztették a Microsoft Disk Operating System-et, közismert nevén az MS-DOS-t, a seattle-i cég meglévő szoftverét használva alapként.
A Microsoft előzőleg, 1980 decemberében már szerzett egy nem kizárólagos licencet 25 000 dollárért az SCP-től, hogy elkezdhesse az operációs rendszer átalakítását az IBM PC-hez, mely az akkoriban újdonságnak számító Intel 8088 processzort használta. Az operációs rendszer átkeresztelése után a Microsoft az MS-DOS nevet adta neki, míg az IBM a saját változatát PC-DOS néven forgalmazta. Ez a stratégiai lépés lehetővé tette, hogy a Microsoft meghatározó szereplővé váljon a személyi számítógépek operációs rendszerei között, és az MS-DOS hosszú időn keresztül az egyik legelterjedtebb rendszer legyen az iparágban.
Azonban a történetnek volt árnyoldala is: később a Seattle Computer Products pert indított a Microsoft ellen csalás vádjával, mivel a Microsoft nem fedte fel, hogy az IBM is licencvevő lett. A per végül SCP számára kedvezően zárult, és a Microsoftnak körülbelül 1 millió dollárt kellett kifizetnie, ami azonban töredéke volt annak a bevételnek, amit az MS-DOS és PC-DOS éves forgalmazásából szerzett.
Ez az ügy jól példázza a korai számítástechnikai ipar gyorsan változó és néha ellentmondásos üzleti világát, valamint a Microsoft ambiciózus terjeszkedését, amely a későbbiekben a cég globális dominanciájához vezetett.
Ezt volt az a operációs rendszer amelyet a Microsoft megszerzett és később továbbfejlesztett. A licencelés után két héttel megjelenő IBM személyi számítógépekhez szánva ez lett a PC-DOS, valamint később a MS-DOS néven dobta piacra a nem IBM gépekhez szánt változatot. Az első verzió, az MS-DOS 1.0, 1981-ben jelent meg, és alapvetően egy lemez-alapú operációs rendszer volt, amely parancssori felületen keresztül működött.
Jelentősége
Az MS-DOS volt az első széles körben elterjedt operációs rendszer, amelyen több millió IBM kompatibilis személyi számítógép futott az 1980-as és 1990-es években. Ez az operációs rendszer alapvetően meghatározta, hogyan működnek a számítógépek, és nagyban hozzájárult a személyi számítógépek elterjedéséhez az irodákban és az otthonokban világszerte.
Az MS-DOS egyszerű felépítése és rugalmassága lehetővé tette, hogy számos különböző szoftver és alkalmazás készüljön rá, ami tovább növelte a népszerűségét. Emellett az MS-DOS alapjaira épült később a Microsoft Windows, amely egy grafikus felhasználói felületet (GUI) kínált az operációs rendszerhez, és amely máig az egyik legelterjedtebb asztali számítógépeken és laptopokon futtatott operációs rendszer a világon.
Érdekességek
- Név eredete: Az MS-DOS név az "IBM PC DOS"-ból származik, mivel az IBM a saját verzióját PC DOS néven forgalmazta. A két verzió közötti különbség minimális volt, és gyakorlatilag ugyanazt a szoftvert használták.
- Több verzió: Az MS-DOS-nak számos verziója jelent meg az évek során, az 1.0-tól egészen az 1994-ben megjelent 6.22-es verzióig, amely az utolsó önálló MS-DOS kiadás volt. Ezután a Windows rendszerekbe beépítve volt elérhető. A DOS 7.0 lényegében a Windows 95 és kiadásai alatt teljesítettek szolgálatot, míg a DOS 7.1 a Windows 98-cal érkezett.
- Kompatibilitás: Az MS-DOS az úgynevezett "IBM kompatibilis" számítógépek alapvető operációs rendszere volt, ami azt jelentette, hogy bármely számítógép, amely kompatibilis volt az IBM PC hardverével, képes volt futtatni az MS-DOS-t.
- Parancssor: Az MS-DOS egyik jellegzetessége volt a parancssori felület, amelyen keresztül a felhasználók egyszerű szöveges parancsokkal irányíthatták a számítógépet. Bár ez elsőre bonyolultnak tűnhetett, nagy rugalmasságot biztosított a felhasználók számára.
- Öröksége: Bár az MS-DOS-t később felváltották a grafikus operációs rendszerek, mint például a Linux, vagy a Windows, a UNIX-világot idéző parancssori felület és a DOS parancsok sok tekintetben tovább élnek a mai napig, például a Windows PowerShellben és a Linux termináljában.
Az MS-DOS hatása a mai világra
Az MS-DOS öröksége a modern informatika minden szegletében jelen van. Sok fejlesztő számára az MS-DOS volt az első operációs rendszer, amelyen megtanulták a programozás és a számítógépes rendszerek alapjait. Az MS-DOS egyszerűsége és közvetlen parancssori vezérlése alapvető programozási szemléletet alakított ki, amely sok szempontból máig hatással van a szoftverfejlesztésre.
Az MS-DOS születésnapja tehát nem csak egy történelmi dátum, hanem egy olyan pillanat, amely megváltoztatta a számítástechnika fejlődésének irányát. A ma már szinte őskövületnek számító rendszer alapjain nőtt ki az a digitális világ, amelyben élünk, és amely nélkül a modern számítógépes kultúra elképzelhetetlen lenne. Ennek előzménye az volt, hogy 1980. november 6-án a Microsoft szerződést köt az IBM-mel, hogy operációs rendszert készítsen az új IBM PC számára. A PC beindította a személyi számítógépek piacát, és nem csak a hobbisták körében tette népszerűvé az otthoni számítógépeket.
Az MS-DOS verziói
Az MS-DOS (Microsoft Disk Operating System) különböző verzióinak újdonságai és megjelenési dátumai:
-
MS-DOS 1.0 (1981. augusztus):
- Alapvető lemezkezelő funkciók.
- FAT12 fájlrendszer támogatása.
- 16 bites operációs rendszer IBM PC-hez.
-
MS-DOS 2.0 (1983. március):
- Merevlemez támogatás.
- Hierarchikus fájlrendszer (mappák támogatása).
- Fájl- és eszközkezelés fejlesztései.
- UNIX-szerű parancsok (pl. cd, mkdir, rmdir).
-
MS-DOS 3.0 (1984. augusztus):
- IBM PC/AT és 1.2 MB-os floppy lemez támogatása.
- Fájlrendszer fejlesztések a nagyobb lemezek kezelésére.
-
MS-DOS 3.1 (1985. március):
- Hálózati támogatás az IBM PC Network számára.
-
MS-DOS 3.2 (1986. április):
- 3.5"-os, 720 KB-os floppy lemez támogatása.
-
MS-DOS 3.3 (1987. augusztus):
- 1.44 MB-os, 3.5"-os floppy lemez támogatása.
- Továbbfejlesztett nemzetközi támogatás és karakterkészletek.
-
MS-DOS 4.0 (1988. június):
- Nagyobb memória és lemezkapacitás támogatása.
- DOS Shell grafikus felület.
-
MS-DOS 5.0 (1991. június):
- EMM386 és HIMEM.SYS memória kiterjesztés kezelése.
- MS-DOS Editor szövegszerkesztő.
- Undelete, unformat parancsok.
- Továbbfejlesztett konfigurációs és betöltési folyamat (CONFIG.SYS és AUTOEXEC.BAT).
-
MS-DOS 6.0 (1993. március):
- MS-DOS Defrag és MSBACKUP eszközök.
- DoubleSpace lemeztömörítő.
- Több konfigurációs profil támogatása.
-
MS-DOS 6.2 (1993. november):
- Továbbfejlesztett DoubleSpace.
- ScanDisk bevezetése.
-
MS-DOS 6.22 (1994. június):
- DriveSpace lemeztömörítő, a DoubleSpace utódja.
- Végső frissítés és hibajavítások.
Manapság
Milyen DOS-t futtassunk manapság, ha arra lenne szükség? Windows és DOS programok futtatása megoldott a Linux-os vilaágban és a cikkben említett DOSBox, már számos továbbfejlesztett változattal, fork-kal rendelkezik. Amennyiben hardveren futtatnánk a DOS-t, a FreeDOS-t ajánlanám. A FreeDOS egy nyílt forráskódú operációs rendszer, amelynek célja egy ingyenesen elérhető, DOS-kompatibilis alternatíva létrehozása. A FreeDOS-t fejlesztő közösség arra törekszik, hogy olyan rendszert hozzon létre, amely kompatibilis a klasszikus MS-DOS-szal, de továbbfejlesztett és modern funkciókkal rendelkezik. A FreeDOS a régi DOS alapú alkalmazások futtatását célozza meg, emellett támogatja a modern hardvert és szolgáltatásokat is. Bár a FreeDOS alapvetően célzott a kompatibilitásra és a régi szoftverek futtatására, későbbi verziókban fejlesztették a fájlrendszer támogatását, a hálózati képességeket és más modern funkciókat. Az eredeti IBM PC-n való futtatás esetén fontos figyelembe venni az adott gép hardverkorlátait. Mivel a FreeDOS egy továbbfejlesztett rendszer, azonban az eredeti IBM PC esetében néhány funkció és támogatás lehet korlátozott vagy hiányzik. A FreeDOS inkább a régebbi, de még mindig hasznos szoftverek és alkalmazások futtatására alkalmas modern hardvereken vagy emulátorokon. A FreeDOS 1.3 letölthető, elérhető, ahogy a neve sugallja, szabad rendszer, és akár VirtualBox-ban is kipróbálható. Hovatovább nemrég volt 30 éves.
Az IBM és a Microsoft közötti szerződés megkötésekor a Microsoft megtartotta azt a jogot, hogy más számítógépgyártóknak is licencelhesse a szoftvert MS-DOS néven. Az 1980-as évek elején a PC-k (személyi számítógépek) terén hatalmas növekedés tapasztalható volt, mivel sok más gyártó is elkezdte előállítani az IBM PC-kre hasonló gépeket, amelyek ugyanazon a szoftveren, az MS-DOS operációs rendszeren alapulnak. A Microsoft gyorsan reagált erre a változásra, és ennek eredményeként megszerezte az operációs rendszerek piacának vezető szerepét.
Annak ellenére, hogy a PC-kön futó szoftver technikailag nem mindig volt jobb, mint a kicserélt alapszoftver, az MS-DOS szoftver olcsóbb volt, és sokkal elterjedtebb lett a piacon. Ez az olcsóság és az elterjedtség vezetett a Microsoft sikereihez, és segített a PC-k piacának robbanásszerű növekedésében. Az MS-DOS és később a Windows operációs rendszerek dominanciája a személyi számítógépek világában még évekig fennmaradt.
Érdekesség képpen a Micro-soft MS-DOS 1.25-ös, 2.0-s, valamint 4.0-s verziója elérhető a Microsoft GitHub programtárolójában. Dave, a Microsoft egyik veterán programozója, ebben a videóban bemutatja, hogy is fordítható le a számítógépes világörökség eme darabja:
És egy kis rap az MS-DOS 5.0 verzióra való frissítést buzdítandó:

Hozzászólások
1)
Beküldte Arpad Horvath -
Értékelés:
1)
Ez nem világos. Én úgy gondolnám, hogy a Linux terminálnak nincs sok köze a DOS-hoz.
"a UNIX-világot idéző parancssori felület és a DOS parancsok sok tekintetben tovább élnek a mai napig, például a Windows PowerShellben és a Linux termináljában."
A PowerShell-t azt érdem. Az korrekt. De a Linux terminál? A Bourne Shell-t hetvenes évek végén készítették. Vagy itt valami terminálablakról van szó egy grafikus felületen?
2)
Sajnos nem ismeretm a DR CP/M-jét, úgyhogy nem tudok véleményt mondani, mennyivel lett volna jobb az. Az egyetemen mesélte egy oktatónk 92 körül, hogy az MS-DOS mellett a DR is fejlesztett még akkor DOS-t, a DR DOS-t, ami általánosságban jobb volt, csak hát a M$ diktálta a fejlesztések irányát. Ha le is kell követni valamit, az mindig nehezebb, mint tisztán saját prioritások szerint fejleszteni.
64k Demo
Beküldte Hosszú Lajos -
Értékelés:
Ezt a DOS-os programot szeretném lefuttatni 64 bites gépen. Mi ajánlott hozzá, mert eddig nem sikerült?:
https://mega.nz/file/LRty2ZKL#GC-fEZO2hb32pSJZSV6y8KAgp2zJqHLxpl_1WUpG1nU
A programozó igazán zseniálisat alkotott 64 kbyte-on. A lefuttatott program valahol megtalálható a YouTube-on is – régebben nekem is sikerült, amíg a 386-os gépemet használtam.
64k Demo
Beküldte T.István -
Értékelés: