2001. október 25-én a Microsoft kiadta a Windows XP operációs rendszert, amely a Windows 2000 és a Windows ME utódja volt. Célja a Windows NT (New Technology) és a Windows 95 rendszerek egyesítése volt egy modern, stabil és felhasználóbarát platformban.

Hackerek SEO-mérgezést és keresőmotor-hirdetéseket használnak hamis Microsoft Teams-telepítők népszerűsítésére, amelyek az Oyster hátsó kapuval (backdoor) fertőzik meg a Windows-eszközöket, így biztosítva a vállalati hálózatokhoz való hozzáférést.

Az Oyster, más néven Broomstick vagy CleanUpLoader egy hátsó kapu, amely először a 2023-as év közepén jelent meg és azóta több kampánnyal is összefüggésbe hozták a szakértők. A malware távoli hozzáférést biztosít a fertőzött gépekhez, lehetővé téve parancsok végrehajtását, további payloadok telepítését és fájlok átvitelét.

1983. szeptember 29-én a Microsoft kiadta első szövegszerkesztő szoftverét, a Microsoft Word 1.0-t, amely úttörő szerepet játszott a számítógépes szövegszerkesztés történetében. Ez a program forradalmasította a szövegszerkesztést a számítógépes egér használatával és a DOS-alapú rendszereken futó alkalmazásként.

A szoftveres világot alapjaiban változtatta meg a Microsoft BASIC-je, amely milliók számára jelentette az első találkozást a programozással. Most, 48 évvel az eredeti megjelenése után, a cég a nyilvánosság elé tárta a 6502-es mikroprocesszorra írt BASIC interpreter kódját, és MIT-licenc alatt nyílt forráskódúvá tette azt. Ez az 1976-ban megjelent, Bill Gates és Ric Weiland által a MOS 6502 processzorra írt BASIC-interpreter.

Érdekes belegondolni, hogy az ARM Cortex-A72 architektúrát már tíz évvel ezelőtt jelentették be, és azóta is számos jól ismert eszközben találkozhatunk vele – többek között a Raspberry Pi 4-ben, az AWS Graviton szerverprocesszorban, valamint különféle más SoC-okban. Bár a Cortex-A72 alapú hardverek széles körben elterjedtek, csak 2025 végére kerül a Linux kernel főágába egy hivatalos Error Detection And Correction (EDAC) meghajtó ehhez a magtípushoz.

1993. augusztus 24-én az Apple és a Microsoft közötti per lezárult, és talán az informatikai történelem egyik legismertebb jogi ügyeként vonult be. Az Apple azt állította, hogy a Microsoft Windows rendszere megsértette a Macintosh számítógépek vizuális megjelenítésére (visual displays) vonatkozó szerzői jogait. A vita központjában az állt, hogy a Windows felhasználói felülete túlzottan hasonlított az Apple Macintoshjára, így az Apple úgy vélte, hogy ez a hasonlóság jogsértő. A bíróság végül a Microsoft javára döntött.

Az International Business Machines (IBM) 1981. augusztus 12-én mutatta be első valódi személyi számítógépét, az IBM Personal Computer Model 5150 néven ismert gépet. Az akkoriban 1565 dolláros áron (amely ma 4500 amerikai dollárnak felelne meg) piacra dobott eszköz egy 4,77 MHz-es Intel 8088 mikroprocesszorra épült, és eredetileg 16-64 kilobájt rendszermemória kísért, de ennek a kapacitása akár 256 kilobájtig is bővíthető volt – ez akkoriban szinte elképzelhetetlennek számított. Háttértárát egy 160 kB-os lemezmeghajtójelentette, amely kétoldalas lemezekkel akár 320 kB információ tárolására is alkalmas volt. Az 5150 sikerét az is elősegítette, hogy az IBM a szokásaitól eltérően nyílt architektúrát alkalmazott, és külső beszállítóktól – például az Inteltől (processzor) és a Microsofttól (operációs rendszer) – származó alkatrészekre és szoftverekre építette fel a rendszert. Operációs rendszere a PC-DOS volt, ami hasonlított az MS-DOS-hoz. Ez a döntés sorsfordító volt: lehetővé tette a klón gépek megjelenését és elterjedését, így az IBM PC nemcsak termék, hanem szabvány is lett.  A mai számítógépek és telefonok sokkal gyorsabbak, nagyobb memóriával rendelkeznek, és sokkal több funkciót tudnak ellátni, például internetezést, multimédiás tartalom lejátszását, valós idejű játékokat és komplex alkalmazások futtatását. A sebbesség tekintetében a mai gépek előnye többezerszeres, és tárkapacitás viszonylatában milliószoros is lehet.