
1980. július 22-én sorsfordító esemény zajlott le a számítástechnika történetében: az IBM floridai (Boca Raton-i) részlegének képviselői találkoztak Bill Gates és Steve Ballmer személyében a fiatal, ám ambiciózus Microsoft cég vezetőivel. A cél: szoftverek, és mindenekelőtt egy operációs rendszer biztosítása az akkor még fejlesztés alatt álló IBM Personal Computer számára.
Titokban készül a jövő: az IBM PC 5150
Az IBM mérnökei egy kis csapatban, szinte startup-szerű környezetben dolgoztak a cég első személyi számítógépén, az IBM PC 5150 modellen. A vállalat, amely addig elsősorban nagygépeiről (mainframe-ekről) volt híres, felismerte, hogy a személyi számítógépek piaca hamarosan robbanásszerű növekedésnek indul – és nem akart lemaradni.
Mivel az IBM nem akarta házon belül kifejleszteni a gép teljes szoftveres környezetét, inkább partnereket keresett. Így került képbe a még kis méretű, de gyorsan növekvő Microsoft is, amely ekkoriban főleg a BASIC programnyelv értékesítésével foglalkozott.
Egy operációs rendszer nélküli vállalkozás
A Microsoft akkoriban nem rendelkezett saját operációs rendszerrel. Ennek ellenére Bill Gates és csapata elvállalta az IBM felkérését, és gyorsan cselekedtek: felvásárolták a QDOS (Quick and Dirty Operating System) nevű rendszert a Seattle Computer Products nevű kisvállalattól, mindössze 75 000 dollárért. Ez a rendszer a Digital Research-féle CP/M másolatának tekinthető, de x86 processzorokra készült. A Microsoft ezt a rendszert később átdolgozta, és PC-DOS néven licencelte az IBM-nek, míg az ugyanezt a szoftvert más gyártók számára MS-DOS néven értékesítette.
A szövetség következményei – Egy platform felemelkedése és paradox bukása
Ez a stratégiai megállapodás az IBM hardveres presztízsét és a Microsoft szoftveres rugalmasságát ötvözte – létrehozva a világ talán leghatékonyabb, ám hosszú távon legellentmondásosabb PC-platformját.
A DOS-alapú IBM PC és a nyílt architektúra lehetővé tette más gyártók (Compaq, Dell, HP, stb.) számára, hogy klóngépeket gyártsanak, amelyek kompatibilisek maradtak a szoftverekkel. Ennek eredményeként az IBM már az 1980-as évek végére elveszítette a kontrollt saját platformja felett – míg a Microsoft hatalmasra nőtt.
Ironikus módon az az együttműködés, amely az IBM-nek hosszú távú dominanciát ígért, végül hozzájárult ahhoz, hogy a cég fokozatosan visszaszoruljon a PC-piacon, míg a Microsoft a világ egyik legmeghatározóbb szoftvercége lett.
Kicsit több mint egy évvel később, 1981. augusztus 12-én mutatták be New Yorkban az IBM 5150 nevű személyi számítógépet. Az esemény során napvilágot látott, hogy ez a remekmű 1565 dollárért lesz elérhető - amely ma 4500 amerikai dollárnak felelne meg. A gép központi egysége az Intel 8088-as processzor volt, melyet 16-64 kilobájt rendszermemória kísért, de ennek a kapacitása akár 256 kilobájtig is bővíthető volt. Az első IBM PC inkább a szövegszerkesztésre, táblázatkezelésre és alapvető programozási feladatokra volt optimalizálva, míg a mai eszközök sokoldalúbbak és sokkal több alkalmazási területen használhatók. Az elérhető technológiai előrelépésnek köszönhetően a mai eszközökben a kisebb méret és magasabb teljesítmény összefonódik, lehetővé téve a felhasználók számára, hogy szinte bárhol és bármikor hozzáférjenek az információkhoz és a szórakozáshoz.
Az első IBM PC technikai specifikációi:
- Processzor: 4.77 MHz-es Intel 8088 processzor
- Memória: 16-64 kB RAM
- Tároló: 160 kB-os lemezmeghajtó (opcionálisan 5.25 hüvelykes floppy lemez)
- Grafika: MDA (Monochrome Display Adapter) vagy CGA (Color Graphics Adapter) kártya
- Hang: Hangkártya nélkül
- Operációs rendszer: PC-DOS
Összehasonlítva a mai számítógépek és mobiltelefonok specifikációival, az eltérések jelentősek:
- Processzor: A mai gépekben és telefonokban többmagos processzorok találhatók, amelyek sokkal magasabb órajelen működnek (gyakran több GHz sebességűek).
- Memória: A mai eszközökben sokkal nagyobb memória áll rendelkezésre, akár több gigabájt (GB) vagy kiszolgálók esetében akár terabájt (TB) méretben. Az első IBM PC-hez képest ez egy hatalmas előrelépés.
- Tároló: A merevlemezek és a flash meghajtók fejlődésének köszönhetően a mai eszközökben sokkal nagyobb tárolókapacitás érhető el, sokkal gyorsabban és jóval kedvezőbb áron. A merevlemezek több terabyte (TB) méretűek lehetnek, míg a flash meghajtók közül is elterjedőben vannak a terabájtos méretű meghajtók, amelyek gyorsabbak és energiatakarékosabbak is.
- Grafika: A mai eszközökben sokkal fejlettebb grafikus kártyák találhatók, amelyek képesek a magas felbontású, 3D-s tartalmak megjelenítésére és valós idejű játékok futtatására.
- Hang: A mai gépek és telefonok fejlettebb hangrendszerrel rendelkeznek, amelyek képesek a magas minőségű zenelejátszásra és a térhangzás élményének előállítására.
- Operációs rendszer: A mai eszközökben a legmodernebb operációs rendszerek futnak, amelyek sokkal gazdagabb funkciókat és felhasználói élményt kínálnak, mint az eredeti PC-DOS.
Az eredeti IBM PC a legbefolyásosabb mikroszámítógép, amely az 8088-as processzort használta. Az órajel frekvenciája 4,77 MHz (4/3-a az NTSC színkitörés frekvenciájának). Az IBM mérnökeinek és más alkalmazottainak néhányan az IBM 801 processzor használatát szerették volna, néhányan a Motorola 68000-at részesítették előnyben, mások pedig egy kis és egyszerű mikroprocesszor mellett érveltek, mint például a MOS Technology 6502 vagy a Zilog Z80, amelyek korábbi személyi számítógépekben voltak használatban. Azonban az IBM-nek már volt tapasztalata az Intel chipek használatával saját termékeiben, és megszerezte az 8086 család gyártási jogait is.
Az IBM az 8088-at választotta az 8086 helyett, mert az Intel jobb árat kínált az előbbinek, és több egységet tudott szállítani. Egy másik tényező az volt, hogy az 8088 lehetővé tette a számítógép módosított 8085-ös tervezésen alapuló kialakítását, mivel könnyen tudott kommunikálni a legtöbb nMOS chippel, amelyek 8-bites adatbuszokkal rendelkeztek. Ezek a komponensek érettek és ezáltal gazdaságosak voltak. Ide tartoztak az eredetileg támogató és perifériás funkciókhoz tervezett IC-k az 8085-ös és hasonló processzorok körül (nem kizárólag Intel termékek), amelyek már sok mérnök számára jól ismertek voltak, tovább csökkentve a költségeket.
Az IBM PC (IBM Personal Computer) körül számos érdekesség található:
-
Fejlesztők: Az IBM PC projektet vezető fejlesztők között szerepeltek Philip Don Estridge, a projekt vezetője, és William C. Lowe, aki irányította a fejlesztési csoportot. A fejlesztőcsapat fontos tagjai közé tartoztak az IBM mérnökei és tervezői.
-
Nyitott architektúra: Az IBM PC az egyik első személyi számítógép volt, amely nyitott architektúrával rendelkezett. Ez azt jelenti, hogy más gyártók is létrehozhattak és értékesíthettek kompatibilis hardvereket és szoftvereket a PC-hez. Ez hozzájárult a PC platform gyors elterjedéséhez és fejlődéséhez.
-
BIOS: Az IBM PC rendelkezett egy beépített rendszerrel, amelyet Basic Input/Output System (BIOS) néven ismerünk. A BIOS lehetővé tette a hardver inicializálását és az operációs rendszer betöltését a gép bekapcsolásakor.
-
„8088-as” Processzor: Az eredeti IBM PC-ben használt processzor az Intel 8088 volt. Bár csak 8 bites adatbuszú, az 8088-as (más néven iAPX 88) mikroprocesszor egy változata az Intel 8086-nek. 1979. június 1-jén mutatták be, és az 8088-nak egy nyolc-bites külső adatbusza van az 8086 16-bites buszával szemben.
-
Bill Gates és a PC-DOS: Az IBM a Microsofttal együttműködve fejlesztette ki a PC-DOS-t (Personal Computer Disk Operating System), amely az IBM PC operációs rendszere volt. Ez a megállapodás segített a Microsoftnak megerősíteni pozícióját a számítógépes szoftverpiacban.
-
Rajongói közösség: Az IBM PC és kompatibilis gépek rajongói és fejlesztői közössége széleskörű és aktív volt. A „retrocomputing” mozgalomnak köszönhetően ma is sokan érdeklődnek és aktívak a régi PC-kkel való kísérletezésben és fejlesztésben.
-
Billentyűzet és egér: Az IBM PC jelentősége nem csak a hardverben és az operációs rendszerben rejlett, hanem abban is, hogy népszerűsítette a billentyűzeteket és az egerek használatát, amelyek azóta is a számítástechnika alapvető eszközei.
-
Az "IBM kompatibilis" jelenség: Az IBM PC sikere és az általa megteremtett architektúra miatt a "PC" kifejezés az idők során "IBM kompatibilis" számítógépekre és szoftverekre utal, amelyek az eredeti IBM PC-vel kompatibilis módon működnek.
-
Az első alkalmazás: Az első alkalmazás, amely az eredeti IBM PC-hez elérhető volt, az 1981-ben kiadott „Microsoft Adventure” játék volt. Ez a kalandjáték hatalmas méretű, 32 kB-ot foglalt le, ami akkoriban jelentősnek számított.
-
Az első "Ctrl+Alt+Del": Az IBM PC-hez tartozó operációs rendszer, a PC-DOS, híres lett a "Ctrl+Alt+Del" billentyűkombinációról, amelyet a rendszer újraindításához vagy az aktív program bezárásához lehetett használni. Ezt a kombinációt a felhasználóknak kellett használniuk, mivel nem volt külön gomb a rendszer újraindításához.
-
Megkésett bemutatkozás: Az IBM eredetileg nem számított komoly versenyzőnek a személyi számítógép piacán. A fejlesztési idő és a szükséges tesztek miatt az IBM PC bemutatkozása jóval a konkurenciától elmaradt, de végül mégis meghatározó hatással volt az iparágra.
-
PC World magazin: Az "IBM PC World" magazin alapjaiban segítette elő az IBM PC terjedését és népszerűségét. A magazin segített a felhasználóknak megérteni és kihasználni a számítógépek lehetőségeit.
-
Emlékezetes reklámok: Az IBM PC reklámkampányai, például a híres „Charlie Chaplin” reklám, segítettek az IBM PC-t új és érdeklődő vásárlók felé népszerűsíteni.
-
Az asztali iroda elterjedése: Az IBM PC széles körben hozzájárult az asztali irodák kialakulásához és a számítógépek mindennapi üzleti és munkahelyi használatához.
A PC-DOS és az MS-DOS története szorosan összekapcsolódik, és a Microsoft a központban áll.
A PC-DOS (Personal Computer Disk Operating System) eredetileg az IBM személyi számítógépeihez készült operációs rendszer. Az IBM PC bevezetésekor az IBM szükséget érzett egy operációs rendszerre, hogy a gépek használhatók legyenek. Ebben az időben az IBM megközelítette a Microsoftot azzal, hogy segítsen nekik fejleszteni egy operációs rendszert.
Bill Gates és a Microsoft eredetileg azt javasolta az IBM-nek, hogy vásárolja meg a Digital Research által készített CP/M operációs rendszert, de a tárgyalások nem jártak sikerrel. Ezután a Microsoft megállapodott az IBM-mel abban, hogy ők készítenek egy új operációs rendszert az IBM PC-hez. Ez a megállapodás vezetett a PC-DOS létrehozásához, amely az IBM PC-hez mellékelt operációs rendszer volt. Később, amikor a számítógéppiac fejlődött és más gyártók is kompatibilis gépeket kezdtek gyártani az IBM PC-vel, a PC-DOS lett az alapvető operációs rendszer számos "IBM kompatibilis" géphez. A Microsoft nem vásárolta meg közvetlenül a DOS-t, nem is ők fejlesztették az alapokat, hanem egy licencszerződést kötött az SCP-vel az 86-DOS nevű operációs rendszerükre, ami később az MS-DOS és a PC-DOS alapjául szolgált:
Azonban fontos megjegyezni, hogy az 86-DOS fejlesztése és a Microsoftkal való licencszerződés nem volt teljesen problémamentes. A Microsoft módosításokat végzett az 86-DOS-on, és az eljárás során némi feszültség alakult ki az SCP és a Microsoft között. Az ügyet később jogi úton is rendezni kellett.
Az 86-DOS és a Microsoft közötti feszültségek részben abból adódtak, hogy a Microsoft jelentős módosításokat végzett az eredeti 86-DOS kódjában, és ezen módosításokat a saját operációs rendszerük, az MS-DOS (illetve a PC-DOS) fejlesztéséhez használták fel. Az SCP eredetileg csak egy olyan operációs rendszert fejlesztett, amely az Intel 8086 processzort támogatta, és nem tervezte a fejlesztését más gépekhez vagy processzorokhoz. Amikor a Microsoft és az SCP között létrejött a licencszerződés, a Microsoft hozzáférhetett az 86-DOS kódjához, és elkezdte módosítani azt, hogy kompatibilissé tegye az IBM PC-hoz és a CP/M-hez, amely egy másik operációs rendszer volt. Az SCP azonban úgy érezte, hogy a Microsoft túl sokat vett el az ő eredeti kódjából, és jelentős beavatkozást végzett a fejlesztés során. Ezért a Microsoft és az SCP között jogi viták és feszültségek alakultak ki a módosítások és a kód tulajdonjoga miatt. Az SCP azt állította, hogy a Microsoft visszaélt a licencszerződéssel, és megsértette az eredeti megállapodást.
A jogi viták és a feszültségek ellenére a Microsoft továbbfejlesztette az 86-DOS-t, és az MS-DOS operációs rendszert hozta létre, amely jelentős sikert és elterjedést ért el. Az ügy később jogi megállapodással zárult le, amelyben a Microsoft fizetett az SCP-nek az elvégzett munkáért és a vitás kérdések rendezéséért. A Microsoft és az 86-DOS története az MS-DOS és a PC-DOS fejlesztésének alapját képezte, és ennek köszönhetően született meg egy olyan operációs rendszer, amely meghatározó szerepet játszott a számítástechnika történetében.
Az MS-DOS (Microsoft Disk Operating System) ugyanazt az operációs rendszert jelentette, mint a PC-DOS, de azoknak a gépeknek volt szánva, amelyek nem az IBM PC-k voltak, de a kompatibilitása okán lényegében ugyanazt a rendszert használták. A PC-DOS és az MS-DOS közötti különbség gyakorlatilag csak a névben és a licenszben merült ki. Az MS-DOS az idők során a PC platform egyik legnépszerűbb és legelterjedtebb operációs rendszere lett. Számos verziója jelent meg a különböző hardverek és szoftverek támogatására. A MS-DOS egyik kiemelkedő verziója az MS-DOS 6.22 volt, amely hosszú ideig népszerű maradt a felhasználók körében.
Az MS-DOS és a PC-DOS továbbfejlesztése során a Microsoft által vezetett innováció és a piacon való dominancia hozzájárult a PC platform és az operációs rendszerek elterjedéséhez. A DR DOS a verseny és az innováció szempontjából jelentős szerepet játszott, bár sosem érte el az MS-DOS sikert és népszerűséget.
A korszak meghatározó mérföldkövei a Microsoft számára:
1975: Bill Gates és Paul Allen megalapítja a Micro-Soft nevű céget. Az első projektek között szerepelt egy BASIC programnyelvet futtató rendszer kifejlesztése az Altair 8800 mikroszámítógépre.
1980: A Microsoft kap szerződést a Seattle Computer Products-tól (SCP) az 86-DOS (Digital Research Disk Operating System) fejlesztésére.
1981: Az IBM felkéri a Microsoftot, hogy segítsen nekik az IBM PC-hez operációs rendszer kifejlesztésében. A Microsoft megvásárolja az SCP-től az 86-DOS jogait, és elkészyti az IBM PC DOS-t, illetve a nem IBM gépekhez készült továbbfejlesztett MS-DOS-t.
1985: A Microsoft bemutatja az első verzióját a Windows operációs rendszernek.
