Az International Business Machines (IBM) 1981. augusztus 12-én mutatta be első valódi személyi számítógépét, az IBM Personal Computer Model 5150 néven ismert gépet. Az akkoriban 1565 dolláros áron (amely ma 4500 amerikai dollárnak felelne meg) piacra dobott eszköz egy 4,77 MHz-es Intel 8088 mikroprocesszorra épült, és eredetileg 16-64 kilobájt rendszermemória kísért, de ennek a kapacitása akár 256 kilobájtig is bővíthető volt – ez akkoriban szinte elképzelhetetlennek számított. Háttértárát egy 160 kB-os lemezmeghajtójelentette, amely kétoldalas lemezekkel akár 320 kB információ tárolására is alkalmas volt. Az 5150 sikerét az is elősegítette, hogy az IBM a szokásaitól eltérően nyílt architektúrát alkalmazott, és külső beszállítóktól – például az Inteltől (processzor) és a Microsofttól (operációs rendszer) – származó alkatrészekre és szoftverekre építette fel a rendszert. Operációs rendszere a PC-DOS volt, ami hasonlított az MS-DOS-hoz. Ez a döntés sorsfordító volt: lehetővé tette a klón gépek megjelenését és elterjedését, így az IBM PC nemcsak termék, hanem szabvány is lett.  A mai számítógépek és telefonok sokkal gyorsabbak, nagyobb memóriával rendelkeznek, és sokkal több funkciót tudnak ellátni, például internetezést, multimédiás tartalom lejátszását, valós idejű játékokat és komplex alkalmazások futtatását. A sebbesség tekintetében a mai gépek előnye többezerszeres, és tárkapacitás viszonylatában milliószoros is lehet.

1980. július 22-én sorsfordító esemény zajlott le a számítástechnika történetében: az IBM floridai (Boca Raton-i) részlegének képviselői találkoztak Bill Gates és Steve Ballmer személyében a fiatal, ám ambiciózus Microsoft cég vezetőivel. A cél: szoftverek, és mindenekelőtt egy operációs rendszer biztosítása az akkor még fejlesztés alatt álló IBM Personal Computer számára.

Tandy és az IBM klónok felemelkedése – ez volt a fordulópont a személyi számítógépek piacán.

1988. április 21-én a Tandy Corporation sajtótájékoztatót tartott, amelyen bejelentette: terveik szerint az IBM PS/2 rendszerekhez hasonló számítógépek gyártásába kezdenek. A bejelentés nem sokkal azután történt, hogy az IBM nyilvánosságra hozta: licenceli a kulcsfontosságú személyi számítógépes technológiákra vonatkozó szabadalmait.

Ma már egy hordozható számítógép nem jelent mást, mint egy könnyű, vékony laptopot, amelyet bárhová magunkkal vihetünk. Azonban a korai „hordozható” gépek egészen mások voltak. 1984. február 16-án az IBM bemutatta első hordozható személyi számítógépét (IBM Portable Personal Computer), amely ugyan új korszakot nyitott, de a mai laptopokhoz képest inkább egy bőrönd méretű eszköz volt. Nézzük meg, mit tudott ez az úttörő számítógép!

Az első IBM PC (IBM Personal Computer) 1981 augusztus 12-én jelent meg. Ez a számítógép meghatározó volt a személyi számítógépek fejlődésében. Az eredeti modell 4.77 MHz-es processzort, 16-64 kB RAM-ot (amely 256 kB-ig bővíthető) és egy 160 kB-os lemezmeghajtót tartalmazott, amely kétoldalas lemezekkel akár 320 kB információ tárolására is alkalmas volt. Operációs rendszere a PC-DOS volt, ami hasonlított az MS-DOS-hoz. Összehasonlítva a mai számítógépekkel és mobiltelefonokkal, az első IBM PC töredékét tudta a mai számítógépeknek. A mai számítógépek és telefonok sokkal gyorsabbak, nagyobb memóriával rendelkeznek, és sokkal több funkciót tudnak ellátni, például internetezést, multimédiás tartalom lejátszását, valós idejű játékokat és komplex alkalmazások futtatását. A sebbesség tekintetében a mai gépek előnye többezerszeres, és tárkapacitás viszonylatában milliószoros is lehet.