1986. március 19-én két jelentős domain, az ibm.com és a sun.com is online elérhetővé vált. Ezek a domainek a világháló történetének 11. és 12. legrégebbi bejegyzett webcímei közé tartoznak. Ebben az időszakban az internet még gyerekcipőben járt, és a domainnevek rendszere (DNS – Domain Name System) csupán néhány évvel korábban, 1983-ban került bevezetésre. Az első regisztrált domain, a symbolics.com 1985-ben jelent meg, így az IBM és a Sun Microsystems viszonylag korán csatlakozott az új technológiai hullámhoz.

Az IBM hivatalosan bemutatta az IBM Personal Computer XT-t (PC-XT), amelynek neve az eXtended Technology (kiterjesztett technológia) rövidítéséből ered. A számítógép 4 995 dolláros áron került piacra, és az alábbi specifikációkkal rendelkezett:

Az akvizíció lezárult: új korszak kezdődik a felhőinfrastruktúrában: Az IBM hivatalosan is befejezte a HashiCorp felvásárlását, amely a felhőinfrastruktúra és a biztonsági automatizáció egyik úttörője. Az üzlet értéke 6,4 milliárd dollár, és ezzel a HashiCorp csatlakozik az IBM más nagy akvizícióihoz, mint például a Red Hat.

1924. február 14-én a Computing-Tabulating-Recording Company (CTR) hivatalosan felvette az International Business Machines (IBM) nevet. Bár az új név nem hangzott különösebben izgalmasnak, az IBM hamarosan a világ egyik legnagyobb és legbefolyásosabb technológiai vállalatává vált. A cég eredetileg 1911-ben alakult meg több kisebb vállalat összeolvadásából, amelyek lyukkártyás adatfeldolgozó gépeket, mérlegeket és egyéb üzleti eszközöket gyártottak.

Az egyik első elektromechanikus számítógép születése: 1945. február 8-án benyújtották a szabadalmi kérelmet az Automatic Sequence Control Calculator nevű berendezésre, amelyet ma inkább Harvard Mark I néven ismerünk. Ez a számítógép az egyik legkorábbi elektromechanikus számítógép volt, amely jelentős mérföldkőnek számított a számítástechnika történetében. A Harvard Mark I-et az IBM és a Harvard Egyetem közös fejlesztésében építették meg Howard Aiken vezetésével.

Herman Hollerith 1889. január 8-án kapott amerikai szabadalmat forradalmi találmányára, a lyukkártyás számológépre. A készülék lyukkártyák segítségével gyorsította fel az adatfeldolgozást, és kulcsszerepet játszott az 1890-es amerikai népszámlálás során, drámai módon csökkentve a feldolgozási időt. Hollerith újítása egy új dimenziót jelentett az automatizált adatfeldolgozás történetében. A lyukkártyás rendszereket a következő évtizedekben világszerte alkalmazták üzleti, kormányzati és tudományos területeken.

1982-ben a Compaq bemutatta a Compaq Portable PC-t, az első sikeres IBM-kompatibilis klónt, ami alapvetően megváltoztatta a személyi számítógépek piacát. Az új technológia lehetőséget adott az IBM-platformhoz hasonló gépek fejlesztésére és elterjedésére.

Az első IBM PC (IBM Personal Computer) 1981 augusztus 12-én jelent meg. Ez a számítógép meghatározó volt a személyi számítógépek fejlődésében. Az eredeti modell 4.77 MHz-es processzort, 16-64 kB RAM-ot (amely 256 kB-ig bővíthető) és egy 160 kB-os lemezmeghajtót tartalmazott, amely kétoldalas lemezekkel akár 320 kB információ tárolására is alkalmas volt. Operációs rendszere a PC-DOS volt, ami hasonlított az MS-DOS-hoz. Összehasonlítva a mai számítógépekkel és mobiltelefonokkal, az első IBM PC töredékét tudta a mai számítógépeknek. A mai számítógépek és telefonok sokkal gyorsabbak, nagyobb memóriával rendelkeznek, és sokkal több funkciót tudnak ellátni, például internetezést, multimédiás tartalom lejátszását, valós idejű játékokat és komplex alkalmazások futtatását. A sebbesség tekintetében a mai gépek előnye többezerszeres, és tárkapacitás viszonylatában milliószoros is lehet.