1924. február 14-én a Computing-Tabulating-Recording Company (CTR) hivatalosan felvette az International Business Machines (IBM) nevet. Bár az új név nem hangzott különösebben izgalmasnak, az IBM hamarosan a világ egyik legnagyobb és legbefolyásosabb technológiai vállalatává vált. A cég eredetileg 1911-ben alakult meg több kisebb vállalat összeolvadásából, amelyek lyukkártyás adatfeldolgozó gépeket, mérlegeket és egyéb üzleti eszközöket gyártottak.

Az egyik első elektromechanikus számítógép születése: 1945. február 8-án benyújtották a szabadalmi kérelmet az Automatic Sequence Control Calculator nevű berendezésre, amelyet ma inkább Harvard Mark I néven ismerünk. Ez a számítógép az egyik legkorábbi elektromechanikus számítógép volt, amely jelentős mérföldkőnek számított a számítástechnika történetében. A Harvard Mark I-et az IBM és a Harvard Egyetem közös fejlesztésében építették meg Howard Aiken vezetésével.

Herman Hollerith 1889. január 8-án kapott amerikai szabadalmat forradalmi találmányára, a lyukkártyás számológépre. A készülék lyukkártyák segítségével gyorsította fel az adatfeldolgozást, és kulcsszerepet játszott az 1890-es amerikai népszámlálás során, drámai módon csökkentve a feldolgozási időt. Hollerith újítása egy új dimenziót jelentett az automatizált adatfeldolgozás történetében. A lyukkártyás rendszereket a következő évtizedekben világszerte alkalmazták üzleti, kormányzati és tudományos területeken.

1982-ben a Compaq bemutatta a Compaq Portable PC-t, az első sikeres IBM-kompatibilis klónt, ami alapvetően megváltoztatta a személyi számítógépek piacát. Az új technológia lehetőséget adott az IBM-platformhoz hasonló gépek fejlesztésére és elterjedésére.

Az első IBM PC (IBM Personal Computer) 1981 augusztus 12-én jelent meg. Ez a számítógép meghatározó volt a személyi számítógépek fejlődésében. Az eredeti modell 4.77 MHz-es processzort, 16-64 kB RAM-ot (amely 256 kB-ig bővíthető) és egy 160 kB-os lemezmeghajtót tartalmazott, amely kétoldalas lemezekkel akár 320 kB információ tárolására is alkalmas volt. Operációs rendszere a PC-DOS volt, ami hasonlított az MS-DOS-hoz. Összehasonlítva a mai számítógépekkel és mobiltelefonokkal, az első IBM PC töredékét tudta a mai számítógépeknek. A mai számítógépek és telefonok sokkal gyorsabbak, nagyobb memóriával rendelkeznek, és sokkal több funkciót tudnak ellátni, például internetezést, multimédiás tartalom lejátszását, valós idejű játékokat és komplex alkalmazások futtatását. A sebbesség tekintetében a mai gépek előnye többezerszeres, és tárkapacitás viszonylatában milliószoros is lehet.

Nyáron robbant a hír, hogy csak ügyfeleknek adja ki az Enterprise Linux forráskódját a RedHat. A Red Hat weboldalán megjelent bejelentés értelmében a CentOS Stream lett az egyetlen tároló a Red Hat Enterprise Linux-hoz (RHEL) kapcsolódó nyilvános forráskód kiadásokhoz. Ezt a CentOS Streamre való fókuszálással magyarázták, hogy ez legyen az üzleti Linux-innováció gerince.

Az első IBM PC (IBM Personal Computer) 1981 augusztus 12-én jelent meg. Ez a számítógép meghatározó volt a személyi számítógépek fejlődésében. Az eredeti modell 4.77 MHz-es processzort, 16-64 kB RAM-ot (amely 256 kB-ig bővíthető) és egy 160 kB-os lemezmeghajtót tartalmazott, amely kétoldalas lemezekkel akár 320 kB információ tárolására is alkalmas volt. Operációs rendszere a PC-DOS volt, ami hasonlított az MS-DOS-hoz. Összehasonlítva a mai számítógépekkel és mobiltelefonokkal, az első IBM PC töredékét tudta a mai számítógépeknek. A mai számítógépek és telefonok sokkal gyorsabbak, nagyobb memóriával rendelkeznek, és sokkal több funkciót tudnak ellátni, például internetezést, multimédiás tartalom lejátszását, valós idejű játékokat és komplex alkalmazások futtatását. A sebbesség tekintetében a mai gépek előnye többezerszeres, és tárkapacitás viszonylatában milliószoros is lehet.