Hetvenöt éve, 1950. augusztus 19-én adták át a budapesti Gyermekvasút teljes vonalát, a forgalom pedig másnap, augusztus 20-án indult meg. Azóta is megszakítás nélkül közlekedik a Széchenyi-hegy és Hűvösvölgy között, a Budai-hegység erdős tájain. A Gyermekvasút számomra nem pusztán egy vasútvonal, hanem életre szóló élmény és szimbólum is. Ebből a 75 évből 32 éve így vagy úgy az életem része, így nem csoda, hogy a vonatok zaja, az egyenruhás fiatalok mosolya és a közös szolgálatok emléke generációkat köt össze bennem és körülöttem is.

1982. augusztus 17-én új korszak kezdődött a zene történetében: ezen a napon készült el a világ első kereskedelmi forgalomba szánt zenei CD-je (Compact Disc). A lemezt az ABBA együttes The Visitors című albuma jelentette, amelyet a németországi Langenhagenben gyártott le a Polygram Records, a Philips Electronics leányvállalata. A CD formátum a Sony és a Philips közös fejlesztésének eredménye volt, és célja a hanglemez (phonograph record) leváltása volt.

1995. augusztus 16-án a Microsoft bemutatta az Internet Explorer 1.0 böngészőt, amely eredetileg a Spyglass Mosaic licencelt, átalakított változatán alapult. A program hamarosan a Windows operációs rendszer részeként vált ismertté, és ezzel elindította a hírhedt „böngészőháborúkat” a Netscape ellen.

Ma ünnepli születésnapját a GNOME asztali környezet, amelyet 1997. augusztus 15-én jelentett be Miguel de Icaza. Az induláskor a cél egy teljesen szabad és nyílt forráskódú grafikus környezet megteremtése volt a Linux és más Unix-szerű operációs rendszerek számára. A GNOME azóta a világ egyik legismertebb és legelterjedtebb asztali környezetévé vált, amelyet máig fejlesztők ezrei gondoznak, és amely számos nagy Linux-disztribúció alapértelmezett felületévé nőtte ki magát. Az elmúlt évtizedek során a GNOME mindig is a szabadság, a közösség és a felhasználóbarát tervezés szimbóluma maradt. Generációk nőttek fel rajta, és sokak első találkozása a Linux-szal éppen ezen a környezeten keresztül történt. A GNOME története így nemcsak technológiai fejlődéstörténet, hanem egyben közösségi összefogás is, amely a mai napig meghatározó szerepet játszik a nyílt forráskód világában.

1960. augusztus 12-én pályára állították Echo 1-et, a világ első kommunikációs műholdját. Bár a mai értelemben vett műholdakkal ellentétben az Echo 1 nem erősítette és nem továbbította a jeleket, hanem passzív reflektorként működött: a Földről küldött rádiójeleket egyszerűen visszaverte a felszínére érkező irányba. Ez a technológia akkoriban forradalminak számított, hiszen lehetővé tette, hogy a világ két, egymástól távoli pontja közvetlen rádiókapcsolatot létesítsen műhold segítségével.

Az International Business Machines (IBM) 1981. augusztus 12-én mutatta be első valódi személyi számítógépét, az IBM Personal Computer Model 5150 néven ismert gépet. Az akkoriban 1565 dolláros áron (amely ma 4500 amerikai dollárnak felelne meg) piacra dobott eszköz egy 4,77 MHz-es Intel 8088 mikroprocesszorra épült, és eredetileg 16-64 kilobájt rendszermemória kísért, de ennek a kapacitása akár 256 kilobájtig is bővíthető volt – ez akkoriban szinte elképzelhetetlennek számított. Háttértárát egy 160 kB-os lemezmeghajtójelentette, amely kétoldalas lemezekkel akár 320 kB információ tárolására is alkalmas volt. Az 5150 sikerét az is elősegítette, hogy az IBM a szokásaitól eltérően nyílt architektúrát alkalmazott, és külső beszállítóktól – például az Inteltől (processzor) és a Microsofttól (operációs rendszer) – származó alkatrészekre és szoftverekre építette fel a rendszert. Operációs rendszere a PC-DOS volt, ami hasonlított az MS-DOS-hoz. Ez a döntés sorsfordító volt: lehetővé tette a klón gépek megjelenését és elterjedését, így az IBM PC nemcsak termék, hanem szabvány is lett.  A mai számítógépek és telefonok sokkal gyorsabbak, nagyobb memóriával rendelkeznek, és sokkal több funkciót tudnak ellátni, például internetezést, multimédiás tartalom lejátszását, valós idejű játékokat és komplex alkalmazások futtatását. A sebbesség tekintetében a mai gépek előnye többezerszeres, és tárkapacitás viszonylatában milliószoros is lehet.

1966. augusztus 10-én a NASA útjára indította a Lunar Orbiter I űrszondát, amely az első olyan amerikai űreszköz volt, amely a Hold körül keringett, és feladata a későbbi Apollo-missziók leszállóhelyeinek felderítése volt. A Lunar Orbiter I elsődleges feladata az volt, hogy nagy felbontású fényképeket készítsen a Hold felszínéről, különösen azokról a területekről, amelyek biztonságos leszállást kínálhatnak az Apollo-program űrhajóinak. A misszió a NASA Lunar Orbiter programjának részeként zajlott, amely öt szondából állt (1966–1967).

1898. augusztus 9-én az Amerikai Szabadalmi Hivatal (US Patent Office) kiadta a 608 845 számú szabadalmat Rudolf Diesel számára, amely a róla elnevezett dízel belső égésű motor (diesel internal combustion engine) működési elvét védte. Ez a találmány a 20. század egyik legnagyobb hatású mérnöki vívmányává vált, alapjaiban változtatva meg a közlekedést, a hajózást, a vasúti vontatást és az ipari energiatermelést. Rudolf Diesel, a német feltaláló és mérnök már a 19.