1981-ben az Osborne Computer Corporation forradalmi terméket hozott létre: az Osborne I-et, az első hordozható számítógépet. Ez az eszköz az akkori technológiai környezetben nagy áttörésnek számított, mivel a felhasználók számára lehetőséget kínált arra, hogy számítógépüket magukkal vigyék és hordozható módon használják. Az Osborne I sikere azonban nem tartott sokáig. 1983. április 18-án az Osborne Computer Corporation hivatalosan is bejelentette az Osborne Executive hordozható számítógépet.
1967. április 17-én a NASA elindította a Surveyor–3 űrszondát a floridai Cape Kennedy (ma Cape Canaveral Űrerőbázis) indítóállásából. Ez volt a harmadik űreszköz a Surveyor-programban, és a második, amely sikeres, "puha" (soft landing) leszállást hajtott végre a Hold felszínén. Elődje, a Surveyor–2 sajnos lezuhant, és nem tudta teljesíteni küldetését. A Surveyor–3 fő feladata a Hold felszínének vizsgálata volt.
1977. április 16-án, a West Coast Computer Faire második napján egyszerre két ikonikus személyi számítógép (personal computer) debütált: az Apple II és a Commodore PET 2001. E nap nemcsak két új technológiai termék megjelenését jelentette, hanem két, gyökeresen eltérő üzleti filozófia összecsapását is. A Commodore PET 2001 az elérhetőbb árú, egyszerűbb kialakítású gépet képviselte.
1977. április 15-én San Franciscóban nyitotta meg kapuit az első West Coast Computer Faire, amely három napon át várta a látogatókat, összesen 12 750 érdeklődőt vonzva. A rendezvény egyik legnagyobb szenzációja az Apple II számítógép bemutatása volt, amely technikai szempontból is kiemelkedett a kor eszközei közül: 16 kilobájt memóriával, beépített billentyűzettel, BASIC nyelvvel (BASIC programming language), nyolc bővítőhellyel és nagy felbontású színes grafikai megjelenítéssel rendelkezett.
1892. április 15-én egy olyan vállalat született, amely alapjaiban formálta át a modern ipart, a háztartási technológiát és az energiaipart. A General Electric (röviden: GE) alapítása nem csupán üzleti mérföldkő, hanem a technológiai fejlődés egyik meghatározó pillanata is volt.
Jurij Gagarin, a 27 éves szovjet űrhajós, az első emberként kerül az űrbe, amikor 1961. április 12-én a Vostok 1 nevű szovjet űrhajón körberepüli a Földet. Gagarin összesen egy órát és negyvennyolc percet töltött az űrben, mielőtt visszatért a Föld légkörébe. Az ő űrrepülése volt az egyetlen, amelyet elvégezett, mivel a későbbi terveit sosem valósíthatták meg. Jurij Gagarin 1968.
1943. április 10-én a Pennsylvaniai Egyetem kutatói belekezdtek egy forradalmi eszköz megépítésébe, amely alapjaiban változtatta meg a számítástechnikáról alkotott elképzeléseinket. Az ENIAC (Electronic Numerical Integrator and Computer) névre keresztelt gép lett a világ első teljesen elektronikus, általános célú számítógépe — és ezzel elindult a modern számítástechnika kora.
1959. április 9-én a NASA történelmi jelentőségű bejelentést tett: kiválasztották az Egyesült Államok első hét űrhajósát, akik a Mercury-program keretében az ország első emberes űrrepüléseire készültek. Ők voltak az úgynevezett Mercury-hetek (Mercury Seven), akik a világűrbe vezető út első hősei lettek, és nevükkel örökre beírták magukat az űrkutatás történetébe.
1957. április 11-én történt meg a repüléstörténet egyik mérföldköve: a Ryan X-13 Vertijet végrehajtotta első sikeres függőleges felszállását és leszállását. Ez volt az első olyan jet-hajtású repülőgép, amely képes volt VTOL (Vertical Take-Off and Landing) repülésre, ami azt jelentette, hogy képes volt emelkedni és landolni anélkül, hogy kifutópályára lett volna szüksége. Bár a projekt sikert aratott, végül két év után törölték.
1983. április 8-án az Apple történetének egyik legmeghatározóbb, de egyben legellentmondásosabb fordulópontjához érkezett, amikor John Sculley, a PepsiCo akkori elnöke elfogadta Steve Jobs meghívását, és az Apple új elnöke és vezérigazgatója (CEO) lett. Egy döntés, amely nemcsak az Apple sorsát, hanem közvetve az egész számítástechnikai ipar jövőjét is befolyásolta.
1959. április 8-án egy tudományos megbeszélésen, a Pennsylvaniai Egyetemen megszületett egy ötlet, amely örökre megváltoztatta az üzleti világ és az informatika kapcsolatát. Ez volt a COBOL programozási nyelv születésének pillanata, amelynek célja egy egységes, üzleti felhasználásra szánt programozási nyelv megalkotása volt. A COBOL ma is több százmilliárd sornyi élő kóddal működteti a világ gazdasági és közigazgatási rendszereit.
1969. április 7-e történelmi jelentőségű nap az informatika világában: ekkor született meg az első RFC-dokumentum (Request for Comments), amely megalapozta a modern internetes kommunikáció szabályrendszerét. Az RFC-k története a technológiai együttműködés egyik legszebb példája, amely a kezdetektől a mai napig meghatározza, hogyan fejlődik és működik az internet.
1964. április 7-én az IBM bemutatta a System/360-at, amely nem csupán egy új számítógépcsalád volt, hanem egy teljesen új korszak kezdete az informatika világában. A mainframe (nagygépes) architektúra forradalmasította az iparágat, megszüntetve a hardverek és szoftverek közötti inkompatibilitást, és lefektette a modern számítástechnika alapjait. A System/360 sikere nemcsak az IBM történetének, hanem az egész üzleti világ digitális fejlődésének egyik mérföldkövévé vált.
1976. március 26-án rendezték meg az első éves World Altair Computer Convention-t Albuquerque-ben, Új-Mexikóban. Az Altair 8800-at tartják a világ első népszerű „mikroszámítógépének”, amely egyben az első népszerű személyi számítógép is volt. Az MITS, amelynek központja Albuquerque-ben volt, alkotta meg az Altair-t, és ez a konferencia a világ első jelentős mikroszámítógép- vagy személyi számítógép-konferenciájaként is ismert. Több mint 700 résztvevő érkezett 46 amerikai államból és 7 különböző országból.
1979. március 25-én megérkezett a Space Shuttle Columbia a NASA Kennedy Űrközpontjába (KSC), ami jelentős mérföldkő volt az Űrsikló Program történetében. Miután a Columbia-t a Rockwell International gyártotta Kaliforniában, Palmdale-ben, a szállítást követően több szakaszban indult el a floridai űrközpontba.