1980. augusztus 8-án az IBM történetének egyik legfontosabb pillanata zajlott le. A vállalat „Project Chess” nevű belső fejlesztőcsapata ekkor mutatta be a felsővezetésnek első mikroszámítógép-prototípusát. A bemutató meggyőzte a vállalati döntéshozókat, és a csapat hivatalos engedélyt kapott arra, hogy egy éven belül elkészítse a teljesen működőképes gépet, amellyel az IBM be tud lépni a gyorsan fejlődő személyi számítógép (personal computer) piacra.

Ez a piac ekkor már javában pezsgő versenyhelyzetben volt: a Commodore, a Tandy/Radio Shack és az Apple saját, sikeres gépekkel hódították meg az otthoni és irodai felhasználókat. Az IBM – amely addig főként nagyvállalati és nagygépes rendszerekben volt érdekelt – felismerte, hogy ha nem lép időben, könnyen lemaradhat a jövő egyik legfontosabb technológiai területén.

A cél: gyors fejlesztés, nyitott architektúra

A vállalat korábbi, hosszadalmas fejlesztési ciklusa helyett a Project Chess csapat teljesen új megközelítést alkalmazott. Nyílt architektúrát (open architecture) választottak, ami azt jelentette, hogy a számítógép szabványos, kereskedelemben kapható alkatrészekből épül fel, és a szoftverfejlesztést külső cégekre – köztük a Microsoft-ra és a Seattle Computer Products-ra – bízták. Ez a döntés gyorsította a tervezést, és lehetővé tette, hogy a kész géphez rögtön széles körű program- és hardvertámogatás álljon rendelkezésre.

A határidő és az eredmény

A mérnököknek mindössze 12 hónapjuk volt a teljes tervezésre és kivitelezésre, ami az IBM addigi fejlesztési gyakorlatához képest rendkívül rövid időnek számított. A csapat nem csak tartotta a határidőt, hanem alig néhány nappal túllépve, 1981. augusztus 12-én bemutatta az IBM PC 5150-et, amely rövid időn belül ipari szabvánnyá vált.

A hatás a számítástechnika történetére

Az IBM PC megjelenése gyökeresen átalakította a számítógépipart. A nyílt architektúra lehetővé tette a „PC klónok” gyors elterjedését, és megszilárdította az x86 processzorarchitektúra dominanciáját a következő évtizedekre. Ez a stratégia ugyan hosszú távon új versenytársakat szült (pl. Compaq, Dell), de a rövid távú piaci siker és a szabvány kialakítása felbecsülhetetlen értékű volt.

Az IBM PC (IBM Personal Computer) körül számos érdekesség található

1. Fejlesztők: Az IBM PC projektet vezető fejlesztők között szerepeltek Philip Don Estridge, a projekt vezetője, és William C. Lowe, aki irányította a fejlesztési csoportot. A fejlesztőcsapat fontos tagjai közé tartoztak az IBM mérnökei és tervezői.

2. Nyitott architektúra: Az IBM PC az egyik első személyi számítógép volt, amely nyitott architektúrával rendelkezett. Ez azt jelenti, hogy más gyártók is létrehozhattak és értékesíthettek kompatibilis hardvereket és szoftvereket a PC-hez. Ez hozzájárult a PC platform gyors elterjedéséhez és fejlődéséhez.

3. BIOS: Az IBM PC rendelkezett egy beépített rendszerrel, amelyet Basic Input/Output System (BIOS) néven ismerünk. A BIOS lehetővé tette a hardver inicializálását és az operációs rendszer betöltését a gép bekapcsolásakor.

4. „8088-as” Processzor: Az eredeti IBM PC-ben használt processzor az Intel 8088 volt. Bár csak 8 bites adatbuszú, az 8088-as (más néven iAPX 88) mikroprocesszor egy változata az Intel 8086-nek. 1979. június 1-jén mutatták be, és az 8088-nak egy nyolc-bites külső adatbusza van az 8086 16-bites buszával szemben.

5. Bill Gates és a PC-DOS: Az IBM a Microsofttal együttműködve fejlesztette ki a PC-DOS-t (Personal Computer Disk Operating System), amely az IBM PC operációs rendszere volt. Ez a megállapodás segített a Microsoftnak megerősíteni pozícióját a számítógépes szoftverpiacban.

6. Rajongói közösség: Az IBM PC és kompatibilis gépek rajongói és fejlesztői közössége széleskörű és aktív volt. A „retrocomputing” mozgalomnak köszönhetően ma is sokan érdeklődnek és aktívak a régi PC-kkel való kísérletezésben és fejlesztésben.

7. Billentyűzet és egér: Az IBM PC jelentősége nem csak a hardverben és az operációs rendszerben rejlett, hanem abban is, hogy népszerűsítette a billentyűzeteket és az egerek használatát, amelyek azóta is a számítástechnika alapvető eszközei.

8. Az "IBM kompatibilis" jelenség: Az IBM PC sikere és az általa megteremtett architektúra miatt a "PC" kifejezés az idők során "IBM kompatibilis" számítógépekre és szoftverekre utal, amelyek az eredeti IBM PC-vel kompatibilis módon működnek.

9. Az első alkalmazás: Az első alkalmazás, amely az eredeti IBM PC-hez elérhető volt, az 1981-ben kiadott „Microsoft Adventure” játék volt. Ez a kalandjáték hatalmas méretű, 32 kB-ot foglalt le, ami akkoriban jelentősnek számított.
   

10. Az első "Ctrl+Alt+Del": Az IBM PC-hez tartozó operációs rendszer, a PC-DOS, híres lett a "Ctrl+Alt+Del" billentyűkombinációról, amelyet a rendszer újraindításához vagy az aktív program bezárásához lehetett használni. Ezt a kombinációt a felhasználóknak kellett használniuk, mivel nem volt külön gomb a rendszer újraindításához.

11. Megkésett bemutatkozás: Az IBM eredetileg nem számított komoly versenyzőnek a személyi számítógép piacán. A fejlesztési idő és a szükséges tesztek miatt az IBM PC bemutatkozása jóval a konkurenciától elmaradt, de végül mégis meghatározó hatással volt az iparágra.

12. PC World magazin: Az "IBM PC World" magazin alapjaiban segítette elő az IBM PC terjedését és népszerűségét. A magazin segített a felhasználóknak megérteni és kihasználni a számítógépek lehetőségeit.

13. Emlékezetes reklámok: Az IBM PC reklámkampányai, például a híres „Charlie Chaplin” reklám, segítettek az IBM PC-t új és érdeklődő vásárlók felé népszerűsíteni.

14. Az asztali iroda elterjedése: Az IBM PC széles körben hozzájárult az asztali irodák kialakulásához és a számítógépek mindennapi üzleti és munkahelyi használatához.