A Linux kernel levelezőlistáján (LKML) nemrégiben érdekes szakmai vita indult arról, hogy alkalmazható-e a gépi tanulás (machine learning, ML) bizonyos kernel-alrendszerek működésének támogatására. A felvetést Viacheslav Dubeyko, az IBM mérnöke tette közzé, aki egy általános infrastruktúra létrehozását javasolja az ML-alapú elemzések és a kernel közötti együttműködéshez.

Az Anthropic MI-fejlesztő vállalat bejelentette, hogy legújabb nagy nyelvi modellje (LLM), a Claude Opus 4.6 több mint 500, korábban ismeretlen, magas súlyosságú sérülékenységet azonosított különböző széles körben használt nyílt forráskódú könyvtárakban.

Kevesebb mint egy hét alatt több mint 230 rosszindulatú csomagot tettek közzé a személyes AI-asszisztens, az OpenClaw (korábban Moltbot és ClawdBot) hivatalos csomagregiszterében, illetve a GitHubon. A projekt külön figyelmet érdemel, mert kevesebb mint egy hónapon belül többször nevet váltott, illetve népszerűsége szokatlanul gyorsan növekszik.

Megérkezett a PyTorch 2.10, a népszerű, nyílt forráskódú mélytanulási keretrendszer legújabb kiadása, amely tovább erősíti a nem NVIDIA-alapú gyorsítók támogatását. Az új verzió számos újdonságot hoz az AMD ROCm számítási stackhez és az Intel GPU-khoz, miközben a CUDA-t használó rendszerek is több fontos fejlesztésben részesülnek.

Egy friss, nagy port kavart egyetemi tanulmány új megvilágításba helyezheti a mesterséges intelligencia és a szerzői jogok körüli vitát. Stanford és Yale kutatói szerint a vezető nagy nyelvi modellek nem csupán „tanulnak” a tréningadataikból, hanem szó szerint visszaidéznek védett műveket, sok esetben rendkívüli pontossággal. Az eredmények alapjaiban kérdőjelezik meg az AI-cégek évek óta hangoztatott jogi érvelését. A következmények milliárdos perekhez és az iparág működésének újragondolásához is vezethetnek.

A generatív mesterséges intelligencia (GenAI) megjelenése jelentősen átalakította a kibertámadások kivitelezésének módját, és új típusú fenyegetéseket hozott magával. A Világgazdasági Fórum (World Economic Forum, WEF) 2026-os jelentése szerint a szervezetek 47%-a a GenAI legaggasztóbb következményeként a támadók technikai képességeinek ugrásszerű fejlődését emelte ki.

A Linux kernel fejlesztői hónapok óta vitatkoznak azon, miként kellene kezelni az eszközök – különösen a mesterséges intelligencián alapuló kódolási segédek – által generált kódbeküldéseket. A kérdés nem pusztán technikai, hanem szemléleti is: hol húzódik a határ hasznos automatizmus és értéktelen „kódszemét” között. Linus Torvalds most ismét határozott véleményt fogalmazott meg, amely világosan elválasztja a jóhiszemű fejlesztőket a rendszerrel visszaélőktől. Szerinte a problémát nem lehet adminisztratív szövegezéssel megoldani.