Hamis telepítőprogramokat alkalmaznak népszerű mesterséges intelligencia (MI) alapú eszközökhöz, mint például az OpenAI ChatGPT vagy az InVideo AI, amelyekkel különféle rosszindulatú szoftverek — így a CyberLock és Lucky_Gh0$t zsarolóprogramok, valamint az újonnan azonosított Numero malware — terjesztése történik.

A mesterséges intelligencia térhódításával nemcsak az adatvédelmi, etikai és gazdasági kérdések kerültek a figyelem középpontjába, hanem olyan, elsőre apróságnak tűnő részletek is, mint az udvariasság. Az OpenAI vezérigazgatója, Sam Altman egy közösségi médiás hozzászólásban elismerte, hogy a felhasználók udvarias megszólalásai, mint például a „kérem” vagy „köszönöm”, nem elhanyagolható költséget jelentenek a cégnek.

Az AI chatbotok, mint például a ChatGPT, hatalmas segítséget nyújthatnak a mindennapokban. Segíthetnek hosszú e-mailek összegzésében, gyors válaszok megfogalmazásában, sőt, még tanácsokat is adhatnak. Ugyanakkor ezek a technológiák jelentős adatvédelmi kockázatokat is hordoznak. Sokan figyelmeztettek arra, hogy az AI rendszerek működése és felhasználása veszélyeztetheti a magánéletünket. Ha szeretnéd kipróbálni az AI chatbotokat anélkül, hogy túl sok adatot osztanál meg magadról, kövesd az alábbi részletes útmutatót.

A Google Chrome frissítette a meglévő „Speciális védelem” funkciót mesterséges intelligenciával, hogy valós idejű védelmet nyújtson a veszélyes webhelyek, letöltések és bővítmények ellen.

A frissítés három hónapos tesztelés után elérhetővé vált a Chrome stabil verziójában minden platformon. A Speciális védelem, amely a Biztonságos böngészés funkció része, nem új keletű, hiszen már évek óta elérhető, azonban most mesterséges intelligenciával bővítették ki.

Több államilag támogatott csoport is (különösen Kínából és Iránból) kísérletezik a Google mesterséges intelligencial alapú szoftverével, a Geminivel, hogy növeljék a termelékenységüket, és kutatásokat végezzenek a támadások potenciális infrastruktúrájáról vagy a célpontokról.

Az AuthenticID digitális személyazonosság-hitelesítéssel foglalkozó vállalat jelentése szerint a vállalkozások csaknem fele (46%) az elmúlt évben növekedést tapasztalt a deepfake-technológiával és a generatív mesterséges intelligenciával elkövetett csalások számában. Mindezek mellett az adathalász támadások száma 2024-ben 76%-kal nőtt, miközben a kibertámadások több mint 90%-a pszichológiai megtévesztésen alapult, ami rávilágít a digitális fenyegetések folyamatos fejlődésére és a biztonsági intézkedések szükségességére.

Nemrég több kutatócsoport mutatott be jailbreakeket, melyekkel olyan népszerű mesterséges intelligencia modelleket céloztak meg, mint az OpenAI ChatGPT, a DeepSeek R1 és az Alibaba Qwen.

A kínai DeepSeek cég nyílt forráskódú R1 modelljében a kiberbiztonsággal foglalkozó kutatók sebezhetőségeket fedeztek fel. A szakértők észrevették, hogy a többi mesterséges intelligencia modellekben régóta javított jailbreak módszerek továbbra is működnek a DeepSeek ellen.

Egyre fontosabb odafigyelni arra, hogy milyen képeket osztunk meg a világhálón. A GeoSpy egy mesterséges intelligenciát alkalmazó eszköz, ami egyetlen fotó elemzésével pillanatok alatt képes meghatározni annak készítési helyét. Az eszköz a képen látható jellemzők, például növényzet, épületek és egyéb tájékozódási pontok elemzésével tudja meghatározni. Graylark Technologie – a GeoSpy fejlesztője – azt állítja, hogy a rendszert kormányzati és bűnüldözési célokra tervezték.