A „Koske” nevű, Linux-alapú kártevő rávilágít arra, hogyan képesek a kiberbűnözők mesterséges intelligenciát felhasználni rosszindulatú szoftverek fejlesztésére, rejtett működésük biztosítására és a környezethez való alkalmazkodásra. A felhő- és konténerbiztonsággal foglalkozó Aqua Security szerint a Koske fejlesztésében jelentős mértékben használtak mesterséges intelligenciát.

Az utóbbi években a mesterséges intelligencia (AI) alapú nyelvi modellek, mint a ChatGPT vagy a Perplexity, rohamosan váltak a felhasználók alapvető információforrásává és keresőeszközévé. Ezek az intelligens asszisztensek gyors, természetes nyelvezetű válaszokat nyújtanak, amelyeket milliók használnak mindennapi kérdéseik megválaszolására, így a digitális térben a hagyományos keresőmotorokat egyre inkább kiszorítják.

A Firefox 140 béta verziója mostantól nyilvánosan tesztelhető, és minden jel szerint ez lesz a Mozilla következő hosszan támogatott kiadása (ESR – Extended Support Release). A frissítés számos új funkcióval és fejlesztéssel érkezik, mind a hétköznapi felhasználók, mind a fejlesztők számára. A Firefox 140 egyik legfigyelemreméltóbb újdonsága az "Lapok ürítése" (Unload Tab) funkció, amely lehetővé teszi, hogy a felhasználók egy vagy több lapot jobb kattintással kiürítsenek, így csökkentve a böngésző memória- és proce

A támadók egyre gyakrabban használják ki az OpenAI Sora, egy fejlett videó generáló mesterséges intelligencia modell népszerűségét, hogy rosszindulatú szoftvereket terjesszenek. A támadás során egy “SoraAI.lnk” nevű, hitelesnek tűnő parancsikont használnak, amely a Sora márkajegyeit felhasználva próbálja megtéveszteni a felhasználókat, hogy elindítsanak egy több lépésből álló támadási láncot.

Megtévesztő taktikák és social engineering