A „Koske” nevű, Linux-alapú kártevő rávilágít arra, hogyan képesek a kiberbűnözők mesterséges intelligenciát felhasználni rosszindulatú szoftverek fejlesztésére, rejtett működésük biztosítására és a környezethez való alkalmazkodásra. A felhő- és konténerbiztonsággal foglalkozó Aqua Security szerint a Koske fejlesztésében jelentős mértékben használtak mesterséges intelligenciát.

Az utóbbi években a mesterséges intelligencia (AI) alapú nyelvi modellek, mint a ChatGPT vagy a Perplexity, rohamosan váltak a felhasználók alapvető információforrásává és keresőeszközévé. Ezek az intelligens asszisztensek gyors, természetes nyelvezetű válaszokat nyújtanak, amelyeket milliók használnak mindennapi kérdéseik megválaszolására, így a digitális térben a hagyományos keresőmotorokat egyre inkább kiszorítják.

A Socure kutatói egy aktív, folyamatban lévő foglalkoztatási csalási hullámra hívták fel a figyelmet, amely mögött feltehetően észak-koreai informatikai szakemberek állnak. Ezek a személyek külföldi cégeknél próbálnak állást szerezni, miközben hamis identitással, különböző országokból származó szabadúszóknak álcázzák magukat. A kutatók szerint ezek az ügynökök az észak-koreai kormány megbízásából tevékenykednek, és gyakran lenyűgöző, ám gyanúsan tökéletes önéletrajzokkal rendelkeznek.

Hamis telepítőprogramokat alkalmaznak népszerű mesterséges intelligencia (MI) alapú eszközökhöz, mint például az OpenAI ChatGPT vagy az InVideo AI, amelyekkel különféle rosszindulatú szoftverek — így a CyberLock és Lucky_Gh0$t zsarolóprogramok, valamint az újonnan azonosított Numero malware — terjesztése történik.

A Mozilla a stabil verzióra frissítette a Firefox 138-as változatot, és most a Firefox 139-es verziót tette elérhetővé a nyilvános bétatesztelés számára. A fejlesztők és a kíváncsi felhasználók számára ez egy lehetőség arra, hogy első kézből tapasztalják meg a böngésző legújabb képességeit és finomhangolásait. Ismét egy lépéssel közelebb a tökéletes böngészéshez – mit hoz az új Firefox? Itt az ideje, hogy megvizsgáljuk!