Az International Business Machines (IBM) 1981. augusztus 12-én mutatta be első valódi személyi számítógépét, az IBM Personal Computer Model 5150 néven ismert gépet. Az akkoriban 1565 dolláros áron (amely ma 4500 amerikai dollárnak felelne meg) piacra dobott eszköz egy 4,77 MHz-es Intel 8088 mikroprocesszorra épült, és eredetileg 16-64 kilobájt rendszermemória kísért, de ennek a kapacitása akár 256 kilobájtig is bővíthető volt – ez akkoriban szinte elképzelhetetlennek számított. Háttértárát egy 160 kB-os lemezmeghajtójelentette, amely kétoldalas lemezekkel akár 320 kB információ tárolására is alkalmas volt. Az 5150 sikerét az is elősegítette, hogy az IBM a szokásaitól eltérően nyílt architektúrát alkalmazott, és külső beszállítóktól – például az Inteltől (processzor) és a Microsofttól (operációs rendszer) – származó alkatrészekre és szoftverekre építette fel a rendszert. Operációs rendszere a PC-DOS volt, ami hasonlított az MS-DOS-hoz. Ez a döntés sorsfordító volt: lehetővé tette a klón gépek megjelenését és elterjedését, így az IBM PC nemcsak termék, hanem szabvány is lett.  A mai számítógépek és telefonok sokkal gyorsabbak, nagyobb memóriával rendelkeznek, és sokkal több funkciót tudnak ellátni, például internetezést, multimédiás tartalom lejátszását, valós idejű játékokat és komplex alkalmazások futtatását. A sebbesség tekintetében a mai gépek előnye többezerszeres, és tárkapacitás viszonylatában milliószoros is lehet.

Az első IBM PC technikai specifikációi:

• Processzor: 4.77 MHz-es Intel 8088 processzor
• Memória: 16-64 kB RAM
• Tároló: 160 kB-os lemezmeghajtó (opcionálisan 5.25 hüvelykes floppy lemez)
• Grafika: MDA (Monochrome Display Adapter) vagy CGA (Color Graphics Adapter) kártya
• Hang: Hangkártya nélkül
• Operációs rendszer: PC-DOS

Összehasonlítva a mai számítógépek és mobiltelefonok specifikációival, az eltérések jelentősek:

• Processzor: A mai gépekben és telefonokban többmagos processzorok találhatók, amelyek sokkal magasabb órajelen működnek (gyakran több GHz sebességűek).
• Memória: A mai eszközökben sokkal nagyobb memória áll rendelkezésre, akár több gigabájt (GB) vagy kiszolgálók esetében akár terabájt (TB) méretben. Az első IBM PC-hez képest ez egy hatalmas előrelépés.
• Tároló: A merevlemezek és a flash meghajtók fejlődésének köszönhetően a mai eszközökben sokkal nagyobb tárolókapacitás érhető el, sokkal gyorsabban és jóval kedvezőbb áron. A merevlemezek több terabyte (TB) méretűek lehetnek, míg a flash meghajtók közül is elterjedőben vannak a terabájtos méretű meghajtók, amelyek gyorsabbak és energiatakarékosabbak is.
• Grafika: A mai eszközökben sokkal fejlettebb grafikus kártyák találhatók, amelyek képesek a magas felbontású, 3D-s tartalmak megjelenítésére és valós idejű játékok futtatására.
• Hang: A mai gépek és telefonok fejlettebb hangrendszerrel rendelkeznek, amelyek képesek a magas minőségű zenelejátszásra és a térhangzás élményének előállítására.
• Operációs rendszer: A mai eszközökben a legmodernebb operációs rendszerek futnak, amelyek sokkal gazdagabb funkciókat és felhasználói élményt kínálnak, mint az eredeti PC-DOS.

Az eredeti IBM PC a legbefolyásosabb mikroszámítógép, amely az 8088-as processzort használta. Az órajel frekvenciája 4,77 MHz (4/3-a az NTSC színkitörés frekvenciájának). Az IBM mérnökeinek és más alkalmazottainak néhányan az IBM 801 processzor használatát szerették volna, néhányan a Motorola 68000-at részesítették előnyben, mások pedig egy kis és egyszerű mikroprocesszor mellett érveltek, mint például a MOS Technology 6502 vagy a Zilog Z80, amelyek korábbi személyi számítógépekben voltak használatban. Azonban az IBM-nek már volt tapasztalata az Intel chipek használatával saját termékeiben, és megszerezte az 8086 család gyártási jogait is.

Az IBM az 8088-at választotta az 8086 helyett, mert az Intel jobb árat kínált az előbbinek, és több egységet tudott szállítani. Egy másik tényező az volt, hogy az 8088 lehetővé tette a számítógép módosított 8085-ös tervezésen alapuló kialakítását, mivel könnyen tudott kommunikálni a legtöbb nMOS chippel, amelyek 8-bites adatbuszokkal rendelkeztek. Ezek a komponensek érettek és ezáltal gazdaságosak voltak. Ide tartoztak az eredetileg támogató és perifériás funkciókhoz tervezett IC-k az 8085-ös és hasonló processzorok körül (nem kizárólag Intel termékek), amelyek már sok mérnök számára jól ismertek voltak, tovább csökkentve a költségeket.

Az IBM PC (IBM Personal Computer) körül számos érdekesség található:

1. Fejlesztők: Az IBM PC projektet vezető fejlesztők között szerepeltek Philip Don Estridge, a projekt vezetője, és William C. Lowe, aki irányította a fejlesztési csoportot. A fejlesztőcsapat fontos tagjai közé tartoztak az IBM mérnökei és tervezői.

2. Nyitott architektúra: Az IBM PC az egyik első személyi számítógép volt, amely nyitott architektúrával rendelkezett. Ez azt jelenti, hogy más gyártók is létrehozhattak és értékesíthettek kompatibilis hardvereket és szoftvereket a PC-hez. Ez hozzájárult a PC platform gyors elterjedéséhez és fejlődéséhez.

3. BIOS: Az IBM PC rendelkezett egy beépített rendszerrel, amelyet Basic Input/Output System (BIOS) néven ismerünk. A BIOS lehetővé tette a hardver inicializálását és az operációs rendszer betöltését a gép bekapcsolásakor.

4. „8088-as” Processzor: Az eredeti IBM PC-ben használt processzor az Intel 8088 volt. Bár csak 8 bites adatbuszú, az 8088-as (más néven iAPX 88) mikroprocesszor egy változata az Intel 8086-nek. 1979. június 1-jén mutatták be, és az 8088-nak egy nyolc-bites külső adatbusza van az 8086 16-bites buszával szemben.

5. Bill Gates és a PC-DOS: Az IBM a Microsofttal együttműködve fejlesztette ki a PC-DOS-t (Personal Computer Disk Operating System), amely az IBM PC operációs rendszere volt. Ez a megállapodás segített a Microsoftnak megerősíteni pozícióját a számítógépes szoftverpiacban.

6. Rajongói közösség: Az IBM PC és kompatibilis gépek rajongói és fejlesztői közössége széleskörű és aktív volt. A „retrocomputing” mozgalomnak köszönhetően ma is sokan érdeklődnek és aktívak a régi PC-kkel való kísérletezésben és fejlesztésben.

7. Billentyűzet és egér: Az IBM PC jelentősége nem csak a hardverben és az operációs rendszerben rejlett, hanem abban is, hogy népszerűsítette a billentyűzeteket és az egerek használatát, amelyek azóta is a számítástechnika alapvető eszközei.

8. Az "IBM kompatibilis" jelenség: Az IBM PC sikere és az általa megteremtett architektúra miatt a "PC" kifejezés az idők során "IBM kompatibilis" számítógépekre és szoftverekre utal, amelyek az eredeti IBM PC-vel kompatibilis módon működnek.

9. Az első alkalmazás: Az első alkalmazás, amely az eredeti IBM PC-hez elérhető volt, az 1981-ben kiadott „Microsoft Adventure” játék volt. Ez a kalandjáték hatalmas méretű, 32 kB-ot foglalt le, ami akkoriban jelentősnek számított.
   

10. Az első "Ctrl+Alt+Del": Az IBM PC-hez tartozó operációs rendszer, a PC-DOS, híres lett a "Ctrl+Alt+Del" billentyűkombinációról, amelyet a rendszer újraindításához vagy az aktív program bezárásához lehetett használni. Ezt a kombinációt a felhasználóknak kellett használniuk, mivel nem volt külön gomb a rendszer újraindításához.

11. Megkésett bemutatkozás: Az IBM eredetileg nem számított komoly versenyzőnek a személyi számítógép piacán. A fejlesztési idő és a szükséges tesztek miatt az IBM PC bemutatkozása jóval a konkurenciától elmaradt, de végül mégis meghatározó hatással volt az iparágra.

12. PC World magazin: Az "IBM PC World" magazin alapjaiban segítette elő az IBM PC terjedését és népszerűségét. A magazin segített a felhasználóknak megérteni és kihasználni a számítógépek lehetőségeit.

13. Emlékezetes reklámok: Az IBM PC reklámkampányai, például a híres „Charlie Chaplin” reklám, segítettek az IBM PC-t új és érdeklődő vásárlók felé népszerűsíteni.

14. Az asztali iroda elterjedése: Az IBM PC széles körben hozzájárult az asztali irodák kialakulásához és a számítógépek mindennapi üzleti és munkahelyi használatához.

A PC-DOS és az MS-DOS története szorosan összekapcsolódik, és a Microsoft a központban áll.

A PC-DOS (Personal Computer Disk Operating System) eredetileg az IBM személyi számítógépeihez készült operációs rendszer. Az IBM PC bevezetésekor az IBM szükséget érzett egy operációs rendszerre, hogy a gépek használhatók legyenek. Ebben az időben az IBM megközelítette a Microsoftot azzal, hogy segítsen nekik fejleszteni egy operációs rendszert.

Bill Gates és a Microsoft eredetileg azt javasolta az IBM-nek, hogy vásárolja meg a Digital Research által készített CP/M operációs rendszert, de a tárgyalások nem jártak sikerrel. Ezután a Microsoft megállapodott az IBM-mel abban, hogy ők készítenek egy új operációs rendszert az IBM PC-hez. Ez a megállapodás vezetett a PC-DOS létrehozásához, amely az IBM PC-hez mellékelt operációs rendszer volt. Később, amikor a számítógéppiac fejlődött és más gyártók is kompatibilis gépeket kezdtek gyártani az IBM PC-vel, a PC-DOS lett az alapvető operációs rendszer számos "IBM kompatibilis" géphez. A Microsoft nem vásárolta meg közvetlenül a DOS-t, nem is ők fejlesztették az alapokat, hanem egy licencszerződést kötött az SCP-vel az 86-DOS nevű operációs rendszerükre, ami később az MS-DOS és a PC-DOS alapjául szolgált:

1. SCP (Seattle Computer Products) fejlesztése: Az 86-DOS-t a Seattle Computer Products (SCP) nevű cég fejlesztette. Tim Paterson volt a fő fejlesztője. Az SCP eredetileg az Intel 8086 processzorhoz készítette az operációs rendszert.

2. Microsoft és az SCP: A Microsoft 1979-ben kapcsolatba került az SCP-vel, mivel az Intel 8086 processzorhoz szükségük volt egy operációs rendszerre. Az SCP megállapodott abban, hogy licenceli az 86-DOS-t a Microsoftnak.

3. Licensz és módosítások: A Microsoft később továbbfejlesztette az 86-DOS-t, és a CP/M és az IBM PC számára alkalmassá tette. Ezt az új verziót hívták MS-DOS-nak (Microsoft Disk Operating System).

4. IBM megkeresése: Az IBM megkereste a Microsoftot 1980-ban, hogy segítsenek nekik egy operációs rendszer kifejlesztésében az új IBM PC-hez. A Microsoft vállalta a feladatot, és az IBM PC-hez a Microsoft által fejlesztett PC-DOS-t mellékelték.

Azonban fontos megjegyezni, hogy az 86-DOS fejlesztése és a Microsoftkal való licencszerződés nem volt teljesen problémamentes. A Microsoft módosításokat végzett az 86-DOS-on, és az eljárás során némi feszültség alakult ki az SCP és a Microsoft között. Az ügyet később jogi úton is rendezni kellett.

Az 86-DOS és a Microsoft közötti feszültségek részben abból adódtak, hogy a Microsoft jelentős módosításokat végzett az eredeti 86-DOS kódjában, és ezen módosításokat a saját operációs rendszerük, az MS-DOS (illetve a PC-DOS) fejlesztéséhez használták fel. Az SCP eredetileg csak egy olyan operációs rendszert fejlesztett, amely az Intel 8086 processzort támogatta, és nem tervezte a fejlesztését más gépekhez vagy processzorokhoz. Amikor a Microsoft és az SCP között létrejött a licencszerződés, a Microsoft hozzáférhetett az 86-DOS kódjához, és elkezdte módosítani azt, hogy kompatibilissé tegye az IBM PC-hoz és a CP/M-hez, amely egy másik operációs rendszer volt. Az SCP azonban úgy érezte, hogy a Microsoft túl sokat vett el az ő eredeti kódjából, és jelentős beavatkozást végzett a fejlesztés során. Ezért a Microsoft és az SCP között jogi viták és feszültségek alakultak ki a módosítások és a kód tulajdonjoga miatt. Az SCP azt állította, hogy a Microsoft visszaélt a licencszerződéssel, és megsértette az eredeti megállapodást.

A jogi viták és a feszültségek ellenére a Microsoft továbbfejlesztette az 86-DOS-t, és az MS-DOS operációs rendszert hozta létre, amely jelentős sikert és elterjedést ért el. Az ügy később jogi megállapodással zárult le, amelyben a Microsoft fizetett az SCP-nek az elvégzett munkáért és a vitás kérdések rendezéséért. A Microsoft és az 86-DOS története az MS-DOS és a PC-DOS fejlesztésének alapját képezte, és ennek köszönhetően született meg egy olyan operációs rendszer, amely meghatározó szerepet játszott a számítástechnika történetében.

Az MS-DOS (Microsoft Disk Operating System) ugyanazt az operációs rendszert jelentette, mint a PC-DOS, de azoknak a gépeknek volt szánva, amelyek nem az IBM PC-k voltak, de a kompatibilitása okán lényegében ugyanazt a rendszert használták. A PC-DOS és az MS-DOS közötti különbség gyakorlatilag csak a névben és a licenszben merült ki. Az MS-DOS az idők során a PC platform egyik legnépszerűbb és legelterjedtebb operációs rendszere lett. Számos verziója jelent meg a különböző hardverek és szoftverek támogatására. A MS-DOS egyik kiemelkedő verziója az MS-DOS 6.22 volt, amely hosszú ideig népszerű maradt a felhasználók körében.

Az MS-DOS és a PC-DOS hatalmas szerepet játszottak a PC platform elterjedésében és fejlődésében, és jelentősen hozzájárultak a számítógépes kultúra kialakulásához.

Az MS-DOS és a PC-DOS folyamatos fejlődése és azokhoz képest a DR DOS (Digital Research Disk Operating System) bemutatása jelentős események voltak a személyi számítógép operációs rendszerek történetében.

1. MS-DOS és PC-DOS fejlődése: Az MS-DOS és a PC-DOS kezdetben a 1.0 verzióval indultak, amely alapvető parancssori funkciókat és fájlkezelést kínált. Az évek során folyamatosan fejlődtek, újabb verziók hoztak fejlesztéseket és új funkciókat, például jobb fájlkezelést, kiterjesztett memóriakezelést és hardver-támogatást. Az MS-DOS 6.22 volt az egyik legutolsó kiemelkedő verzió, amely sok funkcióval és fejlesztéssel rendelkezett.

2. DR DOS és a versengés: A Digital Research is belépett a számítógép operációs rendszerek piacára a DR DOS-szal. A DR DOS a CP/M után született és eredetileg versenytársa volt az MS-DOS-nak. A DR DOS több funkciót és fejlesztést kínált, mint az akkori MS-DOS verziók, például kompakt lemezmeghajtó-támogatást és jobb memóriakezelést.

3. Microsoft és az antitröszt vádak: A Microsoft szerepe és befolyása a számítógép operációs rendszerek piacán fokozatosan nőtt. Az MS-DOS népszerűsége miatt a Microsoft egyre erősebb pozíciót ért el a piacot alakító vállalatok között. Ez vezetett antitröszt vádakhoz, amelyek azt állították, hogy a Microsoft visszaél a piaci dominanciával a versenytársak kiszorítására.

4. DR DOS és a végső verziók: A DR DOS is folyamatosan fejlődött, és újabb verziók készültek. A DR DOS 6.0 és 6.1 verziói sok hasznos funkciót kínáltak, és a Digital Research később eladta a DR DOS-t a Novellnek.

5. Alternatív DOS-ok: A DR DOS mellett más alternatív DOS-ok is léteztek, például a FreeDOS egy nyílt forráskódú operációs rendszer, amelynek célja egy ingyenesen elérhető, DOS-kompatibilis alternatíva létrehozása. A FreeDOS-t fejlesztő közösség arra törekszik, hogy olyan rendszert hozzon létre, amely kompatibilis a klasszikus MS-DOS-szal, de továbbfejlesztett és modern funkciókkal rendelkezik. A FreeDOS a régi DOS alapú alkalmazások futtatását célozza meg, emellett támogatja a modern hardvert és szolgáltatásokat is. Bár a FreeDOS alapvetően célzott a kompatibilitásra és a régi szoftverek futtatására, későbbi verziókban fejlesztették a fájlrendszer támogatását, a hálózati képességeket és más modern funkciókat. Az eredeti IBM PC-n való futtatás esetén fontos figyelembe venni az adott gép hardverkorlátait. Mivel a FreeDOS egy továbbfejlesztett rendszer, azonban az eredeti IBM PC esetében néhány funkció és támogatás lehet korlátozott vagy hiányzik. A FreeDOS inkább a régebbi, de még mindig hasznos szoftverek és alkalmazások futtatására alkalmas modern hardvereken vagy emulátorokon.

Az MS-DOS és a PC-DOS továbbfejlesztése során a Microsoft által vezetett innováció és a piacon való dominancia hozzájárult a PC platform és az operációs rendszerek elterjedéséhez. A DR DOS a verseny és az innováció szempontjából jelentős szerepet játszott, bár sosem érte el az MS-DOS sikert és népszerűséget.

A korszak meghatározó mérföldkövei a Microsoft számára:

1975: Bill Gates és Paul Allen megalapítja a Micro-Soft nevű céget. Az első projektek között szerepelt egy BASIC programnyelvet futtató rendszer kifejlesztése az Altair 8800 mikroszámítógépre.

1980: A Microsoft kap szerződést a Seattle Computer Products-tól (SCP) az 86-DOS (Digital Research Disk Operating System) fejlesztésére.

1981: Az IBM felkéri a Microsoftot, hogy segítsen nekik az IBM PC-hez operációs rendszer kifejlesztésében. A Microsoft megvásárolja az SCP-től az 86-DOS jogait, és elkészyti az IBM PC DOS-t, illetve a nem IBM gépekhez készült továbbfejlesztett MS-DOS-t.

1985: A Microsoft bemutatja az első verzióját a Windows operációs rendszernek.