Alexander Graham Bell 1876. február 12-én végrehajtotta az első távolsági telefonhívást Boston és Salem (Massachusetts) között. Ez mérföldkőnek számított a távközlés történetében, hiszen addig a telefonbeszélgetések csak rövid távolságokra voltak lehetségesek. Bell, aki 1876-ban szabadalmaztatta a telefont, folyamatosan dolgozott annak fejlesztésén. Az első sikeres hosszú távú hívásával bebizonyította, hogy a telefon valóban képes áthidalni jelentős távolságokat is, ezzel megnyitva az utat a modern telekommunikáció előtt.
2001. február 12-én egy új, villámgyorsan terjedő számítógépes féregvírus söpört végig a világon. Az úgynevezett Anna Kournikova-vírus egy ártalmatlan e-mail mellékletnek álcázta magát, amely állítólag egy képet tartalmazott az orosz teniszezőnőről, Anna Kurnyikováról. Az üzenet sokakat csábított a megnyitásra – különösen, mivel Kurnyikova akkoriban rendkívül népszerű volt nemcsak sportteljesítménye, hanem modellkarrierje miatt is.
Bár a KDE Plasma 6.6 még meg sem jelent (várhatóan február 17-én érkezik), a fejlesztés már gőzerővel zajlik a Plasma 6.7 verzión, és mostanra körvonalazódnak az első látványos újdonságok.
Okosabb és átláthatóbb Ablaklista
A legszembeötlőbb újítás a Window List widget továbbfejlesztése. A Plasma 6.7-ben már:
A PicoIDE egy nyílt forráskódú IDE/ATAPI meghajtóemulátor, amely a régi, elöregedett merevlemezeket és CD-ROM meghajtókat modern, szilárdtest alapú microSD-kártyás tárolásra cseréli vintage számítógépekben. Egyszerűen másold fel a lemez- vagy merevlemez-képeket a microSD kártyára, és szükség szerint válthatsz közöttük. A PicoIDE nyílt hardverre és szoftverre épül, így többé nem kell optikai lemezeket írnod, elhasználódott lézerekkel, meghibásodó fejekkel vagy rossz szektorokkal küzdened.
Decemberben több mint ezer embertől kaptunk adományt! Tudom, hogy erről már korábban is beszéltem, de most újra megteszem, mert egyetlen hónap alatt ennyi adományozó példátlan. Szeretem úgy elképzelni, hogy sokan ugyanabban az időben gyűltek össze, pusztán azért, hogy támogassák a projektünket. Ez alázatra késztet, és hihetetlenül motiváló. Nagyon büszke vagyok erre a közösségre, és örömmel látom, mennyire elégedettek vagytok a munkánkkal.
Indián (a Stamps Back interjúkban egy másik személyre is hivatkoznak ezen a néven, ő nem azonos ezen interjú alanyával) egy szomszéd Atari 800XL gépén keresztül kapott kedvet a számítógépekhez, majd egy kisebb örökségből vett Commodore 64-et kazettás magnóval és néhány játékkal, és innen jutott el odáig, hogy a bolhapiacokon maga is elkezdett játékokat másolni és árulni, mert a kereslet és a zsebpénzhez képest érezhető bevétel gyorsan motiválóvá vált.
Jay ebben az interjúban elmondja, hogyan jutott el a helyi „csereberélős” mikrovilágtól a budapesti színtérig, és miért számított kapunak a Csokonai Művelődési Ház. Felidézi, hogy egy gimnáziumi eseményen egy külsős srác (The Galactic Stranger) demója mutatta meg nekik, mit jelent a „szint” a demoscene-ben (szinkronizált mozgás, saját kód–zene–grafika), és hogy az iskola legfeljebb helyszínt tudott adni, valódi tudást már csak a közegben lehetett felszedni.
2004. február 11-én jelent meg a The Guardian című brit újságban Ben Hammersley cikke, amelyben először használták a „podcast” kifejezést. A cikk az interneten terjedő amatőr rádiózásról szólt, és bár Hammersley több alternatív nevet is felvetett, végül a "podcasting" lett a legnépszerűbb. A kifejezés az Apple iPod népszerűségének köszönhetően vált közismertté, és mára az egyik legelterjedtebb médiumtípus lett.
Ősi legendák szólnak egy sötét kazamatáról, tele felfoghatatlan borzalmakkal és mesés kincsekkel – elég hatalommal ahhoz, hogy királlyá… vagy annál is többé válj. Egy egyiptomi könyvtárban hallottál róla először, és azóta a világot járva, rejtvényről rejtvényre követted a nyomát. Most végre itt állsz a bejáratnál. Zendar vagy: harcos, mágus… vagy tolvaj.
1970. február 11-én Japán sikeresen pályára állította első műholdját, az Osumi-t, ezzel pedig történelmet írt, mivel az ország a negyedik nemzetként állította pályára műholdját. Az esemény fontos mérföldkő volt Japán űrkutatásában, és hozzájárult az űrtechnológiai fejlődéshez világszerte.