1959. április 9-én a NASA történelmi jelentőségű bejelentést tett: kiválasztották az Egyesült Államok első hét űrhajósát, akik a Mercury-program keretében az ország első emberes űrrepüléseire készültek. Ők voltak az úgynevezett Mercury-hetek (Mercury Seven), akik a világűrbe vezető út első hősei lettek, és nevükkel örökre beírták magukat az űrkutatás történetébe.
1959. április 8-án egy tudományos megbeszélésen, a Pennsylvaniai Egyetemen megszületett egy ötlet, amely örökre megváltoztatta az üzleti világ és az informatika kapcsolatát. Ez volt a COBOL programozási nyelv születésének pillanata, amelynek célja egy egységes, üzleti felhasználásra szánt programozási nyelv megalkotása volt. A COBOL ma is több százmilliárd sornyi élő kóddal működteti a világ gazdasági és közigazgatási rendszereit.
Ma már természetes, hogy az időjárás-előrejelzések pontos műholdas adatokon alapulnak, de vajon honnan indult mindez? 1959. február 17-én a Vanguard 2 lett az első időjárási műhold, amelyet azért küldtek az űrbe, hogy a felhőborítottság eloszlását mérje. Ez a kis műhold úttörő szerepet játszott az időjárás-megfigyelés történetében, és ami még lenyűgözőbb: a mai napig Föld körüli pályán kering
1959. január 2-án a Szovjetunió elindította a Luna 1 űrszondát, amely történelmet írt azzal, hogy az első olyan mesterséges objektummá vált, amely elérte a Hold környékét, és megkezdte a Nap körüli pályáját. A szonda indítása a hidegháborús űrverseny újabb fontos mérföldkövét jelentette, és megerősítette a Szovjetunió vezető szerepét az űrkutatásban.