2000. május 1-jén a világ egyik legfontosabb technológiai ugrását hajtotta végre az Egyesült Államok kormánya. Bill Clinton elnök bejelentette, hogy az amerikai katonai műholdas helymeghatározó rendszerből eltávolítják a Selective Availability nevű pontosságcsökkentő funkciót. Ez a lépés ugrásszerűen növelte a GPS pontosságát a civil felhasználók számára, és lefektette az alapját a modern navigációs eszközök és okostelefonos térképszolgáltatások elterjedésének.
1967. április 17-én a NASA elindította a Surveyor–3 űrszondát a floridai Cape Kennedy (ma Cape Canaveral Űrerőbázis) indítóállásából. Ez volt a harmadik űreszköz a Surveyor-programban, és a második, amely sikeres, "puha" (soft landing) leszállást hajtott végre a Hold felszínén. Elődje, a Surveyor–2 sajnos lezuhant, és nem tudta teljesíteni küldetését. A Surveyor–3 fő feladata a Hold felszínének vizsgálata volt.
Jurij Gagarin, a 27 éves szovjet űrhajós, az első emberként kerül az űrbe, amikor 1961. április 12-én a Vostok 1 nevű szovjet űrhajón körberepüli a Földet. Gagarin összesen egy órát és negyvennyolc percet töltött az űrben, mielőtt visszatért a Föld légkörébe. Az ő űrrepülése volt az egyetlen, amelyet elvégezett, mivel a későbbi terveit sosem valósíthatták meg. Jurij Gagarin 1968.
1965. március 21-én a NASA elindította a Ranger 9 űrszondát, amely a Ranger-sorozat utolsó, pilóta nélküli holdfelderítő küldetése volt. A Ranger-program célja az volt, hogy részletes képeket készítsen a Hold felszínéről, ezzel segítve a későbbi emberes holdraszállásokat.
Robert Goddard, akit ma a modern rakétatechnika atyjának tartanak, 1926 március 16-án sikeresen elindította a világ első folyékony hajtóanyagú rakétáját (liquid-fueled rocket) Auburnben, Massachusetts államban. A rakéta mindössze 2 másodperc alatt érte el a 41 láb (kb. 12,5 méter) magasságot, miközben sebessége megközelítette a 96 km/órát.
2006. március 10. – A Mars Reconnaissance Orbiter (MRO) megérkezett a Vörös bolygóra, és pályájára állt. Az MRO fő küldetése a víz jelenlétének kutatása volt Marson, de számos egyéb célkitűzést is tartalmazott. Eredetileg úgy tervezték, hogy két évig végzi el az alapfeladatokat, és négy évig támogatja a további célokat. Azonban az MRO 2023-ig folyamatosan működik, és több mint 445 terabájt adatot továbbított.
2009. március 6-án a NASA útnak indította a Kepler űrtávcsövet egy Delta II rakétával a floridai Cape Canaveral űrközpontból. Ez volt az első olyan űrtávcső, amelyet kifejezetten arra terveztek, hogy idegen bolygókat fedezzen fel Naprendszeren kívül.
1972. március 2-án a NASA elindítja a Pioneer–10 űrszondát, amelynek célja a külső bolygók felfedezése volt. A Pioneer–10 volt az első űreszköz, amely áthaladt a kisbolygóövön, majd elhaladt a Jupiter közelében, részletes képeket és adatokat küldve a hatalmas gázóriásról. Később, bár eredetileg nem ez volt a fő célja, pályája miatt elhagyta a Naprendszert, és az első ember alkotta objektummá vált, amely átlépte a csillagközi tér határát.
A szovjet Venyera–3 (Venera 3) automata űrszonda 1966. március 1-jén elérte a Vénuszt, és becsapódott annak éjszakai oldalára. Ezzel ez lett az első űreszköz, amely egy másik bolygó felszínét elérte. Bár a szonda nem tudott adatokat továbbítani a Földre, történelmi jelentősége vitathatatlan, hiszen megnyitotta az utat a bolygóközi kutatások előtt.
A rakéta, amely megalapozta az emberes holdutazás sikerét. 1966. február 26-án indították el az első Saturn 1B rakétát a floridai Cape Canaveral űrközpontból. A Saturn 1B fő feladata az volt, hogy tesztelje az Apollo űrhajót, miközben a nagyobb és erősebb Saturn V rakéta fejlesztése zajlott, amely végül lehetővé tette az emberek Holdra juttatását. Bár a Saturn 1B-t nem a Hold-missziók végrehajtására tervezték, mégis kulcsszerepet játszott az Apollo-program sikerében.
2011. február 24-én a Discovery űrsikló utolsó útjára indult, végrehajtva 39. és egyben záró küldetését, az STS-133-at. Az űrsikló több fontos rakományt szállított a Nemzetközi Űrállomásra (ISS), köztük az első humanoid robotot, a Robonaut2-t, becenevén R2. A Discovery volt a legtovább szolgálatban lévő űrsikló, és több küldetést teljesített, mint bármely másik NASA űrrepülőgép, ezzel örökre beírta magát az űrkutatás történetébe.
Elképesztő, de igaz: a VLC médialejátszó, amelyet világszerte emberek milliói használnak, a 20. születésnapját egy egészen rendkívüli módon ünnepli – egyes felhasználói videókat elküld a Holdra. Ez az ambiciózus projekt, amely a VLC Lunar Time Capsule nevet kapta, a NASA Artemis-programjához kapcsolódik, és a Griffin holdi leszállóegységgel utazik majd. A küldetés 2025 végére van tervezve, és ez lesz az első kereskedelmi holdraszállás.
1949. február 24-én az Egyesült Államok elindította a Bumper 5 rakétát, amelyet a NASA az első amerikai rakétának tekint, amely elérte a világűrt. A rakéta egy módosított német V-2 ballisztikus rakétából és egy amerikai fejlesztésű WAC Corporal rakétából állt, és rekordmagasságba, 244 mérföldre (kb. 393 km-re) emelkedett.
1962. február 24-én a világ tanúja lehetett az első műholdas telefon- és televíziós közvetítésnek, amelyet az Echo 1 kommunikációs műhold segítségével hajtottak végre. Bár az Echo 1 technológiája rendkívül egyszerű volt – lényegében egy hatalmas, fémből készült ballon, amely visszaverte a mikrohullámokat –, mégis úttörő jelentőségűnek bizonyult a globális kommunikáció történetében.
1962. február 20-án John Glenn történelmet írt, amikor első amerikaiként megkerülte a Földet. A Friendship 7 űrkapszula fedélzetén háromszor kerülte meg bolygónkat, egy küldetés, amely nemcsak az Egyesült Államok űrprogramját lendítette előre, hanem az egész világot lenyűgözte. Hogyan zajlott a repülés, és milyen technológia tette lehetővé ezt a mérföldkövet?