űrkutatás

kami911 képe

Eileen Collins – Az első női űrsiklópilóta

1995. február 3-án Eileen Collins űrhajós történelmet írt, amikor az STS-63 küldetés elindult a floridai Kennedy Űrközpontból. Ő lett az első nő, aki az amerikai űrsikló (Space Shuttle) pilótájaként szolgált. Eileen Collins már fiatalon érdeklődött a repülés iránt, és karrierjét az amerikai légierőben kezdte. Katonaiként pilótakiképzést kapott, majd az amerikai űrprogram részeként csatlakozott a NASA-hoz.

kami911 képe

Luna–9: Az első sima leszállás a Holdon

1966. február 3-án a szovjet Luna–9 űrszonda végrehajtotta az első irányított, rakétafékezéses leszállást a Hold felszínén. Ez volt az első ember alkotta eszköz, amely sima leszállást hajtott végre egy másik égitesten, és sikeresen továbbított fotográfiai adatokat a Földre. Bár a Szovjetunió addig már 11 sikertelen próbálkozást tett a Holdra szállásra, a Luna–9 végül áttörést jelentett az űrkutatás történetében.

kami911 képe

Az első amerikai műhold pályára áll

1958. január 31-én az Egyesült Államok felbocsátotta első sikeres műholdját, az Explorer 1-et, amely ezzel hivatalosan is belépett az űrkorszakba. A műhold nemcsak Amerika válasza volt a Szovjetunió Szputnyik-programjára, hanem egy jelentős tudományos felfedezéshez is hozzájárult.

kami911 képe

A Phobos II Mars körüli pályára áll

1989. január 29-én a Szovjetunió Phobos II űrszondája sikeresen Mars körüli pályára állt, hogy küldetését teljesítve elérje a bolygó egyik holdját, a Phobost. Az ambiciózus űrmisszió azonban tragikus véget ért, amikor az irányítóközpont 1989. március 27-én elvesztette a kapcsolatot a szondával. A hivatalos jelentések szerint a kudarc oka a fedélzeti számítógép meghibásodása volt, de néhány rejtélyes felvétel miatt hamarosan különféle összeesküvés-elméletek is felmerültek.

kami911 képe

A Ranger–3 űrszonda indítása és kudarcba fulladt küldetése

1962. január 26-án a NASA elindította a Ranger–3 űrszondát, amelynek célja az volt, hogy képeket közvetítsen a Hold felszínéről, mielőtt becsapódna a felszínbe. Azonban egy sor technikai hiba miatt a szonda 22 000 mérfölddel (kb. 35 000 km-rel) elvétette a Holdat, így a küldetés sikertelen lett. Ennek ellenére a Ranger-program fontos mérföldkövet jelentett az emberiség Holdhoz vezető útján, amely végül a sikeres Apollo-küldetésekhez vezetett.

kami911 képe

Az Opportunity marsjáró sikeres landolása

2004. január 25-én a NASA Opportunity nevű marsjárója sikeresen leszállt a Mars felszínére, alig három héttel azután, hogy ikertestvére, a Spirit már megérkezett a vörös bolygóra. Ez az esemény mérföldkőnek számított a bolygókutatás történetében, és hozzájárult ahhoz, hogy részletesebb képet kapjunk a Mars geológiájáról és múltbeli vízlelőhelyeiről.

kami911 képe

A Voyager-2 történelmi küldetése

1986. január 24-én a Voyager-2 űrszonda történelmi pillanathoz érkezett, amikor először hajtott végre közeli elrepülést az Uranusz bolygó mellett. Ez az esemény mérföldkő volt az űrkutatás történetében, és számos új felfedezést hozott.

A Voyager-2 küldetése az Uranusz mellett

  • Új holdak felfedezése
    Az elrepülés során a Voyager-2 tíz korábban ismeretlen holdat fedezett fel az Uranusz körül, ezzel jelentősen bővítve ismereteinket a bolygóról és holdrendszeréről.

kami911 képe

Számítógép segítségével új bolygókat fedeznek fel: A csillagászat új korszaka

1996. január 17-én Paul Butler és Geoffrey Marcy bejelentették az Amerikai Csillagászati Társaságnál, hogy két új bolygót fedeztek fel egy nem hagyományos számítógépes technikával, amely a csillagok mozgásának elemzésére épült.

kami911 képe

Surveyor 7 – A Holdkutató

1968. január 7-én a Surveyor 7 űrszonda útnak indult a floridai Cape Canaveral 36A indítóállásáról. Ez volt a hetedik és egyben utolsó küldetés az amerikai Surveyor-program keretében, amelynek célja a Hold felszínének alapos tanulmányozása volt. A NASA Surveyor-programja az 1960-as években elengedhetetlen lépés volt az emberes holdraszállások előkészítésében.

kami911 képe

Anno: a Galileo sikeresen teljesítette Jupiter-misszióját

2003. szeptember 21-én A Galileo űrszonda tizennégy év után befejezte küldetését. Ebből nyolc évet töltött azzal, hogy első ember alkotta objektumként keringett a Jupiter körül.

A NASA úgy döntött, hogy a küldetés befejezéseként a szondát a Jupiter légkörébe küldi, hogy elkerülje a szonda esetleges ütközését a Jupiter holdjaival, és megakadályozza, hogy földi baktériumokkal szennyezze azokat. Milyen elővigyázatos lépés a részükről!

Oldalak

Feliratkozás RSS - űrkutatás csatornájára