Egy új, androidos kattintásos csalásra specializálódott trójai kártevőcsalád jelent meg, amely a TensorFlow gépi tanulási modelleket használja arra, hogy automatikusan felismerje és interakcióba lépjen a konkrét hirdetési elemekkel.

Az online vásárlás térnyerésével párhuzamosan a kiberbűnözők aktivitása is folyamatosan növekszik. A Kaspersky friss kutatása rávilágít arra, hogy bár a felhasználók többsége az online csalásokkal szemben tudatosnak tartja magát, a tényleges védelmi intézkedések alkalmazása sok esetben nem éri el a szükséges mértéket.

Az ünnepi szezon közeledtével vásárlóként különösen óvatosnak kell lennünk, mert ilyenkor megszaporodnak az online csalások. Nemrég egy több mint 2000 hamis online áruházból álló hálózatot tártak fel, amelyet a Black Friday és a Cyber Monday időszakának kihasználására építettek ki.

A CloudSEK kiberbiztonsági cég nemrég fedezte fel a hatalmas hálózatot, amely nem szimpla elkülönített csalási módszereket alkalmaz, hanem egy összehangolt, szervezett csalási műveletként működik.

Új támadási módszerről adott ki figyelmeztetést az amerikai Szövetségi Nyomozóiroda (FBI). A támadás során a bűnözők a közösségi médiaoldalakról begyűjtött képeket módosítják személyi azonosításra alkalmas igazolványok, képek és videók hamisításához, amelyekkel azt igyekeznek elhitetni a támadásuk célpontjaival, hogy elrabolták a szeretteiket.

A támadók rosszindulatú hivatkozásokkal és e-mailekkel célozzák meg a teher- és áruszállító vállalatokat annak érdekében, hogy RMM (remote monitoring and management) eszközöket telepítsenek a rendszereikre. Ezek az eszközök lehetővé teszik számukra a rakományok útvonalának eltérítését és a szállítmányok ellopását. A Proofpoint e-mail biztonsági vállalat szerint ezek a támadások egyre gyakoribbak.

A hagyományos banki trójai programokkal ellentétben, amelyek felületrétegeket (overlay) használnak a banki hitelesítő adatok megszerzésére, vagy távoli hozzáféréssel hajtanak végre csalásokat, az NFC-alapú kártevők az Android Host Card Emulation (HCE) funkcióját kihasználva képesek érintésmentes bankkártyákat emulálni, illetve az ezekhez kapcsolódó fizetési adatokat megszerezni.

A Szerencsejáték Zrt. hivatalos közleményben hívta fel a figyelmet arra, hogy a közösségi médiában egy olyan videó terjed, amely a vállalat nevével, arculatával és logójával visszaélve próbálja megtéveszteni a felhasználókat. A felvétel mesterséges intelligencia segítségével készült, és látszólag valós személyek, híradószerű környezetben buzdítanak a „Szerencse Klub” nevű, valójában nem létező szolgáltatás használatára.