1969 októberében zajlott az első adatátvitel az ARPANET-en, amely a modern internet elődjének számít. Az első próbálkozás kudarcba fulladt, így az internet történetének első üzenete mindössze két betű volt: „LO”.
Az ARPANET, amely a modern internet alapját képezte, 1980. október 27-én váratlan meghibásodást szenvedett el, amely mintegy négy órára megbénította a hálózatot. Ez az esemény rávilágított a számítógépes hálózatok akkori sérülékenységeire és a megbízható adatátvitel fenntartásának technikai kihívásaira.
2002. október 21-én, magyar idő szerint este 11 óra körül az internet történetének egyik legnagyobb szabású túlterheléses támadása (DDoS – Distributed Denial of Service) indult el. A célpont ezúttal nem egy vállalati hálózat vagy online szolgáltatás volt, hanem az internet alapvető működéséhez nélkülözhetetlen 13 gyökér DNS-szerver (DNS root server), amelyek a világ összes domainnév-fordítási kéréseit kezelik.
1969. augusztus 30-án az első Interface Message Processor (IMP) megérkezett Leonard Kleinrock kutatócsoportjához az UCLA-n. Az IMP volt az a kulcsfontosságú eszköz, amely összekapcsolta a különböző kutatóintézetek hálózatait az ARPANET-en, az Internet előfutárán. Ez a mérföldkő az egész modern hálózati kommunikáció alapját jelentette.
1943. augusztus 6-án született Jon Postel (Jonathan Bruce Postel), az amerikai számítógéptudós, akit gyakran az „Internet Isteneként” is emlegetnek. Postel munkássága meghatározó volt az internet korai fejlődésében, és számos, a mai napig alapvető internetes szabvány kidolgozásában játszott kulcsszerepet. Többek között neki és munkatársainak köszönhetjük a TCP/IP protokollt, a DNS rendszert, valamint az RFC (Request For Comment) dokumentumgyűjteményt, amely az internet szabványait tartalmazza és amelynek szerkesztői feladatait évtizedeken át ellátta.
2025. július 1-jétől új korszak kezdődik a webes titkosítás világában: a Let’s Encrypt, az ingyenes és automatizált TLS-tanúsítványokat kiadó nonprofit szervezet immár nemcsak domainnevekhez, hanem közvetlen IP-címekhez is képes tanúsítványt kibocsátani. Ez a változás sok szempontból radikálisnak mondható, hiszen a szervezet fennállásának közel tíz éve alatt kizárólag a DNS-alapú, domainnévhez kötött tanúsítványkiadásra koncentrált.
1969. július 3-án a Kaliforniai Egyetem Los Angeles-i kampusza (UCLA) sajtóközleményt adott ki, amelyben bejelentette, hogy:
„Ez lesz az első állomás egy országos számítógépes hálózatban, amely először kapcsolja össze különböző gyártóktól származó, különböző gépi nyelveken működő számítógépeket egy közös időosztásos rendszerbe (time-sharing system).”
A közlemény így folytatódott:
„A hálózat létrehozása jelentős előrelépést jelent a számítástechnika terén, és előfutára lehet a jövő nagy kiterjedésű számítógépes hálózatainak.”
Az interneten a korlátlan lehetőségek. A korlátlan lehetőségek viszont felelősséggel és veszélyekkel járnak. Mi mindannyian felelősek vagyunk az internet egészségéért, azzal hogy tudatosan használjuk ezt a nagyszerű eszközt. Oszd meg ezt a bejegyzést, azokkal, akiket biztonságban szeretnél tudni.
1993. április 30-án a CERN történelmi jelentőségű lépést tett: Tim Berners-Lee kezdeményezésére a Világháló (World Wide Web) forráskódját közkinccsé tette. Ez a döntés nem csupán technikai mérföldkő volt, hanem a digitális információ szabad áramlásának szimbolikus és gyakorlati alapja. Sokan ezt a pillanatot tekintik a Web valódi születésének. A World Wide Web (röviden: WWW vagy egyszerűen csak "a Web") koncepcióját Tim Berners-Lee brit informatikus dolgozta ki 1989-ben a CERN (Európai Nukleáris Kutatási Szervezet) keretein belül.
Nem itthon, de Kína elindította a világ első „10G” nyilvános szélessávú hálózatát!
A „10G” nem új technikai szabvány, hanem akár 10 Gbps letöltési sebességet jelent.
Kína történelmi lépést tett a szélessávú internet fejlődésében: a Huawei és a China Unicom közös fejlesztésének eredményeként a Hebei tartományban, Sunan megyében elindult a világ első kereskedelmi forgalomban elérhető, 10 Gbps sebességű nyilvános szélessávú hálózata.
Hogyan indult el az internet történetének egyik legnagyobb forradalma? Tim Berners-Lee neve összeforrt a Világháló (World Wide Web) létrejöttével, amely ma már az információmegosztás és a kommunikáció egyik legmeghatározóbb eszköze. Az út azonban hosszú volt az első ötlettől a tényleges működő rendszerig. 1989.
2000. március 10-én a NASDAQ Composite Index elérte a 5,048.62 pontot, ami a Dot-Com Buborék csúcsát jelentette. 1995 óta, az internet, az e-kereskedelem és az azokat támogató infrastruktúra gyors növekedésének köszönhetően, a NASDAQ 400%-kal emelkedett.
Egy technológia, amelyet a szélessáv térnyerése háttérbe szorított: 2001. február 27-én az US Robotics bemutatta a V.92 modemszabványt, amely a hagyományos betárcsázós (dial-up) internetkapcsolat továbbfejlesztett változata volt. A V.92 lehetővé tette a gyorsabb feltöltési sebességet, a gyorsabb kapcsolódást az internetszolgáltatóhoz, valamint egy új funkciót, amely lehetővé tette a bejövő hívások fogadását anélkül, hogy megszakadt volna az internetkapcsolat.
A program, amely elindította az internet forradalmát: 1991. február 26-án Tim Berners-Lee, a World Wide Web megalkotója bemutatta a világ első webböngészőjét, amely a WorldWideWeb nevet kapta. Ez a szoftver nemcsak egy böngésző volt, hanem egyben az első WYSIWYG (What You See Is What You Get – „Amit látsz, azt kapod”) HTML-szerkesztő is, amely lehetővé tette a felhasználók számára, hogy vizuálisan hozzanak létre és szerkesszenek weboldalakat.
1999. február 22-én megnyitotta kapuit a First Internet Bank of Indiana, amely az első teljes körű szolgáltatást nyújtó, kizárólag interneten elérhető bankként vonult be a történelembe. Ebben az időszakban az online bankolás még gyerekcipőben járt, így ez az újítás forradalmi lépésnek számított a pénzügyi szektorban.